Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Nagykép cikkek
Detroit évek óta tartó válságában is új fejezetet nyitott, hogy márciusban pénzügyi szükségállapotot hirdettek. Vagyis a városról már nem helyben, hanem Michigan állam fővárosában döntenek. Az amerikai autógyártás központja már a hatvanas években lassú hanyatlásnak indult, de a 2008-as ingatlanpiaci válság pecsételte meg a sorsát. Az autógyárak bezárása és a jelzáloghitelek bebukása miatt százezrek hagyták el az egykor 1,85 milliós, napjainkra alig hétszázezer lakosú kísértetvárost.
Detroit az amerikai ipar és az amerikai iparvárosok hanyatlásának legmegrázóbb szimbólumává vált az elmúlt tíz évben. Az amerikai autóipar központja, mikor máskor, az autógyártás felfutásakor vált igazi, modern metropolisszá, hanyatlását pedig az amerikai autóipar összeomlása hozta el. A város, aminek már 1920-ban majdnem egymillió lakója volt, az autógyártás felfutásával 1930-ra másfél milliósra növekedett. A csúcson, az ötvenes években 1,85 millióan laktak a város határain belül.
A város – ami alatt a szűken vett Detroitot értjük – hanyatlása a hatvanas években, az ún. white flighttal, a fehér középosztály menekülésével kezdődött. A város népessége három évtized alatt 650 ezer fővel csökkent, bár az agglomeráció mindeközben dinamikusan nőtt – az 1950-es 3,2 millióról 1970-re 4,5 millióra.
Az igazi válságot az ingatlanpiac összeomlása hozta el, amelynek az autóipar is majdnem áldozatául esett. A 2000-ben még 950 ezres város lakossága 2010-re 713 ezerre csökkent. A legfrissebb, 2011-es népszámlálási adatok szerint a folyamat még nem állt meg, de lassult. A város etnikai összetétele is drasztikusan megváltozott mostanra, a lakók 83 százaléka fekete amerikai, akik nagy szegénységben élnek. Az egy főre jutó átlagos éves jövedelem 15 ezer dollár, ami bőven a szegénységi küszöb alatt van. A statisztikák szerint a lakosság bő egy harmada, 36,2 százaléka szegény.
A város pusztulása több fotóst megihletett, de egy sem autentikusabb Dave Jordanónál, aki 1948-ban Detroitban született. 1977-ben az illinoisi Chicagóban alapított fotóstúdiót, 2003 óta számít elismert művészfotósnak. Legismertebb munkái a városi biciklisták témáját dolgozták fel, aktuális projektje Detroit pusztulásával foglalkozik.
Kósza tábla a Caledonia Street és az Eight Mile Road találkozásánál, Detroit, 2011 A város egyik sajátos nevezetességévé vált táblát egy helyi lakos, Andre Ventura készítette azután, hogy a játszótér közelében lövöldözés volt. Azt mondta, hallani lehetett, ahogy a golyók fütyülnek a fejük fölött, ezért írta ki, hogy „Figyelem! A várost crackkokainisták lepték el! Vigyázzon értékeire és imádkozzon az életéért, mert az önkormányzat semmit nem tesz a védelmében!" A tábla a média figyelmét is felkeltette. Andre azóta még 250 hasonló táblát helyezett el városszerte. (Fotó:
Dave Jordano)
Rendőrkadétok tömegoszlató gyakorlata, Northeast Side, Detroit, 2011 A detroiti rendőrségnél bevett gyakorlat, hogy a rendőrkadétok köztereken gyakorlatoznak. Így a város adófizető polgárai is láthatják, mire megy a pénzük. Rendőrségre már nem sokáig költik adódollárjaikat, a jelen állás szerint a képen gyakorlatozók az utolsó kadétok. (Fotó:
Dave Jordano)
Marcus és Bey-Bey, Eastside, Detroit, 2012 Egy helyi család üldögél az amerikai családi házak első számú közösségi terének számító, jellegzetes tornácon, a porchon. (Fotó:
Dave Jordano)
Kat és Rick, városi felfedezők a Packard Autógyárban, Detroit, 2010 Kat és Rick lelkes graffitizők, akik gyakran járnak a Packard Autógyár 350 000 négyzetméteres csarnokába, a város graffitiseinek szimbolikus otthonába. A gyár egyik falára maga Banksy fújt egy festményt, de egy magukat Megőrzőknek nevező csoport az egész téglafalat elbontotta. A gyár tulajdonosa pert indított a több tízezer dolláros értékűre becsült festményért, de a Megőrzők nem hajlandók átadni. (Fotó:
Dave Jordano)
Mo, a detroiti madárember, Detroit, 2012 Nem is tisztességes város az, ahol nincs legalább egyvalaki, akit százszámra galambok vesznek körbe. Detroitban ez az ember Mo, aki még gyerekkorában, Irakban kezdett galambokat nevelni. Az elmúlt ötven évben kétezer galambot nevelt fel házilag barkácsolt ketreceiben, amiket a házához csatolt. Most is száznál több galambja van. (Fotó:
Dave Jordano)
Animal House, Heidelberg-telep, Detroit, 2010 A Heidelberg-telep egy helyi művészeti kezdeményezés. „Művészet, Energia, Közösség", írja Jordano a szabadtéri kiállításként is funkcionáló városi közösségről. Az eastside-i telep alapítója és művészeti vezetője, Tyree Guyton eldobott használati tárgyakat felhasználva alakított színkavalkáddá egy két háztömbyi területet. Az idén már 26 éves projekt világszerte elismert demonstrációja annak, hogy a kreativitás ereje hogyan alakíthat át életeket. (Fotó:
Dave Jordano)
Glemie, a bluesgitáros, Westside, Detroit, 2011 Glemie, a remek bluesénekes valójában nyugdíjas kamionsofőr, ötven éve él Detroitban. A zenélésen kívül még kisvadakra vadászik, minden ősszel átlag 150 mosómedvét ejt el. A zsákmányt lenyúzza, előkészíti, és a húst széles ügyfélkörének értékesíti, kiegészítve vele szerény nyugdíját. Egy, a rabszolgaság után béresként tengődő arkansasi család szülöttjeként gyerekkorában gyakran napi 45 kiló gyapotot kellett szednie. A mosómedve a családi konyha legfontosabb fogásai közé tartozott. (Fotó:
Dave Jordano)
Egy 28 colos kerekekkel pimpelt Chevy Monte Carlo a Conant Streeten, Northeast Side, Detroit, 2012 A Chevy Monte Carlo a detroiti autógyártás egyik ikonja. „Újragondolva, újratervezve, újrahasznosítva, kulturálisan újjászületve" – írja a lefotózott példányról Jordano. A műfajnak külön neve is van: donk. A donkok a hetvenes-nyolcvanas években gyártott amerikai kocsik megemelt változatai, a középosztálybeli feketék gazdagságának szimbólumai. Az első donkok a déli államokban készültek, de mára a detroiti kultúra részei. A Belle Isle Parkban gyakori a donktalálkozó. (Fotó:
Dave Jordano)
Brad, West Jefferson Avenue, Delray, Detroit, 2011 Brad 2011-ben egy évig tartó ásatást kezdett az elhagyott gyárépületben. Naponta 450 kilónyi újrahasznosítható fémet termel ki a földből, ami napi 110 dollár jövedelmet jelent. Munkanélküli, és az autógyártás összeomlása után hiába is keresett munkát, de nem bírta tétlenül viselni helyzetét. (Fotó:
Dave Jordano)
Fürdőzők a Belle Isle szigeten, Kanada és az Egyesült Államok határán, a Detroit-folyón, Detroit, 2010 Az ipar összeomlásának vannak pozitív hatásai is. Az egykor súlyosan szennyezett Detroit-folyó egy évtized alatt újra fürdésre alkalmassá vált, és még a halak is visszaköltöztek bele. Ötven év után hódokat is láttak már a partján. (Fotó:
Dave Jordano)
Calvin és a pitbullja, Northeast Side, Detroit, 2011 Calvin a helyi Burger King gondnoka. Éppen a kocsijából pakolt ki, amikor egyik pitbullja kirohant hozzá. Három pitbullja van, mindegyik jól nevelt, barátságos kutya. Calvin szerint nincs is rossz pitbull, csak rossz gazda. (Fotó:
Dave Jordano)
Pihenő tűzoltók az Eastside-on, Detroit, 2012 Detroitban havonta átlagosan ötszáz tűzesethez riasztják a tűzoltókat. Ebből 475-öt gyújtogatás okoz. (Fotó:
Dave Jordano)
Jay Thunderbolt (álnév), Far Northeast Side, Detroit, 2011 Jay a házából csinált sztriptízbárt, az illegális jelleg miatt kénytelen álnéven élni. Az ügyfelek előzetes egyeztetés után érkeznek, és a hátsó sufniban élvezhetik a szolgáltatást. Jay eredetileg katona volt, többszörösen kitüntetett veterán. Két Bíbor Szívet is kapott, mert Nicaraguában és Kolumbiában is megsebesült a nyolcvanas években. Állítása szerint már négyszer meglőtték, kétszer pedig megkéselték. Először 11 éves korában lőtték meg. Egy mesterlövész is megpróbált már végezni vele, a golyó a nyakát találta el álmában, azóta a fél arca bénult. (Fotó:
Dave Jordano)
Hétvégi garázsvásár Mexicantownban, Southwest Side, Detroit, 2010 (Fotó:
Dave Jordano)
Rachel a boltjában, North Corktown, Detroit, 2011 Rachel a „Rachel helye" butik tulajdonosa, ahol régimódi ruhákat és kiegészítőket árul. 2008-ban bocsátották el a Ford-gyárból, mert túl tevékeny szakszervezeti aktivista volt. Megtakarításaiból megvett egy négylakásos belvárosi házat, ahol kialakította üzletét, aminek azóta híre ment, hűséges vevőköre lett. (Fotó:
Dave Jordano)
Magányos vendég a Kovac's Tavern vendéglő bárjánál, West Jefferson Avenue, Delray, Detroit, 2010 Az azóta már bezárt, nyolcvan évesnél is öregebb Kovac's valaha a szomszédos Zug Island-i acélgyár melósainak a törzshelye volt. Amikor a gyár megtiltotta a munkásoknak, hogy ebédre elhagyják a szigetet, Kovac vendégei szinte teljesen eltűntek. A hely vegetált, csak néhány törzsvendég látogatta. Maga az épület is pusztulásra ítéltetett, útjában áll az Egyesült Államok és Kanada közé tervezett új hídnak. Azt nem sikerült kiderítenünk, hogy a Kovac's eredetileg magyar tulajdonú étterem volt-e. (Fotó:
Dave Jordano)
Kinga a kertjében, Farnsworth Street, Eastside, Detroit, 2011 Detroitban kevés fehér maradt. A Magyarországról elszármazott Kinga az egyikük. A grafikus vállalkozó és biokertész 15 éve él a városban férjével. A biokertészetet szomszédjaikkal indították, a lerombolt házak helyén kezdtek zöldségeket termeszteni. Saját magukat már el tudják látni. (Fotó:
Dave Jordano)
Hakeem szobája, Northeast Side, Detroit, 2012 Hakeem előbb becsődölt és elvesztette üzletét, aztán a neje is elhagyta. Az iszlámban talált menedéket. Valahogy összekapart ötszáz dollárt, amiből tudott venni egy elhagyott, romos házat, ahol most autószerelésből tartja el magát. A ház egyik szobáját meditációs helyiséggé alakította. A falakra bölcsességeket, inspiráló idézeteket és tényadatokat irogat, melyek morális és spirituális inspirációként szolgálnak. Nem tartja magát áldozatnak, a nehézségekre metaforaként tekint. (Fotó:
Dave Jordano)
Adam, José és Luis, Mexicantown, Detroit, 2012 Adam édesapjával közösen viszi gumiszerelő műhelyét a Tuxedo és a Junction utcák sarkán. A háza tetejét több száz keréktárcsa borítja, amiket gyerekkora óta gyűjtött össze, valószínűleg azért, hogy majd ócskavasként eladja őket. (Fotó:
Dave Jordano)
Alvó nő egy parkolóban az East Warren Avenue-n, Detroit, 2010 A hajléktalanság sok nagyvárosban probléma. Detroitban sok szükségszállás van, de vannak, akik nem tudnak vagy akarnak beköltözni. Van, hogy elmebaj miatt, van, hogy nem bíznak a helyekben, esetleg antiszociálisak. És az is előfordul, hogy a hajléktalanság a lényük részévé válik, és már semmi sem tud változtatni választásukon, hogy az utcán éljenek, írja Jordano. (Fotó:
Dave Jordano)
Brad, Mattalina és Angel, Delray, Westside, Detroit, 2010 A fiatal család éppen megmártózott az utca egyik kátyújában, amit a tűzcsappal árasztottak el. (Fotó:
Dave Jordano)
Egy tűz, amivel senki sem törődik, Packard autógyár, Eastside, Detroit, 2012 A 350 000 négyzetméteres gyár területén naponta több tüzet okoznak a gyújtogatók. Az állandó gyújtogatások miatt a tűzoltók már nem is reagálnak a riasztásokra. Inkább hagyják, hogy maguktól kialudjanak. (Fotó:
Dave Jordano)
Robert a hálószobájában, Northwest Side, Detroit, 2011 Robert szabadúszó zenei producer. Detroit, a híres Motown, a négynegyedes technó őshazája valaha az amerikai zene fellegvára is volt, de Robertnek mostanában kevés dolga akad. Most elhunyt szülei házában él, ahol se víz, se fűtés, a villanyt is a közvilágításról kötötte le. Télen Los Angelesben csövezett. Mielőtt elutazott, bedeszkázta a földszinti ablakokat, de ezzel csak felkeltette a fosztogatók figyelmét, akik kipakolták és feldúlták otthonát. Még a rézcsöveket is kitépték a falból. A víz elárasztotta a pincét, ráadásul még a 4000 dolláros fogyasztást is kiszámlázta neki a városi vízmű. (Fotó:
Dave Jordano)
A Brush Park egyik elhagyott épülete, a háttérben a Detroit Tigers baseballstadionja, Detroit, 2011 A Brush Park a város történelmi negyede, de mostanra ez is teljesen elhagyatott. A negyed sorsát a 2008-as ingatlanválság pecsételte meg, az elhagyott történelmi házak mellett félkész épületek tarkítják a környéket, amit nem sokkal korábban próbáltak revitalizálni. (Fotó:
Dave Jordano)
Beezy és a haverok, Goldengate Street, Detroit, 2012 Beezy 2011 novemberében költözött be a Goldengate utcai lakatlan házba. Azóta kicserélte az ajtókat, az ablakokat, újrafalazott. Az építőanyagokat adományként kapta. Barátai a szomszédos házakat újították fel ugyanígy. Együtt kertészkednek, csirkéket nevelnek, közösen főznek és mindenen osztozkodnak. Erőfeszítéseik a város egyik legnehezebb sorsú negyedében jelentenek reményt, írja Jordano. (Fotó:
Dave Jordano)
Mars, a Goldengate utcai felújítások ötletgazdája, Detroit, 2012 Beezy és haverjai nem maguktól vágtak bele a felújításokba. A felújítások ötletgazdája és a projekt alapítója Mars. Két éve látott munkához annak reményében, hogy sikerül feltámasztania a kihalt utcát. Azóta aktív kommuna alakult ki a környéken. (Fotó:
Dave Jordano)
Semira alszik Kat házában, Eastside, Detroit, 2012 A nyitóképen szereplő graffitiművész, Kat fogadta be Semirát, aki egy hajléktalan nő kislánya. Kat bárkit befogad, akinek ételre vagy szállásra van szüksége. Van, hogy nyolcan alszanak kicsi, két hálószobás házában. Ha túlzsúfolttá válik a ház, Kat maga költözik át a szemközti, elhagyatott házba, hogy a rászorulók jobb körülmények között élhessenek. (Fotó:
Dave Jordano)
Stacey és Carlitha Jason emlékművénél, Southwest Side, Detroit, 2012 Jasont, akit Moscóként is ismertek, 2012 augusztusában gyilkolták meg. Egy gyilkosság szemtanúja volt, a tettes veszélyesnek tartotta magára, ezért felkutatta, és négyszer mellkason lőtte. A haldokló Jason ehhez a házfalhoz kúszott, itt vérzett el. De még halála előtt el tudta árulni a rendőröknek a támadója nevét, aki most mindkét gyilkosságért a bíróság előtt felelhet. Carlitha Jason lánya, akit Stacey, Jason nővére nevel kilenc éve, amióta anyja elhagyta Jasont. Carlitha tizenhárom éve minden szenvedése ellenére jól nevelt, normális gyerek, írja Jordano, aki szerint ez biztos Stacey és Jason szeretetén is múlt. (Fotó:
Dave Jordano)
További fotók Dave Jordano oldalán.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
