Index Vakbarát Hírportál

Kölnből koppintottuk, mégis imádjuk

Ötven évvel ezelőtt, 1964. november 21-én adták át Magyarország egyik, ha nem a legszebb hídját, a budapesti Erzsébet hidat. Ezen a napon hatalmas tömeg hömpölygött a hídon, a korabeli szakértők úgy tartották, hogy a több ezer ember jelenléte volt az igazi terheléspróba, még akkor is, ha hetekkel korábban nyolcvan busszal és negyven villamossal mérték: mit bír a híd. A helyén álló Erzsébet lánchidat a visszavonuló német csapatok 1945-ben robbantották fel, torzója tizenöt évig határozta meg a pesti oldal háború utáni arcát. A régi lánchidat már nem lehetett újjáépíteni, egy Petőfi hídhoz hasonló jellegtelen gerendahíddal nem akarták csúfítani a panorámát, így esett a választás az akkor korszerűnek számító kábelhídra. A híd képéhez hozzátartozik az elmúlt ötven év történelme: a szocialista delegációk vonulásai éppen úgy, mint a féllegális 1988-as tüntetés Bős-Nagymaros ellen, az 1990-es taxisblokád vagy a 2006-os barikádépítés az október 23-i nagygyűlések után. Felhasznált irodalom: dr. Gáll Imre: A budapesti Duna-hidak, Zsámboki Gábor: Acélszerkezetű közúti hidak építése hazánkban 1945-1969 között. A képeket javarészt a Fortepanon válogattuk.


Rovatok