Egy biciklis ámokfutó zaklatta az egri fiatalokat, aztán lám, mi lett belőle
További Stenk cikkek
Persze nyugton is maradhatnának az egri srácok, de egy punkzenekar, különösen, ha rockmuzsikát játszik, és attól sem riad vissza, ha az a dal romantikus, sosem pihen. Meg különben is: a punkok soha nem halnak meg. Csak játszanak.
Ismerős a nóta. Írtunk már róla. Csak most klip is készült hozzá. Amikor tavaly ősszel a dalt bemutattuk, a The Wallkids alapító frontembere, Nádasi István, alias Gibbon azt mondta, hogy a
dal visszakanyarodás tinédzser éveimhez, tisztán előjött az, amit akkor gondoltam a szerelemről.
Naná, miért is ne kerülhetne elő ez a téma, még a punkoknál is, ugye, srácok… Miközben a szerelem, atyaég, mennyi, de mennyi formában és alakban érkezik. Lesben áll, támad, szellőként fúj, átölel. Jön is, megy is, ritkán hosszú vendég. No de ne csigázzuk a kedélyeket, nézzük, milyen lett mozgóképen az, amikor egy punk szerelmes. (Figyelem, csak erős idegzetűek nézzék meg! A történet fiktív, és ne akarják utánozni!)
És jött egy biciklis
A srácok koncepciója – a klipet ismét Szabó Norman rendezte – filmszerűen szórakoztató. A helyszín Eger belvárosa, a hely, ahol egy biciklis ámokfutó zaklatja az egri fiatalokat – persze csak a klip kedvéért. A biciklista Mészáros Joci, a zenekar dobosa, mert ő legalább tényleg tud bringázni, „civilben nagy downhilles, szereti a veszélyes száguldásokat, például a bükki sziklákról”.
A kisfilmen szereplő fiatalokat a zenekar barátai, valamint a The Wallkids tagjai alakítják. A zenekar tájékoztatója szerint a klipben látható jó szamaritánus Percze Tibi – a rendező barátja. Gibbon a sztorit így summázza:
A klip azt mutatja be humoros formában, hogy mindenkiben ott lakik a jó és a rossz, és bizonyos helyzetben mi magunk döntünk arról, melyik énünket húzzuk ki a kalapból.
Nos, a srácok főként dalokat húznak ki a kalapból, folyamatosan készülnek az új nóták, klipek. Következő kisfilmjüket nyáron forgatják a Napnyugta után című dalukra, és terveik szerint egy részét New Yorkban forgatják. (Csak szólunk, ha beférünk a bőröndbe, mi is mennénk…)