Nem is hinné, mekkorát változott Belarusz címere, pedig nagyot!
Bizony, a Szovjetunió skanzenje sem a régi. A 25 éve Alekszandr Lukasenko vezette posztszovjet Belarusz hiába őrzi a szovjet díszeket – az örökké győztes elnök a Szovjetunió felbomlása után néhány évvel a szovjet tagköztársasági zászlót is visszahozta a független országnak (jó, sarló és kalapács nélkül) – most mégis akkorát változtatott rajta, hogy beleremeg a Kreml.
Persze, első pillantásra nem történt nagy dolog a szovjet dizájnú címerrel. A kalász kalász, a szalagot elviselhetőbb zöldre színezték, a vörös csillag sem zuhant meteorként az alatta lévő napba.
Kicsit fura, hogy Belarusz kontúrjai a nap sugaraiban most kevésbé hangsúlyosak, de aki ebből azt hinné, hogy ezzel Lukasenko előkészíti az ország beolvasztását Oroszországba, az nagyon téved. Voltak ugyan ilyen tervek, de láthatóan erről már Moszkva is letett – 15 éve még attól tartottak, hogy a szovjetnosztalgia szárnyán egy egyesült országban Lukasenko a Kremlig szárnyalna –, aztán, amikor Putyinnak már nem kellett ettől aggódnia inkább Lukasenko fogott vissza a nagy – bár addig sem mindig őszinte és vitáktól mentes – baráti ölelkezésből. (És most már az is biztos, hogy hiába van papíron Szövetségi Állam, nem töltik meg valódi tartalommal – leszámítva a lényegében ellenőrzésmentes közös határt –, nem lesz közös pénz az orosz rubel, nem lesz közös államfő, Putyinnak más megoldást kell találnia arra, ki is legyen belőle elnöki mandátuma 2024-es lejárta után.)
Na, a lényeg, hogy épp a fentiekből kivilágló elválást újabb állomását jelzi a címer.
A rajta lévő Földgömb ugyanis durván nyugatra fordult.
Igaz, a régin is látszik valamennyire Európa, még a Brit-szigetek is felsejlenek, de az egészet Oroszország dominálta, az ázsiai része majdnem teljesen látszott.
Most viszont az ázsiai orosz rész eltűnt, nagyjából az Ural lett a keleti határ, tisztán kivehető lett egész Európa, sőt, az óvilág legnyugatibb része, Nyugat-Afrika is bevillan, és ha Amerika nem is látszik, Grönland igen.