A színésznő kiegyensúlyozottnak érzi magát, amit a gyermekének is nagyban köszönhet.
Dobó Kata csak ritkán szeret interjút adni, de ezúttal a Hot! magazinnak mesélt többek között az anya-lánya kapcsolatáról és arról, minek köszönheti, hogy ma kiegyensúlyozott lehet a munkájában és a magánéletében egyaránt. Mint kiderült, az elmúlt években új képesítést szerzett, a színészet és rendezés mellett már életvezetési tanácsadóként is dolgozik. Sokat ír a spiritualitásról, melynek okait is elárulta:
Ott találom meg a válaszokat az egész ittlétre, ami sokkal több annál, mint ami a hivatásunk, a vagyoni helyzetünk, a társadalomban elfoglalt pozíciónk – vagyis a külsőségeink. Szerintem ez egy olyan út, amire általában az életünkben történő, nem túl kellemes események terelnek. Én is kerültem nehéz élethelyzetekbe, amik nagyon mélyre vittek, és óhatatlanul elkezdtem keresni a válaszokat
– mondta a színésznő, aki úgy véli, az életben mindig úton vagyunk, soha nem érkezünk meg, amit a csodálatosnak tart. Jelenleg jó helyen van, amit fontosnak érez.
Ami boldoggá tesz, az a szenvedéllyel végzett elfoglaltság; ez értelmet ad a mindennapjainknak és az életünknek. Nekem az eredeti hivatásomon túl lett egy újabb terület, ami ugyanennyire feltölt, méghozzá az, hogy coachként is és a motivációs előadásokon keresztül is segítsek az embereknek, hogy rátaláljanak a saját útjukra. Emellett nekem a színházzal és a filmmel is nagy szerencsém van, mert egy napig sem éltem meg munkának azt, amivel foglalkozom.
A Pokoli rokonok színésznője mostanra megértette, hogy a pozitív visszacsatolást önmagának kell megadnia, nem a külvilágtól kell függővé tennie. Most már nem az határozza meg, hogy „mit gondolnak róla vagy milyen az időjárás, esetleg mit írtak róla a kritikusok”. Az már annál inkább, hogy szoros és jó viszonyt ápol a gyermekével.
Szofin keresztül tanultam meg, milyen az önzetlen szeretet. Ő tanított meg arra, hogy azt a feltétel nélküli szeretetet, amit ő tőlem megkap csak azért, mert létezik, magamnak is megadhatom. Úgy éreztem: »Micsoda? Hogy én magamat? Szeretni?« Nem volt egyszerű végigmenni ezen az úton, de azóta kevésbé ostorozom magam. Ha rossz kedvem van, akkor szabad azt megélnem. Nem veszem magamra a külső körülményeket, bár olykor nem könnyű. Magánzó vagyok, nincsenek főnökeim, így viszont légüres térbe is kerülhetek, de igyekszem pozitív maradni, mert azzal vonzom be a jó dolgokat.
(via Bors)
