Összefolynak, szűnni nem akaró érzelmi hullámot képeznek a Seether új lemezének dalai. A The Surface Seems So Far című album azt a megszokott grunge, post-grunge és metál fúziót hozza, amelyben a zenekar a legjobb, témái pedig ismételten Shaun Morgan életének aktuális élményei, amelyek az elmúlt négy évben és a pandémia alatt gyűltek össze.

„A hatalmak azt mondták, hogy nem számítok, nem vagyok fontos személy, és a megélhetésem sem volt az sokáig” – fogalmazott a zenekar frontembere egy Billboardnak adott interjúban a Covid-időszakról.

Az énekes aggódott a családja megélhetése miatt, hiszen nemrég született meg a harmadik gyermeke, épp azalatt a másfél év alatt, amikor a mostani lemez munkálatait végezték. 2022-ben kezdett helyreállni a zenei világ, de legutolsó albumuk, a Si Vis Pacem, Para Bellum épp a lezárások kezdetén, 2020-ban debütált, ami elgondolkodtatta a szerzőt. 

Be kellene fejezni?

Mérlegre került, hogy voltaképp mennyit is ér a beletett munka és az őszinteség, amivel a dalait szerzi. Komoly mélypontot élt meg, és az interjúban arról is beszélt, hogy azon gondolkodott, talán mást kellene keresnie, amit élete végéig csinálhat, mivel már háromgyermekes apaként biztosítani tudja a családja megélhetését:

Az önbizalomhiány pillanatai keveredtek az őszinte rácsodálkozás gyötrelmével: »Rendben, mi lesz ezután? Csupán ennyi maradt? Új munka után kell néznem, amivel életem hátralévő részében szeretnék foglalkozni, ahol elégedettnek érezhetem magam, és talán nem leszek ilyen feláldozható?« Sokszor gondoltam arra, hogy vége, abbahagyom.

De nem így lett, ennek pedig tökéletes bizonysága a frissen megjelent The Surface Seems So Far című album, ami ugyanazt a Seetherre jellemző hangzást hozza, amit megszoktunk a csapattól. Kicsit modernebb, érettebb, zeneileg letisztultabb, de hasonló érzelmesség fűti át, mint a zenekar legnagyobb slágereit, amiket akkor adtak ki, amikor Dél-Afrikából az Egyesült Államokba mentek, hogy befussanak.

Zeneileg négy stílus keveredik a lemezen daltól függően: grunge és post-grunge, modern metálelemek, illetve rádió rockhatások. Egy-egy punkos húzás is befigyel néhol, de csak érintőlegesen.

Egybefolynak

A lemezről két dal jelent meg előzetesen, a Judas Mind és az Illusion. Ezek nagyjából lefedik a lemez zenei világát, de azért érdemes egyszer az elejétől a végéig meghallgatni az albumot, mivel ahogy fent írtuk, különleges sodrása van az alkotásnak. Tökéletesen illeszkednek egymás után a dalok, érzelmileg végigvezetik a hallgatót, jól épülnek és hozzák a dinamikai elemeket, bár néhány refrén azért beesik. Az esetek többségében a nagyon kemény és nagyon könnyed részek is jól váltják egymást.

és nem dinamikailag, hanem zenei tartalmát tekintve. Bár a szövegek hozzák a megszokott Seether-világot és adnak új élményeket, a banda nem nagyon lépett ki abból a komfortzónából, amit az előző albumjaikon kialakítottak, legfeljebb a legzúzósabb részek és riffelések lettek itt-ott kicsit agresszívabbak, amelyek már-már hajaznának a groove metal világára, de azért nem érik el.

Összességében a Seether új lemeze, a The Surface Seems So Far remek album, profi munka, ami visszaad valamennyit a zenekar korai éveiből, miközben a mostani idők hangzását idézi. Szikár, erőteljes, hullámzó, a dalok pedig stabil, 47 perc hosszú masszát alkotnak, és nincs olyan alkotás, ami ebből nagyon kilógna. Hogy ez jó vagy sem, azt mindenki döntse el maga, de a rajongóknak biztos lesznek köztük új kedvencek.

7/10