A Szerbiában múlthét kedden kitörő Tamara nevű − Európa más részein Yvette-nek nevezett − vihar péntekre elérte Boszniát, majd Horvátországban és Szlovéniában folytatta útját. A hivatalos adatok szerint eddig több mint 40 haltak meg az esőzések okozta árvizek és földcsuszamlások miatt a Nyugat-Balkánon. Szerbiában és Bosznia-Hercegovinában is meghaladja a húszat a halottak száma. Az áradások a térségben több mint egymillió embert érintenek közvetlenül, százezrek hagyták el otthonaikat, tízezreket pedig a hatóságok menekítettek ki. Csak Szerbiában több mint 30 ezer embert kellett evakuálni. Szerbiában szerdától péntekig háromnapos gyászt hirdettek az áradások áldozatainak emlékére, Bosznia-Hercegovinában pedig kedd volt a nemzeti gyásznap.
Helikopterpilóták nézik a szerb fővárostól 30 kilométerre fekvő Obrenovac térképét. A Szerbiában és Bosznia-Hercegovinában százhúsz éve nem tapasztalt esőzések és áradások miatt itt volt a legsúlyosabb a helyzet: a város teljes lakosságát ki kellett telepíteni a Kolubara folyó áradása miatt. (Fotó:
Alexa Stankovic / AFP)
Az autókat is magával ragadó sárlavina a sínekre zúdult a szerbiai Topcic Poljénél. Az országban a kialakult helyzet miatt május 18-án szükségállapotot hirdettek ki. Az ország teljes területén néhány nap alatt közel húszezer embert mentettek ki. Bevetették a katonaságot, a tűzoltóságot és a rendőrséget is. (Fotó:
Dado Ruvic / Reuters)
Pavlovic Oksana a földcsuszamlásban lakhatatlanná vált háza tornácán áll Krupanjnál, 130 kilométerre dél-nyugatra a szerb fővárostól, Belgrádtól. A települést az áradás 4 napig elzárta a külvilágtól. Az egész Nyugat-Balkánt érintő katasztrófa alatt sok helyen kizárólag csónakokkal és helikopterekkel folyt a mentés, az áradó folyók miatt ugyanis szárazföldi úton megközelíthetetlenek a települések. (Fotó:
Andrej Isakovic / AFP)
Rendőrök és önkéntesek pakolják a homokzsákokat, hogy megerősítsék a Száva folyó gátját Krupanjnál. A Száva folyó több mint fél méterrel haladta meg a valaha mért legmagasabb szintjét, Obrenovácnál a gát is átszakadt, veszélyeztetve ezzel a Nikola Tesla erőművet, amely Szerbia villamosenergia-ellátásának felét biztosítja. Országszerte több ezer szerbiai és külföldi önkéntes vett részt az árvízkárosultak mentésében. (Fotó:
Andrej Isakovic / AFP)
Anya és fia távolodnak egy EUFOR-helikoptertől, ami kimenekítette őket az áradás miatt veszélyessé vált Serici faluból. A helikopter a közép-boszniai Zenicában szállt le az emberekkel. Szerbiában és Boszniában több mint harmincan haltak meg az áradások következtében, és ezrek kényszerültek otthonuk elhagyására. (Fotó:
Dado Ruvic / Reuters)
Emberek sétálnak a Száva folyó mentén, homokzsákokból épített gátak védelmében Sremska Miltrovicában, Belgrádtól 70 kilométerre nyugatra. (Fotó:
Andrej Isakovic / AFP)
Csónakkal evakuálják egy szerb város, Obrenovac lakosait. Itt a teljes lakosságot ki kellett telepíteni a Kolubara folyó áradása miatt. (Fotó:
Marko Djurica / Reuters)
Birkák nézelődnek egy elárasztott ház teraszáról Obrenovacban. A város központjába már az ítéletidő elején betört a víz, a vízszint pedig folyamatosan emelkedett. (Fotó:
Marko Djurica / Reuters)
Légi felvétel a a víz alá került Obrenovacról. (Fotó:
Alexa Stankovic / AFP)
A Boszna folyó áradásának levonulása után ott maradó sár és hordalék komoly problémát jelent az elárasztott településeken Bosznia-Hercegovinában. A sajtóbeszámolók és a légi felvételek bizonysága szerint az ország közel egyharmada víz alá került. Több lakóépület valószínűleg örökre lakhatatlanná vált (Fotó:
Anadolu Agency / Europress / Getty)
Rendőrök segítenek kimenekíteni egy gazdálkodó sertéseit a farmjáról Sremska Raca faluból, 110 kilométerre Belgrádtól. (Fotó:
Andrej Isakovic / AFP)
Egy krupanjai nő ül a sárral borított kertjében a megmaradt bútoraival május 20-án. (Fotó:
Andrej Isakovic / AFP)
A Száva folyó áradásában elpusztult tehenek tetemeinek elszállítására készül egy parasztgazdaság dolgozója a Szarajevótól 200 kilométerre északra fekvő Bosanski Samac közelében. (Fotó:
Amel Emric / MTI)
A földcsuszamlások miatt megnőtt az aknaveszély is, ugyanis egész aknamezőket mozdíthatott el a víz. A boszniai hatóságok fokozott figyelemre szólították fel a lakosságot az érintett területeken. Az 1990-es években, a boszniai polgárháború idején a szemben álló felek mintegy egymillió taposóaknát telepítettek, és bár azóta nagy erőfeszítéseket tettek ezek eltávolítására, mintegy 120 ezer ilyen robbanóeszköz van még mindig a földben. (Fotó:
Dado Ruvic / Reuters)
Homokzsákokból épült gát a Száva mentén a szerbiai Sremska Mitrovicában, Belgrádtól hetven kilométerre. (Fotó:
Andrej Isakovic / AFP)
Macskáit menti egy férfi Vojskovában, ahol a heves áradások miatt vált lakhatatlanná a háza. (Fotó:
Srdjan Zivulovic / Reuters)
Rendőrségi járművel mentik az embereket a Belgrádtól mintegy 30 kilométerre délnyugatra fekvő Obrenovac egyik víz alá került utcájában május 20-án. (Fotó:
Darko Vojinovic / MTI)
Egy boszniai férfi eteti a tetőre menekített disznóit a szinte teljesen víz alá került Vojskovában. (Fotó:
Srdjan Zivulovic / Reuters)
A Bosznia-Hercegovina északkeleti részén Szarajevótól 250 kilométerre fekvő Samacban is pusztított az árvíz. (Fotó:
Fehim Demir / MTI)
Összesen több mint huszonötezer embert telepítettek ki otthonából Szerbiában. Ezen a képen obrenovaci emberek fekszenek egy belgrádi stadionban kialakított átmeneti szálláson. A szomszédos országok többsége, valamint Oroszország és az Európai Unió számos országa mentőcsapatokat, szivattyúkat, csónakokat és élelmiszert küldött a nyugat-balkáni országba. A magyar katasztrófavédelem huszonhat embert, öt motorcsónakot, egy csónakot és egy mentőhelikoptert indított Szerbiába. (Fotó:
Marko Djurica / Reuters)
Topcic Polje lakosai egy autót ásnak ki, miután egy sárlavina maga alá temette. (Fotó:
Dado Ruvic / Reuters)
Egy Obrenovacból kimenekített férfi olvassa a híreket egy belgrádi átmeneti szálláson. Több humanitárius szervezet és egyház gyűjtött adományokat, élelmiszerre, ruhaneműre, vízre, gumicsizmára és csónakokra. (Fotó:
Marko Djurica / Reuters)