"Gyertek a Várba, délután ürítés lesz" - invitált minket Révész Szilvia, a Baptista Szeretetszolgálat sajtósa egy csütörtök délután. "Hova menjünk a pontosan, a Dísz tér jó lesz?" - kérdeztünk vissza, amire csak döbbent csend volt a válasz, hiszen a szeretetszolgálat munkatársainak a Vár évek óta a Deák téren felállított Cipősdoboz Várat, a legnagyobb cipősdoboz-adomány gyűjtő központjukat jelenti. Az értetlenkedés a részükről nem meglepő, hiszen a baptisták decembere 11 éve a cipősdobozokról, a gyűjtőpontok közötti koordinálásról és az exponenciálisan növekvő mennyiségű adomány célba juttatásáról szól, ezért nehéz lehet elképzelni, hogy van egy olyan dimenzió is, amelyben nem találkozik minden nap doboztündérekkel az ember. (Fotó: Bődey János / Index)

A cipősdobozos ajándékozást a második világháború után egy brit nagymama találta ki, aki nem bírta nézni az árván maradt, vagy mindenüket elvesztett gyerekek szomorú karácsonyát, ezért néhány cipősdobozban összegyűjtött ajándékokat, becsomagolta és elküldte nekik. Az ötlete azóta világszerte rendkívüli népszerűségre tett szert, minden évben milliók adományoznak ilyen módon karácsonykor. Magyarországra először 2003-ban érkeztek akkor még Nagy-Britanniában összegyűjtött csomagok, majd 2004-ben a baptisták megszervezték az első magyarországi gyűjtést. Akkor még nem sikerült elérni a kitűzött 10 ezer dobozos célt, ma pedig már 51 ezernél is több dobozt állítanak össze az adományozók. (Fotó: Bődey János / Index)

A baptisták cipősdobozos akciója egyetlen budapesti gyűjtőponttal kezdődött, idén pedig már minden megyében több ponton és minden budapesti kerületben leadhatták az ajándékokat az adományozók. A több mint 50 ezer dobozt talán összegyűjteni a legkönnyebb, a tárolásuk és célba juttatásuk azonban bonyolult logisztikai feladat. "Nem tudom pontosan, hogy hány településre jutnak el az ajándékok, mert olyan is van, hogy mondjuk egy kistérségi nagycsaládos szervezet kér X dobozt, és aztán azokat ők osztják tovább helyben. Szerintem itthon körülbelül 1000 települést érünk el, ezen kívül minden évben viszünk 2500 dobozt Erdélybe, Böjte Csaba árváihoz. Ezt korábban egy Malévos "cipősdoboz járattal" oldottuk meg, most több kamiont pakolunk tele, és úgy megyünk" - mondta Révész Szilvia. (Fotó: Bődey János / Index)

A cipősdobozok az adományozóktól először a gyűjtőpontokra kerülnek, ahonnan, ha már elég gyűlt össze, egy központi raktárba viszik az ajándékozottak kora és neme szerint feliratozott dobozokat. A szeretetszolgálat külön kéri az adományozókat, hogy a dobozok tetejét és az alját külön csomagolják be és ne ragasszák össze, ugyanis az önkéntesek minden dobozt egyenként átnéznek, ügyelve arra, hogy csak olyan ajándék kerüljön a rászorulókhoz, aminek valóban örülni fog egy kisgyerek. "Ha például valaki egy tucat plüssállatot vagy egy tucat könyvet tesz a dobozba, akkor ezeket vegyítjük, esetleg hozzáteszünk még más dobozokból, vagy a céges támogatóinktól kapott ajándékokból" - magyarázta Révész Szilvia. Arra is próbálnak figyelni, hogy ha egy dobozra valaki azt írta, hogy 6 éves fiú, akkor tényleg egy 6 éves fiúnak való ajándékok legyenek benne, ezt ugyanis, akármennyire is jóindulatúak az adományozók, nem mindig tudják megítélni. (Fotó: Bődey János / Index)

A cipősdobozok összegyűjtését és szétosztását 3000 önkéntes segíti országszerte, köztük a Deák téri várban az ügyeletes doboztündérek is. "A doboztündér szerepe és maga a kifejezés úgy alakult ki, hogy egy kolléganőm a különböző internetes fórumokon Doboztündér álnéven válaszolgatott az érdeklődők kérdéseire. Aztán arra gondoltunk, miért is ne lehetne egy "igazi" doboztündér is" - mesélte Révész Szilvia. (Fotó: Bődey János / Index)

A cipősdobozgyűjtés azért is egy népszerű módja az adományozásnak, mert megmozgatja a közösségeket. Az egyik évben volt olyan bank, ahol 700 dobozt csomagoltak be a munkatársak, és akadtak olyan egyetemi csapatok, akik versenyeztek az adományok gyűjtésében: volt, amelyik száz, de a legaktívabb százötven csomagot hozott be a gyűjtőpontokra. (Fotó: Bődey János / Index)

"Azt nem mondanám, hogy szegények vagyunk, de vannak problémáink. Ha velem, a családfenntartóval történne valami, elveszíteném a munkám vagy megroppanna az egészségem, akkor nem tudom mi lenne a családdal" - fogadott minket az apuka, Zoltán. Zoltán egyszerre több helyen is dolgozik, teljes állása van az Igazságügyi Megfigyelő- és Elmegyógyintézetben, emellett pedig lényegében minden kisebb munkát elvállal, ami szembe jön, de még így sem könnyű biztosítani a család megélhetését. "Pedig hitelem sincs, tudtam, hogy nem szabad eladósodni. Lehetne egy palotám és 40 millió hitelem, most csak egy vályogházam van, de az legalább az enyém" - mondta Zoltán. (Fotó: Bődey János / Index)

"Minden évben már szeptember körül elkezdek rákészülni a karácsonyra, több extra munkát vállalok, és akkor nem szokott baj lenni, méltóan tudunk ünnepelni. Idén azonban egy csőtörés miatt az egyik hónapban 100 ezer forint volt a vízszámlánk, és a padlót is fel kellett újítani, ezért kértünk most segítséget az ajándékokhoz" - mondta Zoltán, aki 2007-ben hallott először a baptistákról, amikor a segítségükkel a család a Velencei-tónál nyaralhatott. (Fotó: Bődey János / Index)

A gyerekek anyukája, Irén, mielőtt a saját levelét elküldte volna a szeretetszolgálatnak, előtte begyűjtötte a gyerekektől a Jézuskának küldött leveleiket. A két tizenéves mindenféle csajos dolgot kért - hajgumit, csatokat, fésűt, rózsaszín körömlakkot, divatos sálat -, a fiúk pedig olyan hétköznapi dolgokat mint lufik, kifestő könyvek, színes papírok, építő kockák. (Fotó: Bődey János / Index)

"Ilyen csomagjaink, amiben pont ezek a dolgok vannak, nincsenek, ezért ilyenkor az önkéntesek gondoskodnak arról, hogy legalább a kívánságoknak egy része teljesüljön" - mondta Révész Szilvia, aki névre szóló csomagot nyújtott át a gyereknek. Amit pedig közösben kaptak, igazságosan szétosztották, a műveletet koordináló lányok pontosan tudták, melyik testvérük vágyott lufikra, autós kártyára, vagy éppen egy kifestőkönyvre. (Fotó: Bődey János / Index)