Amikor még tényleg egy nagy falu volt Budapest
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Nagykép cikkek
A Fortepan, együttműködve az Út- és Vasúttervező Zrt.-vel (Uvaterv), elkezdte a vállalat fotóarchívumának feldolgozását. Az 1949 és 1990 között készült közel 120 000 fényképből folyamatosan jelennek majd meg fotók a Fortepanon és az Indexen is. Metróépítések, Duna-hidak, Libegő és Ferihegy – pár példa a cég történetéből.
Ez a sorozat az Uvaterv egy 1960-as fotótanulmányának képeire épül. A szerző több napon át fotózott Budapest kivezető útjain, gyaníthatóan az utak fejlesztésére, bővítésére keresve választ. Az 56-os forradalom után liberalizált személyautó-piac pár éven belül érezhetően növelte a budapesti gépkocsik számát. 1960-ra nyilvánvalóvá vált, hogy a bevezető utak kapacitása kicsi, és radikális változtatásokra lesz szükség. A fotókon szereplő utak egy része mára a felismerhetetlenségig megváltozott, de a Street View segítségével megkíséreljük rekonstruálni a helyszíneket.
Ez a sorozat az Uvaterv egy 1960-as fotótanulmányának képeire épül. A szerző több napon át fotózott Budapest kivezető útjain, gyaníthatóan az utak fejlesztésére, bővítésére keresve választ. Az 56-os forradalom után liberalizált személyautó-piac pár éven belül érezhetően növelte a budapesti gépkocsik számát. 1960-ra nyilvánvalóvá vált, hogy a bevezető utak kapacitása kicsi, és radikális változtatásokra lesz szükség. A fotókon szereplő utak egy része mára a felismerhetetlenségig megváltozott, de a Street View segítségével megkíséreljük rekonstruálni a helyszíneket.
Szinte csak a távolban álló gyárkémény és a bal oldali tűzfal árulja el, hogy a Bécsi utat látjuk onnan, ahol a Vörösvári út beletorkollik. Ez az a környék, amely alighanem előnyére változott, annak ellenére, hogy most sem túl szívderítő látvány elnézni erre. (Fotó:
FORTEPAN)
Bár a Street View-n már sokkal kevésbé van iparváros-hangulata a környéknek, mint pár évtizede, azért még mindig olyan, mintha egy depóvárosban járnánk. (Fotó:
Google Streetview)
Ha csak ezt a képet nézzük, Vörös Csepelen nem sok minden változott az elmúlt ötvenöt évben, hacsak annyi nem, hogy a kerület narancssárga lett. A helyiérdekű ugyanott megy a Boráros tér felé, azaz nem teljesen: a képen láthatnak ugyanis egy jobbra ívelő, rejtélyes vágánypárt: ez egy ív után az Ady Endre útra fordult rá, és a Gubacsi hídon ment át Pestre, és érte el a Határ úti végállomást, azt a területet, ahol manapság a 3-as villamos fordul vissza Zuglóba. A Határ út és Csepel között közlekedő HÉV 1978-ig járt, utódja a 48-as busz lett, amivel sokáig a HÉV-re érvényes villamosjeggyel lehetett utazni. (Fotó:
FORTEPAN)
Tejtermék, pékáru, üdítő, italfélék, dohány – hirdeti ma a bolt fala. A környék nem változott, csak a Határ úti HÉV régi jó kocsijai nem nyikorognak már kanyarodás közben. (Fotó:
Google Streetview)
A környék még ma is pont ilyen jellegtelen, mint 1960-ban, mégis nehéz ráismerni: a III. kerületben járunk, a városból kifelé nézünk, itt torkollik be a Rákóczi utca a Szentendrei útba. (Fotó:
FORTEPAN)
Balra a HÉV-sín, úgy, mint régen, és az itt lakást ellehetetlenítő városi autópálya. (Fotó:
Google Streetview)
Helló, 1960! Ez itt már a szép új világ, csak azt az ócska bérházat kellene eltüntetni a kép jobb oldaláról. Balra, távolabb a még mindig egészen újnak számító Dagály fürdő fejépülete, a balra vezető macskaköves út pedig az 1939-ben elkezdett, de a háború miatt csak 1950-ben befejezett Árpád hídra vezet. (Legalább nem volt ok lebombázni a félkész hidat.) (Fotó:
FORTEPAN)
A lepattant bérház eltűnt, és hamarosan a Dagály is el fog. Pár éven belül egy olyan szuperuszoda lesz itt, ahol vizes világbajnokságot rendeznek majd 2021-ben. (Fotó:
Google Streetview)
A 3-as, a 10-es és a 10A-s villamos járt errefelé 1960-ban. A Külső Váci úton járunk, és ezekkel a villamosokkal átszállás nélkül juthattunk el a Nyugati pályaudvarig vagy az újpesti víztoronyhoz, esetleg a rákospalotai Kossuth utcáig, netán a Megyeri csárdáig. Én nem mondom, hogy ez az utcakép maga a csoda, de nézzék csak meg a következő képet: Újpest, Külső Váci út kifelé (azt hiszem) vagy a Baross utca, 1041 Újpest, Külső Váci út kifelé a Tinódi utcától (Fotó:
FORTEPAN)
Ezt a részt ma ugyanaz az egysíkú reménytelenség jellemzi, mint a pesti agglomerációs övezet útjait, ahol semmi az égvilágon nem különbözteti meg a taksonyi, az ecseri, a kistarcsai vagy a gödi utakat. (Fotó:
Google Streetview)
A Fehérvári út valahol az Albertfalva kitérőnél. Albertfalvát 1950 január elsején csatolták a fővároshoz, ekkor szűnt meg 131 évig tartó önállósága. Ebben az évben új lakótelep építése kezdődött meg a Fehérvári út - Vegyész utca - Karcag utca - Mezőkövesd utca által határolt területen. Itt volt az akkoriban közlekedő 10-es busz végállomása is. (Fotó:
FORTEPAN)
Ez is egy olyan terület, amin egy kis rendezéssel sokat lehetne javítani, hiszen rendkívül széles területet foglal el a forgalom, miközben nem is olyan nagy. A holt terek, értelmetlen járdaszigetek átalakításával ismét kedvesebbé, „utcásabbá” varázsolhatnánk az utat. (Fotó:
Google Street View)
A Rákos-pataknál épült Kerepesi út feletti vasúti felüljáró nagyvonalúan számolt a térrel – nézzék csak, milyen széles az a sehova sem vezető járda alatta. (Fotó:
FORTEPAN)
Ma már inkább kevésnek tűnik a hely: a buszsáv csak egyik irányban fért el alatta, s jó 200 méterre a bringaút is megszűnik. Ha egyszer megvalósul a 2-es metró és a gödöllői HÉV összekötése, új megálló épül majd itt, ahol a vonat is megáll. (Fotó:
Google Streetview)
Az 1943-ban épült, Ferihegyre vezető gyorsforgalmi út hipermodern volt: csak személygépkocsik hajthattak rá, s mivel nem volt keresztirányú forgalom, akár 110-zel is lehetett száguldozni rajta. Lovas kocsiknak meg teherautóknak ott volt a két szélső sáv. (Fotó:
FORTEPAN)
A szűk katlan később inkább problémát jelentett, mintsem előnyt: egy-egy baleset lebénította a teljes forgalmat. Igaz, volt, ahol az aluljárót már felüljáróra cserélték. (Fotó:
Google Streetview)
A macskakő, az útszéli pocsolya, az ipari táj azt sejteti, hogy valamelyik szocialista iparvárosban járunk, de nem. Innen autóval 1960-ban is csak alig negyedóra volt a Parlament épülete. Akik az autópálya előtti világban Szegedről jöttek föl Pestre, azoknak a retinájukba égett a látvány: Soroksári út, a csepeli leágazás után a város és a Déli összekötő vasúti híd felé nézve. Az ember a végtelennek tetsző Soroksári út végigautózásával jutott el idáig, ahonnan már tényleg csak egy ugrás a város. (Fotó:
FORTEPAN)
Hiába húzták fel az ezredfordulón ide a szomszédba a Művészetek Palotáját és a Nemzeti Színházat, a Soroksári út nem hazudtolja meg magát. (Fotó:
Google Streetview)
Igen, jól látják, az 1960-as fotón a Csepel-szigetre vezető Kvassay hídpár jobb oldali darabja majd egy méterrel feljebb van, mint a bal oldali. De a kicsire nem adtak 1951-ben, amikor megépítették a gyorsvasúti hidat a mellette álló országúti mintájára, melyet még 1927-ben emeltek. Utóbbit ugyan felrobbantották a németek, de a világháború után, más hidak roncsainak felhasználásával változatlan formában újjáépült, és működött is egészen 2000-ig. (Fotó:
FORTEPAN)
Hogy össze tudjuk vetni az egykori és a mai Kvassay hidat, érdemes a Street View-n bekukucskálni jobbra a lombok közé. A vasúti híd ugyanis ma is megvan, semmit se változott, csak a macskaköves országutat cserélték kétszer kétsávos aszfaltra. Érdekes a hídszerkezetek evolúciója: míg itt eltűnt a látványos acélszerkezet a korszerűsítéssel, a tavaly megújult Kerepesi úti Százlábú épp most kapott ilyet. Amúgy most a bal oldali Kvassay híd van egy méterrel feljebb, de annyi baj legyen. (Fotó:
Google Streetview)
Na ez sem lehetett egy álommelóhely. Mármint a bakterház a Kővirágsornál, mely az Albertfalva felől megy Budafok felé a Leányka utcánál. (Fotó:
FORTEPAN)
Jelentősége ma már egyáltalán nincs mint bekötő útnak. Lebontották a házikót, a sorompót, de az útkanyarulat csonkja megmaradt, s a macskakövet is túlélte: a kép alján azt jelzi az aszfaltcsík. (Fotó:
Google Streetview)
Ma már a „Miért nem prímszám az M7? Mert Osztyapenkó” rémviccnek sincs semmi értelme, pedig 25 éve még Osztyapenkó kapitány szobra jelezte minden budapestinek, hogy elhagytuk a fővárost, kezdődik az autópálya, irány a Balaton! Azaz itt még csak az irány volt meg, a pálya csak később épült hozzá. (Fotó:
FORTEPAN)
A szobor már nincs itt – egyedül a patak hídjának korlátja ad támpontot –, de talán nem is ez a legfőbb változás. Hanem hogy itt robbant legnagyobbat a logisztikai ingatlanok fejlesztése – mármint a fotós háta mögött, a pálya mellett mindkét oldalon. (Fotó:
Google Streetview)
Bájos dunántúli kisváros az osztrák határ közelében? Valójában a Hegyalja út és az Alkotás út kereszteződése a Sashegy felé, szemben balra egy kertészettel. (Fotó:
FORTEPAN)
Az autópálya-építés nem tett jót a környéknek: mint a városban oly sok teret, ezt is a felüljárók betonlábai csúfítják el. Vajon mikor költöztetik az ilyen forgalmas utak forgalmát a föld alá? Megmondom: amikor majd a föld alatt kötik össze a szentendrei HÉV-et a csepelivel, és amikor a pesti alsó rakpartot befedik, hogy végre igazi Duna-partja legyen a városnak. (Fotó:
Google Streetview)
Ez a Lepsénynél még megvolt korszaka. A régi 7-es út hajtűkanyarja a városkapu után. Ezen a furmányos emelkedőn forrt fel a hűtővíz a régi Škodákban, Volgákban, Warszavákban, ott szentségeltek az út szélén a kor apukái a nyitott motorháztetők mellett. A képen a korabeli óriásplakát érdemel még figyelmet: a Tungsramot reklámozza, nem mintha 1960-ban olyan nagy lehetőségünk lett volna bármilyen más égőt vásárolni. (Fotó:
FORTEPAN)
Ez is ritkaság: egy főút, ami csak szebb lett az idő múlásával. Sőt, olyan szép, hogy egy szavazáson tavaly Magyarország legszebb útjának választották. (Fotó:
Google Streetview)
Ha tudja, hol készült ez a kép, fotózza le a mai állapotokat, és küldje el nekünk! (Fotó:
FORTEPAN)
Köszönjük az ismeretlen fotográfusnak, hogy elkészítette a sorozatot, az Uvatervnek, hogy archívumában megőrizte a képeket, és Lajtai Lászlónak, hogy segített azonosítani a helyszíneket.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
