Robert Nesta Marley, avagy ismertebb nevén Bob Marley, 1945. február 6-án született egy aprócska jamaicai faluban. Mivel édesapja fehér, édesanyja fekete bőrű volt, már gyermekként sokat szenvedett a faji megkülönböztetés miatt. 14 évesen Kingstonba költözött, itt ismerkedett meg későbbi zenésztársával, Neville Bunny Livingstonnal és Peter Toshsal. Ekkoriban Jamaicában rendszeresek voltak az utcai összecsapások, tüntetések a gyarmati uralom, a magas munkanélküliség és az embertelen körülmények miatt. A zene ekkoriban vigaszt jelentett, az emberek a mindennapok nyomorúságát kiénekelték, kitáncolták magukból.

Trenchtownban minden a zene körül forgott, és én úgy szívtam magamba a zenét, mint növény a táplálékot

– mondta Bob Marley.

Nagy hatással volt rá Joe Higgs, a modern jamaicai zene egyik alapítója, aki nemcsak gitározni tanította, de a rasztafarianizmus tanaival is megismertette, és az ő segítségével alapította meg zenekarát, a Wailerst.

Jamaicában először a Simmer Down című dala lett sláger, világszerte pedig Catch a Fire című albumuk jelent meg először, ezt követte a Burnin’, amelyen az I Shot The Sheriff című dal is helyet kapott. Ezt a számot dolgozta fel Eric Clapton, ami Bob Marley nemzetközi karrierjét is beindította. A Bob Marley and The Wailers előadásában az amerikai és nemzetközi listák előkelő helyein végeztek az olyan, mára kultikusnak számító dalok, mint a No Woman, No Cry, a Rastaman Vibration, a Redemption Song, a One Love, a Get Up, Stand Up vagy éppen az Is This Love.

Bob Marley ikon lett, aki a szeretetről és az egységről énekelt, világszerte ismertté tette a reggae-zenét és Jamaicát. Hazájában pedig szinte prófétaként tisztelték, egy békekoncerten még a szemben álló politikusokat is képes volt kézfogásra ösztönözni. Fellépésein mindig kiállt a szabadság és a függetlenség mellett. 1978-ban megkapta az ENSZ Békemedálját, 1980-ban fellépet a zimbabwei függetlenségi ünnepségen, 1981-ben pedig Jamaicai Érdemrenddel tűntették ki. Tragikusan fiatalon, 36 évesen halt meg rákban. Szellemisége, zenei és társadalmi munkássága a mai napig hatással van a legkülönbözőbb generációba tartozó zenészekre.

A reggae magyar nagykövete

A Ladánybene 27 1985 óta a reggae-zene magyarországi nagykövete. Zenéjéjük kialakulására nagy hatást gyakorolt Bob Marley munkássága már azokban az időkben is, amikor Magyarországon még alig lehetett jamaicai zenékhez hozzájutni. Nem véletlen, hogy a zenekar munkásságának egyik fontos pillére Bob Marley dalainak teljes körű és autentikus szándékú bemutatása. 1996-ban megjelentettek egy Marley-emlékalbumot, és számos emlékkoncertet adtak tiszteletére nemcsak hazánkban, de a határokon túl is.

Az összefogás jegyében február 7-én az Akvárium Klubban a hazai reggae-színtér számos szereplője csatlakozik a zenekarhoz, hogy közösen emlékezzenek Bob Marley-re. Fellép Sena, az Irie Maffia és a Sena Dagadub formáció frontembere; Szélinger Anna „CéAnne”, a Hősök és a korábbi Zagastic, Dubaku zenekarok énekesnője; a Dunakanyar reggae-patriótája, Bottah Rankin; a Manaky vokalistája, Schober Andor „Tálti”; a Re-G zenekar basszusgitárosa, Balázs Miki, az LB27 állandó perkása, a Knotty Headzből ismert Hascu Bratosin „Bratika”, valamint az Afrobreakz djembései, Nagy Stewe és Domokos Norbi.

A fellépő zenészek és énekesek a hazai reggae-élet megkerülhetetlen szereplői, a Reggae Camp fesztiválok visszatérő fellépői. De ezen az estén mindenki háttérbe szorítja saját munkásságát, és Bob Marley ismert és kevésbé ismert zenéire, a dalszövegeiben rejlő, máig aktuális üzeneteire fókuszál – írta a Ladánybene 27 zenekar a szerkesztőségünknek küldött közleményében.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!