25 éves a világ egyik leghíresebb fotója
A pártfőtitkár tárgyalni akart, élete végéig házi őrizetbe dugták, mert a Központi Katonai Bizottság elnöke, Teng Hsziao-ping megelégelte a Gorbacsovot éltető, éhségsztrájkoló diákok és az őket támogató munkások tüntetését a világ legnagyobb terén. A több mint egymillió tiltakozó már a Mao-portrét próbálta leszaggatni a mauzóleumról, amikor szükségállapotot vezettek be, majd június 3-án késő délután több mint 10 ezer katona ment Pekingbe, elkezdődött a világ leghírhedtebb vérengző tömegoszlatása, a Tienanmen téri vérengzés.
Jeff Widener először azt hitte, csúnyán elszúrta a fotókat, amiket egy pekingi hotel hatodik emeleti erkélyéről lőtt. Influenzás volt, kifogyott a filmből is, egy barátja az utolsó pillanatban szerzett egy tekercset, amivel 800 méterről lőtt néhány elmosódott képet a tüntetés másnapján – a képekre azonnal lecsaptak a világ legnagyobb újságjai. Az ismeretlen tüntetőről máig nem tudjuk, ki volt: egyesek szerint Wang Weilin, egy 19 éves diák lehetett, aki megállította a tankokat az utca közepén, majd az egyikre fel is mászott tiltakozásképpen, de Kína tagadja, hogy valaha megtalálták volna az illetőt. Az ikonikus kép nem teljesen egyedülálló, három másik hasonló is készült 1989. június 5-én, egy nappal a világ egyik leghírhedtebb leszámolásává fajult tüntetése után Pekingben, a Mennyei béke terén, és máig az elnyomó rendszerek elleni tiltakozás szimbóluma. Képünkön Arthur Tsang felvétele.
A kínai kormány sikeresen titkolja egyébként a kép létezését: az NPR riportja szerint 100 kínai diákból, a legjobb egyetemek hallgatóiból 15 tudta, hogy a képek 1989-ben készültek a fővárosban. (Fotó: Arthur Tsang / Reuters)
A kínai kormány sikeresen titkolja egyébként a kép létezését: az NPR riportja szerint 100 kínai diákból, a legjobb egyetemek hallgatóiból 15 tudta, hogy a képek 1989-ben készültek a fővárosban. (Fotó: Arthur Tsang / Reuters)
A történet jóval korábban kezdődött: a Kínai Kommunista Párt (KKP) egykori liberális szellemű főtitkárát, Hu Jao-pangot 1987 januárjában azért kényszerítették lemondásra, mert „szabad teret engedett a burzsoá liberalizmusnak”, azaz nem utasította el élből a Párt hatalmát megkérdőjelező diákok követeléseit. (Fotó:
Catherine Henriette / AFP)
Miután Hu Jao-pang 1989. április 15-én meghalt, a Tienanmen téren több százezer egyetemista gyűlt össze, hogy meggyászolja. A gyászból tüntetés, a megemlékezésből reformkövetelések lettek, a követelésekről április 22-én petíciót adtak át a Nép Nagy Csarnokában, de a KKP az egyetemek bezárásával, és az oktatás bojkottjával válaszolt. (Fotó:
Catherine Henriette / AFP)
A május 13-áról 14-re virradó éjszaka ötezren vettek részt a téren rendezett éhségsztrájkban. (Fotó:
Catherine Henriette / AFP)
Mihail Gorbacsov 1985 óta irányította a Szovjetuniót, jelszavai, a peresztrojka (átépítés, társadalmi és gazdasági megújulás) és a glasznoszty (nyíltság) Kínában is ismertek voltak. Már 1986 decemberében 15 kínai nagyvárosban tüntettek a demokráciáért, a pártállam akkor tömeges letartóztatásokkal válaszolt. (Fotó:
Catherine Henriette / AFP)
Gorbacsov éppen 1989 májusában tett hivatalos villámlátogatást Pekingben, a szovjet vezetőt a Tienanmen téri tömeg a reformok jelképeként lelkesedéssel fogadta. Gorbacsov egyébként hasonló hatást váltott ki Kelet-Berlinben és Prágában is, a hitelüket vesztett helyi politikusok alternatívájaként ünnepelték több látogatásán szerte a szovjet blokkban. Gorbacsovot Pekingben Kína legbefolyásosabb vezetője, a Központi Katonai Bizottság elnöke, Teng Hsziao-ping fogadta. (Fotó:
Catherine Henriette / AFP)
1989-ben az egyetemek bezárásának hatására sem adta fel a tömeg: újabb százezrek vonultak a térre, egyszerű munkások is egyre nagyobb számban csatlakoztak. A képen motoros munkások vonulnak fel májusban a diákok mellett kiállva. (Fotó:
Catherine Henriette / AFP)
Május 17-én Teng Hsziao-ping a lakására hívta a párt legfelsőbb vezetőit, hogy közösen keressenek megoldást, Csao Ce-jang pártfőtitkár ellenezte az erőszakos fellépést. A nemsokára leváltott, élete végéig házi őrizetben tartott Csao Ce-jang másnap még meglátogatta az éhségsztrájk miatt kórházba került fiatalokat. Két nappal később a térre is elment, és kijelentette a köréje gyűlteknek: „Későn jöttünk”. (Fotó:
Xinhua / AFP)
Teng máshogy látta a helyzetet: mivel kiderült, hogy a rendőrség nem tartja kezében a helyzetet, a hadsereget kell mozgósította. Li Peng miniszterelnök és helyettese, Jao Ji-lin biztosították a támogatásukról. Május 23-án tüntetők a Tienanmen téri Mao-portrét is megpróbálták letépni. (Fotó:
Ed Nachtrieb/Files / Reuters)
Pekingben május 20-án szükségállapotot vezettek be, miután a tüntetők száma elérte az egymilliót. A tömeg néhány nap alatt a város nagy részét elfoglalta, a rendőrök a külső kerületekbe szorultak. (Fotó:
Stringer/Files / Reuters)
Miután a párt úgy döntött, fegyverrel oszlatják fel a tömeget, a mozgósítás már június 3-a előtt kezdődött. Június 3-án késő délután 10-15 ezer katona közelítette meg Pekinget. Június 4-re virradóra fordultak a harckocsik a Tienanmen térre. (Fotó:
Ed Nachtrieb/Files / Reuters)
Páncélos, ejtőernyős egységeket is bevontak, éles lőszert is használtak, a 24 órás vérengzésnek becslések szerint több ezer áldozata volt, emellett több ezer tüntetőt börtönbe zártak. Hivatalosan sosem közölték az áldozatok számát, a kínai külügyminisztérium szóvivője utólag is csak annyit mondott, hogy a kormány a helyes utat választotta „az emberek érdekében". (Fotó:
Shunsuke Akatsuka/Files / Reuters)
A Tienanmen, azaz Mennyei béke tér a Ming-dinasztia alatt 1415-ben épült Mennyei béke kapujáról kapta, mely a Tiltott Várostól elválasztja. A teret Mao Ce-tung az ötvenes évek végén kibővíttette, területe 440 ezer négyzetméter lett, ezzel Mao elképzeléseinek megfelelően a világ legnagyobb tere lett. Mao egyébként itt kiáltotta ki a népköztársaságot 1949-ben, és itt áll mauzóleuma is – bebalzsamozott testét ugyanúgy meg lehet nézni, mint Leninét a Vörös téren, bár mindkettőről sokan azt gyanítják, valójában viaszbábuval helyettesítették az eredeti testet. A képen mentősök ápolják a legyengült tüntetőket május végén. (Fotó:
Catherine Henriette / AFP)
Kiégett tankok a téren április negyedikén. A sérülteket kétségbeesett lakosok szállították kórházba riksákon, az embereken eluralkodott a kétségbeesés, ahogy a hadsereg váratlanul és ilyen eltúlzott erővel csapott le a békés demonstrálókra. (Fotó:
Manuel Ceneta / AFP)
Biciklik, melyeken a katonaság tankjai áthajtottak útban a térre. Az állami erőszak felháborította a nyugati világot: több európai ország és az USA egyéves embargót vezetett be Kínával szemben. A KKP ennek ellenére megszilárdította hatalmát, bebiztosítva, hogy az egypártrendszer ne jusson olyan sorsra, mint a Szovjetunióban és Kelet-Európában. (Fotó:
Peter Charlesworth / Getty Images)
Június 14.: bilincsbe vert férfit vezetnek el kínai katonák, akit azzal gyanúsítottak, hogy részt vett a megmozdulásokban. (Fotó:
Manuel Ceneta / AFP)
Lin Csao-rong bűne az volt, hogy részt vett a megmozdulásokban: felgyújtott egy tankot, ellopta a katonák egyenruháját.. A hadsereg lapja „súlyos ellenforradalmi zavargásról", Teng Hsziao-ping pedig öt nappal később olyan „politikai viharról" beszélt, amelynek „előbb vagy utóbb meg kellett történnie, de meg kellett állítani a hosszú távú stabilitás érdekében". Lint hat társával együtt kivégezték. (Fotó:
AFP)