Nagyon izgalmas, amikor egy filmzenével dolgozó szerző olyan lemezt ad ki, amely nem mozgóképhez készült. A jó filmzene alapvető adottsága az, hogy szavak, vizuális segítség nélkül és intenzíven tud történeteket mesélni. Aki egyszer megérti az ebben rejlő erőt és lehetőségeket, ritkán adja alább, ez pedig Nánási Péterre és legújabb, About Life, Death, Love and God című lemezére is igaz.

A zeneszerző számos színpadi műhöz és filmhez készített már zenét, gyakorta dolgozik gyermeki történetek felfrissítésében, dokumentarista alkotásokon. Ezekhez igyekszik a legközvetlenebb és legemberibb nyelvet megtalálni.

Ahogy minden szerzőnek megvan a saját dialektusa, úgy Nánásinak is, aki a 18. századi klasszikus zene elemeit méri a jelenkor lüktetéséhez. Darabjai emlékezetesek, rövidek, lényegre törők, egyszer Mozartot, másszor kortárs szerzőket idéznek. Történetei vékonyan ívelő hidak a századokat elválasztó szakadékok felett. 

Szerelembe esni és meghalni

Külön öröm, hogy az albumnak van koncepciója, nem csupán egymáshoz passzoló szerzemények halmaza. A címet is több részre bontja, ezen vezeti végig a hallgatót, így a szerelem és az elmúlás között hosszú utat teszünk meg az élet főbb pontjait érintve, legyen az az új élet születése, a szerettek elvesztése, önmagunk megismerése vagy az útkeresés. A kompozíciók címei kevésbé metaforikusak, többségükben direkt támpontként szolgálnak a hallgatónak,

Talán a sokat látott, klasszikus zenét szeretőknek ez a megoldás túl direkt, de mostanában, amikor egy-egy generáció egyre távolabb kerül az instrumentális művészetek befogadásától, fontosak azok az alkotások, amelynél a laikus közönségnek is lehetősége van megmártózni kicsit egy másfajta zenében, mint amihez szokott. 

A lemez folyékonysága is ritka ajándék, mivel elejétől végéig, egyben meghallgatva könnyű értelmezni, nem esik ki a hallgató, nem veszti el a biztos talajt. Ebben a hangszerelés is nagy segítség, mivel a legtöbb alkotás vonósokra és zongorára alapoz. A szerző néha azért hoz pár modern effektet és egyéb hangszereket is, de a lemez homogenitása – egyetlen dal kivételével – töretlen.

Közös siker

Ez az egy dal, a My Father’s Tale (Apám meséje) pengetős hangszerekkel kilóg a lemezről, ám mivel dallamában az album címadó számának melódiáját idézi vissza, a koncepcióból nem esik ki. A címmel együtt értelmezve pedig épp ellenkezőleg hat: plusz színeket ad a lemezhez.

ami a végeredményt nézve gyümölcsöző együttműködésnek bizonyult. Az alkotók – bár nem tudni, mennyire vettek részt a kreatív folyamatokban – feltehetően megtalálták Nánási dallamvilágában a saját gondolataikat is, mivel a végeredmény kimondottan természetesnek hat. 

Összességében ez az, ami az album erejét adja, mindenféle erőlködés nélkül, könnyedén szól a hallgatóhoz. Nincs benne törekvés korszakalkotó zenei megfejtésekre, sem monumentális megoldásokra, szimplán természetes, minden ember által átélhető, és életünk során megtapasztalható élményeket és eseményeket vesz elő, ezeket szövi dalokba.

Az About Life, Death, Love and God című lemez könnyű, őszinte, valami olyan, amire mostanság kevés működő példát találni. Az alkotás lenyomat, egy szerző életének és tapasztalatainak aktuális összegzése – és ez jókor, jó helyen landolt. 

Nánási Péter: About Life, Death, Love and God

8/10