A kettészakadt Berlin végnapjai
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
A berliniek gyűlölték a falat, ami egy éjszaka alatt épült fel a tökéletes vasfüggöny szimbólumaként. Családok, barátok szakadtak szét, a fal pedig évtizedekig az életük részévé vált. A berlini fal utolsó éveiben már egyre több repedés mutatkozott, és végül a magyar határnyitásnak is köszönhetően olyan események indultak el, amik már elkerülhetetlenné tették a fal leomlását.
Évtizedeken át vágta ketté Berlint, és Németország a hidegháború alatt, de a berlini fal két világot is elválasztott egymástól. A magyar határnyitás azonban beindított egy olyan folyamatot, amivel 25 évvel ezelőtt már csak napokra volt a történelem a fal leomlásától. (Fotó:
Patrick Piel / Europress / Getty)
1961. augusztus 13-án, vasárnap a berliniek arra ébredtek, hogy éjszaka az utcákat drótkerítéssel zárták le, a villamos- és metróvonalakat átvágták, de még a temetők közepére is szögesdrótot húztak, a berlini fal pedig a Kelet-Európában élők elnyomásának legfontosabb jelképe lett, és 29 éves fennállása alatt mindvégig az is maradt. (Fotó:
Eric Bouvet / Europress / Getty)
A fal leomlása ugyanolyan világpolitikai szükségszerűség volt, mint a létrejötte, azonban Ronald Reagan amerikai elnök (a képen középen) sem gondolhatta, hogy amikor 1987. június 12-én Nyugat-Berlinben arra sürgette Gorbacsovot, hogy döntse le a falat, alig több mint két évvel később a hidegháború leggyűlöltebb szimbóluma valóban semmivé lesz. (Fotó:
Dirck Halstead / Europress / Getty)
A Szovjetunió gazdaságilag lényegében tönkrement a Reagan által rákényszerített fegyverkezési versenyben. Az 1985-ben hatalomra jutó, és előbb gazdasági, majd átfogó politikai reformokat hirdető Mihail Gorbacsov politikája a korábbi szuperhatalmi pozíció feladását jelentette, ami végül a kelet-európai befolyási övezet megszűnését eredményezte. (Fotó:
Ulrich Baumgarten / Europress / Getty)
Az országot évtizedek óta vezető államfő-pártfőtitkár Erich Honecker még 1989 januárjában is azt mondta, hogy a fal ötven és száz év múlva is állni fog. Az ország már a gazdasági összeomlás szélén állt, de az NDK vezetése próbálta elkerülni az őket veszélyeztető hírek túlzott beáramlását a Szovjetunióból, az orosz lapokat egy ideig például nem lehetett terjeszteni. (Fotó:
Cotton Coulson / Europress / Getty)
A kelet-európai országok közül a keletnémetek élvezték az egyik legmagasabb életszínvonalat az 1980-as években, az életüket ugyanakkor még a Stasi, a keletnémet titkosrendőrség, és a besúgók hada is megnehezítette. (Fotó:
Ulrich Baumgarten / Europress / Getty)
A tej, a krumpli, a kenyér ára nem volt magas, de a legalapvetőbb ruhák kivételével azonban már az öltözködés is sokba kerülhetett, a sok szempontból luxusterméknek számító színes tévé, hűtő, autó pedig megint más szintet jelentett. (Fotó:
Patrick Piel / Europress / Getty)
Turistabusz a fal tövében, aminek a felső emeletéről szinte át lehetett látni a túloldalra. A Nyugat-Berlinbe érkező turistáknak olyan nagy fa állványzatot is felállítottak a falnál, amiről átnézhettek, de pénzért át is lehetett látogatni rövid időre a túloldalra. (Fotó:
Patrick Piel / Europress / Getty)
A statisztikák szerint 1985-ben már a háztartások 99 százalékában volt hűtő, míg húsz évvel korábban ez csak minden negyedikre volt igaz. Mosógép 92 százaléknak, tévé 93 százaléknak jutott. Az autókra viszont akár egy évtizedet is kellett várni. 1985-ben már csaknem minden második háztartásban volt autó – ikonikus volt a Trabant. (Fotó:
Cotton Coulson / Europress / Getty)
1989 nyarára már a nagyobb keletnémet városokban egyre nőtt az elégedetlenség, visszafordíthatatlan folyamatok indultak be, amik ősszel a fal lebontásához vezettek. (Fotó:
Patrick Piel / Europress / Getty)
Berlinben 1989 őszén felgyorsultak az események, miután a gyorsan demokratizálódó Magyarország, majd Csehszlovákia is nyugatra engedte a pont ebben a reményben tömegesen ide érkező keletnémet turistákat. Ezzel először nyílt rés a vasfüggönyön. (Fotó:
Patrick Piel / Europress / Getty)
A magyar határ 1989-es megnyitása a berlini falból kivert első téglát jelentette – mondta Hans-Dietrich Genscher, az NSZK akkori külügyminisztere és alkancellárja. Szeptemberben becslések szerint 13 ezer keletnémetnek sikerült Magyarországon keresztül Ausztriába, majd pedig Nyugatra menekülnie. (Fotó:
Patrick Piel / Europress / Getty)
Szeptemberben NDK-szerte rendszerellenes, és a határok megnyitását követelő tömegtüntetések törtek ki, amik már előrevetítették a rendszer bukását, habár október elején még a Német Demokratikus Köztársaság megalapításának negyvenedik évfordulóját ünnepelték Kelet-Berlinben. (Fotó:
Eric Bouvet / Europress / Getty)
A békés forradalom azonban már megállíthatatlan volt. November 4-én aztán az NDK történetének legnagyobb tüntetését tartották, több mint egymillió ember követelte a demokráciát és szabad választások kiírását Kelet-Berlinben. (Fotó:
Cotton Coulson / Europress / Getty)
A tömeg egyre csak nőtt az utcákon Lipcsében és Drezdában, a párt vezetése pedig leváltotta Honeckert. Utódja, Egon Krenz vezetésével a Német Szocialista Egységpárt politikai bizottsága úgy döntött, hogy 10-én megnyitja a határokat, de a hírt végül már 9-én este bejelentették. (Fotó:
Patrick Piel / Europress / Getty)
A berliniek megrohamozták az átkelőket, másnap pedig puszta kézzel kezdték bontani a falat. (Fotó:
Boston Globe / Europress / Getty)
A hidegháború egyik leghírhedtebb szimbóluma hamarosan romhalmaz lett, aminek darabjait gyorsan elkezdték szétkapkodni a relikviagyűjtők. (Fotó:
Patrick Piel / Europress / Getty)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
