Árpa Attila a pandémia óta olyan műsorokat is elvállal, amiket korábban soha nem akart
A Covid óta változott meg a véleménye a színésznek.
Árpa Attila a legutóbbi Sztárboxban való szereplése után műsorvezetőként is debütált Az Árulók – Gyilkosság a kastélyban című nyomozós realityben. Az 52 éves színész a szeretlekmagyarorszag.hu-nak adott most interjút, melyben többek között arról is kérdezték, mennyire válogatja meg, milyen tévés felkérésekre mond igent.
„A Covid óta lett ez igazán nehéz kérdés. Előtte azért volt egyfajta elképzelésem, hogy mit vállalok el, és mit nem. Mi érdekel, és mi nem. De a Covid nekem is azt jelentette, hogy majdnem egy évig nem dolgoztam.
Minden ami színház, film, haknik, minden ami bevételt jelentett, az megszűnt, és ezt én is megéreztem. Az inflációról nem is beszélve. Amikor megkérdeztem a közértben, hogy a trappista sajtot megkaphatom-e jó hírnévért, azt mondta az eladó, hogy nem lehet. Na és jó imidzsért ideadja? Nem. Presztízsért? Azért sem? Akkor miért?
– magyarázta Árpa, aki belátja, hogy a járvány óta kicsit megváltozott a gondolkodása, és azóta kezdett el olyan műsorokat vállalni, amiket alapból nem feltétlenül.
Nem kell őket minősíteni, mert mindegyiket vállalom, és mindegyikben szívből vettem részt. De legyünk őszinték, nem vállaltam volna sem a Dancing with the Starst, sem az Álarcos énekest. Nem azért, mert azt gondoltam, hogy nem nekem valók, hanem mert tudtam, mennyi stresszel, izgalommal és elfoglaltsággal járnak, és mennyire mozdítanak ki a komfortzónámból
De igenis elvállaltam, és hozzá kell tennem, hogy egyáltalán nem bánom, mert ha egyszer egy olyan útra léptél, hogy téged úgymond celebként számon tartanak, és hívnak, akkor igenis kell menni mindenféle műsorba” – mondta.
Mint mondta, az emberek csak arra emlékeznek, amit utoljára csinál valaki, de nem hiszi, hogy szégyellenie kellene bármit, amit elvállalt. Az RTL új valóságshow-ját eleinte nem is akarta elvállalni, mert úgy gondolta, nem neki való, de végül annak formátuma meggyőzte. Erről így fogalmazott:
Vannak felkérések, amikor az első kérdésem az, hogy mennyit kapok érte, és az utolsó, hogy miről szól. Itt fordítva volt, mert sokkal jobban érdekelt, hogy miről szól.