Csecsenföld: lázadástól kiegyezésig
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Szereti a focit, a szabadságharcot, a nemzeti konzultációt, stadionokat építtet és szívesen hangoztatja vallásos gyökereit az egykor Moszkva ellen harcoló, ma Putyin híveként tevékenykedő csecsen elnök, aki presztízsberuházásokkal építi újjá a háborúktól dúlt észak-kaukázusi köztársaságot. Orosz költségvetési pénzből fejleszt, de nem hagyja, hogy Moszkva diktáljon.
Hajnali buszra várók Csiri-Jurt falu mellett, ahonnan a bostoni robbantók nagyapja is származik. A Carnajev-fivérek szülei azonban Kirgizisztánban és Dagesztánban születtek, a gyermekek sem éltek Csecsenföldön. A csecsen elnök sátánnak nevezte az ifjakat, megjegyezve, hogy vezetéknevük oszétokra utal. (A keresztény nép a jászok rokona.) Ramzan Kadirov szerint a robbantóknak bűnhődniük kell. (Fotó:
Maxim Shemetov / Reuters)
Lovak az út mentén Groznij előtt. A "rettegett" nevet viselő, 19. században oroszok alapította város, és a Kadirov családnak otthont adó Gudermesz moszkvai pénzből ugyan fejlődik, ám a vidék keveset változik. (Fotó:
Maxim Shemetov / Reuters)
Állami ünnepség, a csecsen nyelv napja Groznijban. Lezginkát járó táncosok harci díszben. A robbanékony táncot a kisgyerekek is hamar elsajátítják. Kiemelt kultusza van a harcot imitáló kardos-késes táncoknak is. (Fotó:
Maxim Shemetov / Reuters)
Ramzan Kadirov (középen) figyeli az ágyú töltését. A csecseneknél nagy hagyománya van a szabadságharcnak. A cári Oroszország idején is ők küzdöttek legtovább. Samil imám 25 év küzdelem után 1859-ben egyezett ki Moszkvával, tisztes megélhetést kapott Oroszországban, végül Medinában halt meg 1871-ben. A Kadirov család hasonló taktikát követett, ráadásul, Samillal szemben lényegében a teljhatalmat is megszerezte, cserében a fennhatóság elismeréséért. (Fotó:
Maxim Shemetov / Reuters)
Áprilisban tűz ütött ki Csecsenföld egyik büszkeségében, a Groznij-city komplexumban álló Olimposzban. A szomszédos toronyban kapott februárban lakást 100 millió forint értékben Gerard Depardieu francia színész, orosz állampolgár. Az épületegyüttes a főváros háború utáni újjáépítésének szimbóluma, októberre ismét felújítják orosz költségvetési pénzből. A toronyház 145 méterével – csúcsán a világ legnagyobb, 14 méter átmérőjű toronyórájával – egész Oroszország legmagasabb lakóépülete Moszkván kívül. (Fotó:
Elena Fitkulina / AFP)
Fegyveres őr az első csecsen elnök, Ahmad Kadirov sírjánál. A most 37 éves Ramzan apja a '90-es években a szeparatisták oldalán Csecsenföld muftija volt. Fiával az orosz erők ellen harcolt, végül Moszkvához átállva megszerezte a hatalmat, ám 2004. május 9-én az ünnepi tribünön felrobbantották Groznijban. A hatalmat megöröklött Ramzan Kadirov ugyan lemondott a függetlenségről, és Putyin hívének mondja magát, ez azonban Moszkva számára igen költséges hűség. (Fotó:
Dmitry Kostyukov / AFP)
Oroszország legnagyobb mecsete, a tízezer főt befogadó "Csecsenföld szíve" a lemenő nap fényében. Kadirov – aki az épületet apjának szentelte – elsőrendű feladatának tartja az iszlám megerősítését az Észak-Kaukázusban. Ugyanakkor a Kremllel való szövetségét jelzi, hogy az egykori Lenin téren épült mecset sugárútja Vlagyimir Putyin nevét viseli. (Fotó:
Maxim Shemetov / Reuters)
Muszlim férfiak cipői a mecset bejáratában a pénteki ima alatt. A hit formális követése szerves része lett a mindennapoknak a Kaukázusban. Az iszlám térhódítása felgyorsult a Szovjetunió felbomlása után, még a Moszkvában élő, nyitottabb csecsen diaszpóra körében is. (Fotó:
Maxim Shemetov / Reuters)
Muszlim fiúk figyelik az imához készülődő férfiakat. 2005 óta az iskolai oktatás része az iszlám alapjaival való megismerkedés. Az első és a Putyin alatt megindított második csecsen háború után a nulláról kellett indítani az oktatást, óvodáktól az egyetemekig. (Fotó:
Maxim Shemetov / Reuters)
Imádkozó férfi a Csecsenföld szívében. A 2008-ban felépített mecsetet az erkölcsi megújulás szimbólumának is szánta Kadirov. A költséges beruházásokra 2025-ig 18 milliárd dollárt kér Csecsenföld. A születésnapjával egybekötött főváros napjának rendezvényére szerzett összegről csupán annyit mondott: a pénzt Allah adta. (Fotó:
Maxim Shemetov / Reuters)
Menyasszonytánchoz tapsoló vendégsereg egy esküvőn. Ma már magától értetődő, hogy egy csecsen nő csak csecsen férfihoz mehet hozzá. A férfiak előtt nem áll ilyen korlát, feltéve, ha az asszony áttér az iszlámra. Kadirov szerint ideje lenne a többnejűséget is engedélyezni, mert az "becsületesebb, mint a szerelmi háromszög". (Fotó:
Maxim Shemetov / Reuters)
Groznij éjszakai fényei. A 280 ezer fős városban presztízsberuházások hirdetik Kadirov vezetői rátermettségét. A Groznij-city 2011-es megnyitóján Jean Claude van Damme és Vanessa May is részt vett, a pop hegedű sztárja félmillió dollárért lépett fel a város napján, amely épp Kadirov születésnapjára esik. Megjelent Hilary Swank, ám a színésznő később megbánva tettét jótékony célra ajánlotta fel az itt kapott gázsit. (Fotó:
Maxim Shemetov / Reuters)
Csecsen nők kendővel a fejükön egy fővárosi kávéházban. Egyre megszokottabb látvány a hagyományba burkolózó öltözék. Igaz, a nők tanulhatnak, és a vezetés harcot vív a radikálisok között hódító vahabita nézetek ellen, bár a sariát támogatja Kadirov. A vahabita nézetek mégis terjednek szerte Észak-Kaukázusban, még a kevésbé vallásos családokból származó fiatalok között is. (Fotó:
Maxim Shemetov / Reuters)
Ketrecharc. A Kaukázus a birkózás Mekkája. A kaukázusiak uralta sportág 62 olimpiai aranyat hozott a Szovjetuniónak, 21-et Oroszországnak, számtalan bronz és ezüst mellett. A térség sportéletére is csapás, ha a sportág 2020 után nem lesz jelen az olimpián. Maga Kadirov inkább bokszol, magáról egy bokszklubot is elnevezett Gudermeszben. Nemrég ringbe hívta egyik, szerinte rosszul teljesítő miniszterét, és finoman elverte.
(Fotó:
Maxim Shemetov / Reuters)
Saria jogot tanuló lány az Orosz-Iszlám Egyetemen. Az intézményt Ramzan Kadirov alapította, azzal a céllal, hogy az iszlám Kaukázusban hagyományos szúfi irányzatát terjessze, útját állva a szeparatizmust hirdető vahabita eszméknek. Az elvi lehetőség ellenére a gyakorlatban kevés nő jut el az egyetemig. (Fotó:
Maxim Shemetov / Reuters)
Fiatalok beszélgetnek egy utcasarkon Groznijban. Az újjáépítés ugyan ad munkát, ám a munkanélküliség az 1,3 milliós Csecsenföldön így is 37 százalékos hivatalosan – a szomszédos, csecsenekkel rokon, félmilliós Ingusföldön 49 százalékos – míg az országos átlag csupán 7 százalék. (Fotó:
Maxim Shemetov / Reuters)
A Tyerek Groznij Ahmad Kadirov klub szurkolói az Ahmad Kadirov stadionban. A klub – igazolandó Csecsenföld pacifikálásának sikerét – 2008 óta az első osztály stabil középcsapata, öt brazil játékossal. 2011-ben Ruud Gullit vezette, ám a gyenge eredmények miatt fél év után Kadirov megvált a hollandtól. A futballt előszeretettel veti be népszerűsége érdekében a csecsen vezér. (Fotó:
Maxim Shemetov / Reuters)
Putyin és az idősebb Kadirov portréival szurkoló fiatalok Groznijban. Az ifjabb Kadirov többször kijelentette, hogy Putyint örökös elnökké kellene tenni. Elmondta, szerinte nem létezik tiszta választás, a nép véleményét másképp is meg lehet tudni, ha folyamatosan konzultál vele és mindig az emberek között jár. (Fotó:
Maxim Shemetov / Reuters)
Két fiú focizik Groznij külvárosában. A radikalizmus terjedésének jó terepe a kilátástalanság. Kadirov leginkább a sporton keresztül szeretné megfogni a fiatalokat, ám ez többnyire kimerül a központokban lévő megaberuházásokban. A stadionépítés hatását sok fiatal nem érzi meg. (Fotó:
Maxim Shemetov / Reuters)
Autók fényei a távolban. A csupán 15 ezer négyzetkilométeres autonóm köztársaság északi része alföld, ám délen legmagasabb pontja 4261 méter. További tíz csúcsa 3000 méter felett van, jó terepet kínálva a szeparatista harcosoknak, akik ellen folyamatosan zajlanak a kisebb-nagyobb katonai akciók. Az állandó terrorellenes készültéséget azonban tíz év után, 2009-ben hivatalosan beszüntette az orosz vezetés. (Fotó:
Maxim Shemetov / Reuters)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
