A smaragd háromszög Kalifornia észak-nyugati részén található, főleg hegyekkel és erdőkkel tarkított területen. A három megye természeti adottságainak köszönhetően ez a térség adja egész Kalifornia erdei kitermelésének 20 százalékát. (Fotó: H. Lee / Kehrer)

A smaragd háromszög azonban nem a 110 km-es partszakaszáról vagy a szép hegyeiről ismert, hanem az Egyesült Államok legnépesebb marihuánatermesztő közösségéről. Humboldtban például közel 30 ezer ember, vagyis az egész megye lakosságának több mint az ötöde foglalkozik valamilyen szinten fűtermeléssel, ki ipari szinten, ki csak egy-két növényt tart otthon. (Fotó: H. Lee / Kehrer)

A szinte kizárólag csak mezőgazdaságból élő környék a '60-as évek végén, '70-es évek elején ment át egy komoly átalakuláson, amikor a hippi ellenkulturális mozgalom alatt tucatjával költöztek ki a természetbe San Francisco és Los Angeles környékéről a fiatalok, hogy önellátó életet éljenek. A megye erdős részeiben kis faházakat építettek, ahol zöldség mellett mexikói kendermagot is ültettek. (Fotó: H. Lee / Kehrer)

A '70-es években nagyon erősen elkezdték szabályozni és a fakitermelést Kaliforniai északi megyéiben, az örökzöld mamutfenyők miatt pedig rengeteg erdős részt környezetvédelmi területnek nyilvánítottak. Ezért egyre több farmer és mezőgazdasági munkás tért át a fűtenyésztésre, amiből a környékre élő hippik óriási pénzeket akasztottak le. Ennek köszönhetően létrejött egy egészen furcsa társadalmi csoport, a hipneckek, akik a hippik és a redneckek (délvidéki parasztok) leszármazottai. (Fotó: H. Lee / Kehrer)

Humboldt megye több települése például szép lassan teljesen átállt a fűtermesztésre, ami fölött a helyi hatóságok is szemet hunytak, mivel a megye egyes részeinek megélhetése függött ettől. A '90-es években átlagban 6000 dollárért adták az itt termesztett, jó minőségű sinsemilla unciáját, ami megközelítőleg fél kilogramm. Ez egy olyan termesztési technika, amikor a hím növényeket kigyomlálják, hogy a nőstény emiatt sokkal nagyobb mennyiségű gyantát termeljen a pollenek miatt. Ez a gyanta tartalmazza a THC-t, és ezzel a technikával sokkal erősebb és drágább füvet tudtak előállítani a helyiek. (Fotó: H. Lee / Kehrer)

Kalifornia sokáig élen járt a marihuána dekriminalizálásában. 1996 óta legális a fű gyógyászati használata, 2011 óta pedig egy közúti gyorshajtással ér fel, ha a rendőrök valakit rajta kapnak egy unciánál nem több fű birtoklásán. Az orvosi marihuána, a dekriminalizáció és az egyes államokban bevezetett legalizáció miatt 1200 dollárra csökkent fél kiló spangli ára, a kaliforniai legalizáció után ez akár 500 dollár alá is csökkenhet. Ráadásul súlyos adókkal is terhelik a termelőket, Arcata városában 2012-ben hoztak egy olyan törvényt, amit kifejezetten az extrém nagy áramfogyasztókra, vagyis a fűtermelőkre találtak ki. (Fotó: H. Lee / Kehrer)

A környék most már nem kizárólag a fekete piacról szerzi a bevételét, a nagyon magas adóterhek ellenére már legálisan is megéri fűvel kereskedni. Tanulságos, hogy a helyiek a legális lehetőségek megjelenése előtt sem jachtokra vagy terepjárókra költötték a kenderből befolyt pénzt, hanem visszaforgatták az oktatásba, a városfejlesztésbe és a közbiztonság javításába is. Utóbbira óriási szükség is van, mivel előfordulhatnak fegyveres rajtaütések a termesztőkön, akik között nyugdíjasok is vannak. Őket baromi egyszerű megszabadítani pár kiló kannabisztól, amit aztán jó áron lehet értékesíteni a fekete piacon. 2004 és 2012 között összesen 38 gyilkosság történt csak Humboldt megyében, ebből 23-nak volt köze drogügylethez. Ezzel viszont még mindig csak a 30. megye Kaliforniában az erőszakos bűncselekmények elkövetésének listáján. (Fotó: H. Lee / Kehrer)

Van olyan fűtenyésztő, aki évente 1 millió dollárt is megkeres az illegális marihuánakereskedelemből, de pár éve még a Humboldt megyei rendőrfőnök is lebukott, hogy nyugdíjazása után kendert kezdett nevelni a házának hátsó kertjében. (Fotó: H. Lee / Kehrer)

A közösségi terek, iskolák és a városok fenntartása mellett saját helyi rádió üzemeltetésére is jut a fűkereskedelem adójából. A majdnem az egész smaragd háromszöget lefedő KMUD adó a '60-as, '70-es években például mindig figyelmeztette a termelőket, ha a hatóság a környéken járt vagy rendőrhelikoptereket észleltek, bár a folyamatos jogszabály-enyhítések miatt erre ma már egyre kevésbé, vagy egyáltalán nincs szükség. Emellett termesztéssel kapcsolatos beszélgetőműsorokat is sugároznak. (Fotó: H. Lee / Kehrer)

A jövő bizonytalannak tűnik a smaragd háromszög számára, szakértők szerint 2016-ra Kaliforniában is legalizálhatják a marihuánát. A washingtoni legalizáció óta jobban megy a termelőknek, a következő hasonló állam pedig Oregon lesz, ami nincs is olyan messze innen. Mivel évtizedekig illegális keretek között működtek az itteni "vállalkozók", túlnyomó többségük nem adózik, nincs bankszámlája, emiatt nehezen tudnak beilleszkedni az államilag ellenőrzött marihuánatermesztésbe. Azonban ameddig ennyire magas adókkal sújtják a legális fűtermelést, addig bőven lesz igény marihuánára a fekete piacon is. (Fotó: H. Lee / Kehrer)

Ugyan akadnak a helyiek között olyanok is, akik szerint nem szabad legalizálni, mert ezzel több ezer család megélhetése kerülne veszélybe, a fű engedélyeztetése más alternatív megoldásokkal is szolgálhat. A smaragd háromszög lehetne Kalifornia Amszterdamja. Egyesek kis coffee shopokat, kenderboltokat és múzeumokat vizionálnak arra a könyékre, ami Amerika füves történelmének legfontosabb területe. Azt viszont csak a következő évek kormányzása dönti el, hogy lesz-e még igény a jó minőségű, szabadban termesztett marihuánára, vagy az évtizedek óta ezzel foglalkozó helyiek helyett egy államilag megszervezett termelőrendszer veszi át a kenderültetvények helyét. (Fotó: H. Lee / Kehrer)