A tumblrezés valami olyasmi, mint a facebookozás azzal a plusz érzéssel, hogy mégsem facebookozás, hanem valami rohadtul menő akármi, ahol bárki lehet humorista, politológus, véleményvezér vagy művész. Ezt azért fontos elöljáróban rögzíteni, mert Kovács Orsi és Mondik Noémi képeivel is a Tumblr-en találkoztam először, ott ahol Szarvassal is, vagy éppen Mivoltmaaneten Bencével. Sorrendben az utóbbi előbb az Indexnél majd a 444-nél lett újságíró, és most pénteken ő nyitja meg az előbbi két alkotó kiállítását. Szarvas pedig az Index egyszemélyes gifhadseregtábornoka lett.

Kovács Orsi alias tinemezeketarobotokatkeresitek mesés képi világa az Orbán Viktorral feleselő lajhár valósága, mindannyiunk valósága. Soha nem tudnánk annyira közel kerülni Orbán Viktorhoz, vagy éppen Kerényi Imréhez mint egy lajhár, aki gyanútlanul közelítheti meg ezeket a felkent embereket, és miközben ők barátságosan pózolnak vele, nem is tudják, hogy valójában mi vagyunk azok a fejük fölött egy ágon, mi szagoljuk őket, és túrunk bele a hajukba. Orsi visszaállította a valóságot, amit már évekkel ezelőtt elveszettnek hittünk. Egy fokkal rafináltabban működik Mondik Noémi művészete, aki paintes képekben adja vissza nekünk mindazt, amit egyébként minden reggel láthatunk a metrótól kezdve a Moszkva téren át a lakótelepi ablakunkig. A különbség annyi, hogy amikor mi nézzük, szürkének, gusztustalannak érezzük, az ő képein viszont ott van. Az. Az a valami, amitől csodálatossá válik a metrózás, a szemlélődés a galambok között. 

Mondik Noémi

Kovács Orsi