Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Hatalmas területen tarolják le a tajgát a kanadai Alberta tartomány északi felében a dollármilliárdokat hozó olajhomok bányászat részeként. A jelentős természeti károkat elvben helyre kell hozniuk a vállalatoknak, de az elmúlt húsz év munkálatai után egyelőre csak a pusztítás nyomai látszanak.
A Syncrude Mildred Lake vállalat olajhomokbányája és feldolgozó telepe Fort McMurray-ben. A Kanadai Alberta tartományban található óriási olajhomok-lelőhelyek a mai technológiákkal és a mai olajárak mellett már gazdaságosan kitermelhetők, így a „kátrányhomok” Albertát szaúdi gazdagságú olajhatalommá tette. A nagy olajtársaságok hatalmas bányákat és olajhomok-finomítókat működtetnek itt. (Fotó:
Ashley Cooper / Barcroft Media / Northfoto)
Falerakat Fort McMurray-ben. Mivel az olajhomok jelentős hányada külszíni fejtéssel termelhető ki, nagy területeken tarolják le a tajgát, és így nagy természeti értéket képviselő erdőket és mocsarakat pusztítanak el. (Fotó:
Ashley Cooper / Barcroft Media / Northfoto)
Tízezer lakosú munkástelep Fort McMurray-ben. A város lakossága néhány év alatt megháromszorozódott. (Fotó:
Ashley Cooper / Barcroft Media / Northfoto)
Zagytározó olajos felszíne. Az olajhomok tulajdonképpen homok, víz és bitumen keveréke. Egy hordó (kb. 1/8 tonna) nyersolaj előállítására alkalmas bitumen kinyeréséhez két tonna olajhomokot kell kibányászni és feldolgozni. A feltárást forró vízzel és nátronlúggal végzik. Egy tonna homokhoz 2-3 köbméter víz kell. A bitumen kinyerése után visszamaradó vizet nagyrészt visszavezetik a folyamatba, de a veszélyes anyagokat is tartalmazó meddő hatalmas tározói így is veszélyeztetik a környezetet. (Fotó:
Ashley Cooper / Barcroft Media / Northfoto)
Egy meddőtóból kifolyó szennyezés. Bár a bányajogi szerződések előírják, hogy a kitermelés végeztével a lepusztított területeket a vállalatoknak rekultiválniuk kell, erre eddig még csak a művelésbe vett területek 0,2%-án került sor. (Fotó:
Ashley Cooper / Barcroft Media / Northfoto)
Egy meddőtó felszíne. (Fotó:
Ashley Cooper / Barcroft Media / Northfoto)
A Syncrude telepének látképe. Az olajhomok föltárása és a bitumen nyersolajjá alakítása energiaigényes eljárás. Ezt az energiát elsősorban földgáz, illetve a bitumen egyes komponenseinek elégetésével állítják elő. A szén-dioxid-kibocsátás ennek megfelelően hatalmas. (Fotó:
Ashley Cooper / Barcroft Media / Northfoto)
A albertai olajhomokbányákban dolgoznak világ legnagyobb markolói és dömperei. (Fotó:
Ashley Cooper / Barcroft Media / Northfoto)
(Fotó:
Ashley Cooper / Barcroft Media / Northfoto)
A külszíni fejtés erdőirtással kezdődik... (Fotó:
Ashley Cooper / Barcroft Media / Northfoto)
363 tonnás dömperek, 3793 lóerő, darabonként (Fotó:
Ashley Cooper / Barcroft Media / Northfoto)
Dugó a 63-as úton műszakváltás után. Hazaút a bányákból és a finomítókból Fort McMurray-be. (Fotó:
Ashley Cooper / Barcroft Media / Northfoto)
Kénpiramis. Az olajhomokban levő bitumennek jelentős kéntartalma van, amitől meg kell szabadítani, mert a további feldolgozás során kén-dioxid, illetve kénsav keletkezne belőle. Az eladatlan-feldolgozatlan nyers kenet a Syncrude gigantikus depozitban tárolja. (Fotó:
Ashley Cooper / Barcroft Media / Northfoto)
Óriás marógép a Syncrude külszíni bányájában (Fotó:
Ashley Cooper / Barcroft Media / Northfoto)
Fort McMurray környékén lépten-nyomon fölbukkan a „kátrányhomok”. (Fotó:
Ashley Cooper / Barcroft Media / Northfoto)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
