Egy középkori térkép lehet a bizonyíték a walesi Atlantisz létezésére
Egy középkori térkép felfedhette az „elveszett Atlantisz” pontos helyét.
A legrégebbi walesi nyelvű írásos emléknek számító Carmarthen fekete könyvében is találhatunk történeteket a misztikus, letűnt városról, amelyről most kiderülhetett, hogy több mint legenda.
Gwyddno Garanhir volt a Cantre’r Gwaelod nevű királyság 16 városának uralkodója, ám a legenda szerint a területet védő gát őrei közül az egyik részegen kinyitotta a kaput, amin beömlött a tenger, elsüllyesztve ezzel a királyságot, de a katasztrófát kiváltó eseményekről többféle verzió is létezik.
A szakértők azonban állítják, hogy valószínűbb, hogy a terület pusztulását egy, a jégkorszakban kialakult jégtakaró olvadása indította el, minek következtében megemelkedett a vízszint, a királyságot pedig a tenger, illetve a jéghordalék elsüllyesztette.
A legenda aztán 2019-ben valósággá vált, ugyanis az április végén pusztító Hannah hurrikán elérte Nagy-Britanniát is, és Walesben számos gondot okozott. Miután a vihar elcsendesedett, a Cardigan-öböl partja mentén kilométereken át lehetett látni olyan ősi rönkök maradványait, amelyek az egykori királyság fái lehettek. A dolgot az is erősítette, hogy a szakértők szerint az ott talált bronzból készült út nagyjából 3-4 ezer éves lehet, tehát élhettek itt korábban emberek, arról nem beszélve, hogy megkövesedett lábnyomokat is találtak.
Nemrég két kutató új bizonyítékot talált arra, hogy valóban létezett két sziget egykoron a Cardigan-öbölnél.
A középkori térképen szereplő két sziget későbbi atlaszokon már nem szerepel, példának Thomas Butler térképét hozták fel, ami 1547-re és 1554-re datálható.
Azonban a helyzetük alapján nagyon is elképzelhető, hogy itt volt megtalálható a Cantre’r Gwaelod királyság, amelyet a természet végül hullámsírba küldött.
