Menekülés határok nélkül
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Tömegével jönnek át a szerb–magyar határon azok a menekültek, akiket a magyar kormány úgy tartana távol, hogy felhúz egy falat a kritikus határszakaszra. A menekültek jó része Szíriából és Afganisztánból jön Görögországon, Macedónián, Bulgárián keresztül. A legtöbben Németországba szeretnének eljutni.
A Szerbiából érkező illegális migránsok többsége afgán, szír, de vannak koszovóiak is. Az Afganisztánból és Szíriából érkezők gyakran két uniós államon, Görögországon és Bulgárián is keresztülmennek, míg Szerbiába érkeznek. (Fotó:
Ajpek Orsi / Index)
A szerb hatóságoknak igazából nem érdekük megállítani őket, hiszen pontosan tudják, hogy a migránsok el akarják hagyni Szerbiát. A végső cél általában Németország. (Fotó:
Ajpek Orsi / Index)
Belgrádot először sokkolta a hír, hogy a magyar kormány kerítést akar a zöldhatárra. Nem tudni, hogy válaszlépésként-e, de előfordult, hogy a menekülteket szerb rendőrök kísérték a magyar határhoz. (Fotó:
Ajpek Orsi / Index)
A menekültek Szerbiában megpihennek, mielőtt útnak indulnak Magyarország felé. Az egyik közkedvelt és jól ismert pihenőhelyük egy szabadkai téglagyárban van. Az embercsempészekkel is itt találkoznak, itt beszélik meg az út részleteit és azt, hogy miként tudják átlépni a zöldhatárt. (Fotó:
Ajpek Orsi / Index)
A pihenésre szükségük is van. Legalább 8-9 órán át kell vaksötétben gyalogolniuk, míg át nem érnek a magyar oldalra. Általában este indulnak el Szerbiából, és hajnalban érkeznek meg. (Fotó:
Ajpek Orsi / Index)
A menekültek között sok a beteg, a sérült. Néha előfordul, hogy útjuk során különféle segélyszervezetektől segítséget kapnak, de ennél gyakoribb, hogy bántják őket. Gyakori panasz, hogy a bolgár és a szerb rendőrök megverik, kirabolják a kiszolgáltatott helyzetben lévő menekülteket. (Fotó:
Ajpek Orsi / Index)
A menekültek tisztában vannak azzal, hogy a hatóságoktól mire számíthatnak. Miközben a bolgár és a szerb rendőröktől tartanak, a magyarokról jó a véleményük, tudják, hogy a magyar oldalon nem esik bántódásuk. Attól viszont ódzkodnak, hogy Magyarországon ujjlenyomatot vesznek tőlük, mert nem szeretnék, hogy Nyugat-Európából később oda toloncolják őket vissza, ahol regisztrálták őket. (Fotó:
Ajpek Orsi / Index)
A magyar rendőrökkel és polgárőrökkel beszélgetve rémtörténeteket lehet hallani arról, milyen körülmények között utaznak a migránsok. Hallani olyan esetekről, amikor menekült asszonyok az erdőben szülnek meg, vagy éppen veszítik el a csecsemőiket. Hivatalosan ilyen esetekről nem nagyon lehet tudni. (Fotó:
Ajpek Orsi / Index)
A menekültekből sokan húznak hasznot Szerbiában és Magyarországon is. Elsősorban a taxisok, akik több száz eurót zsebelnek be egy-egy illegális fuvar után. Arra ügyelnek, hogy a határon keresztül ne szállítsanak senkit, mert az már tagadhatatlanul embercsempészet lenne, míg a köztes fuvarokat még úgy-ahogy ki tudják magyarázni. Szeged környékén van olyan taxis, akit már többször letartóztattak, de a mai napig nem sikerült rábizonyítani a csempészést. A jól értesült helyiek szerint akár heti félmillió forintot is meg lehet keresni a taxizással így. (Fotó:
Ajpek Orsi / Index)
A migránsok olyan ösvényeken és csapásokon mennek át Szerbiából Magyarországra, amelyeket már a kilencvenes években használtak a menekültek. A logisztikáról gondoskodó csempészek ugyanakkor rugalmasan változtatják, hogy a határ túloldalára érve hol rejtőzködjenek a migránsok. Attól függően változnak a helyszínek, hogy a rendőrség éppen hol van jelen nagyobb erőkkel. (Fotó:
Ajpek Orsi / Index)
Molinó Szeged határában: „Szabadságot mindenkinek!”
Szegednél még több migráns lépné át a határt, ha nem lennének állandóan jelen az önkéntes polgárőrök. Nekik nincs joguk elkapni a határsértőket, de egyből jelzik a rendőröknek, ha migránsokat észlelnek. Lényegében a polgárőrök látják el a felderítést. (Fotó: Ajpek Orsi / Index)
Szegednél még több migráns lépné át a határt, ha nem lennének állandóan jelen az önkéntes polgárőrök. Nekik nincs joguk elkapni a határsértőket, de egyből jelzik a rendőröknek, ha migránsokat észlelnek. Lényegében a polgárőrök látják el a felderítést. (Fotó: Ajpek Orsi / Index)
Illegális migránsok már azt megelőzően is érkeztek az országba, hogy a kormány felkapta volna a menekültügyet. Az is igaz ugyanakkor, hogy az utóbbi hónapokban egyre többen jönnek, főként az Iszlám Állam elől menekülő szírek vannak egyre többen. (Fotó:
Ajpek Orsi / Index)
A menekültek útközben igyekeznek megszabadulni az irataiktól. Ezt gyakran azért teszik, hogy megnehezítsék a regisztrációjukat. A Németországba igyekvők ugyanis leginkább azt szeretnék, ha ott vennék őket nyilvántartásba. Ha viszont kiderül róluk, hogy már máshol – például Bulgáriában – regisztrálták őket, akkor elméletileg a magyar hatóságok a dublini egyezmény miatt oda küldhetik őket vissza. Az más kérdés, hogy a gyakorlatban nem nagyon küldözgetnek vissza így senkit, vagy ha igen, nem tömegével. (Fotó:
Ajpek Orsi / Index)
A Szeged környékén felbukkanó határsértőkre leginkább azért mérgesek a helyiek, mert sok szemetet hagynak maguk után. Arról, hogy bárkivel is erőszakoskodtak volna, nem nagyon lehet hallani. Az embercsempészekkel már nem ez a helyzet, ők gyakran botokkal próbálják elijeszteni a menekültek után kutató rendőröket és polgárőröket. (Fotó:
Ajpek Orsi / Index)
Nemcsak a taxisok nyerészkednek az illegális migránsokból, de a „lomisok” is, akik összegyűjtik a menekültek által hátrahagyott drágább holmikat (például ruhákat, cipőket, hálózsákokat), hogy aztán a helyi piacon értékesítsék azokat. (Fotó:
Ajpek Orsi / Index)
Amikor a szerb oldalról Magyarországra érkeznek a menekültek, a többségük kimerült, fáradt, szomjas és éhes. Az sem ritka, hogy némelyikhez mentőt kell hívni, mert annyira rossz állapotban van. (Fotó:
Ajpek Orsi / Index)
A szerb–magyar határ legkritikusabb pontjain már fél éven belül állni fog a kerítés, így a menekülteknek új utak után kell nézniük. (Fotó:
Ajpek Orsi / Index)
A kerítés sokak szerint látszatmegoldás, hiszen az illegális migrációt egy ilyen intézkedéssel nem lehet megszüntetni, legfeljebb csökkenteni lehet az intenzitását. A magyar kormány valószínűleg már azt sikerként könyvelné el, ha a menekültek más országon keresztül jutnának be Európába, vagy más uniós államban ragadnának, mielőtt még Magyarországra jönnének. Ez egy ilyen játszma, lényegében minden kormány azon dolgozik, hogy a menekültprobléma a többi ország problémája legyen. (Fotó:
Ajpek Orsi / Index)
A magyar kormány a menekültellenes kampány elindítása óta azt kommunikálja, hogy az illegális migránsok döntő többsége nem politikai menekült, hanem gazdasági bevándorló. Ez az érvelés azért is sántít, mert a szírekről például nehéz azt feltételezni, hogy az anyagi jólét miatt menekülnek, és nem azért, mert az Iszlám Állam vagy a szír állam terrorban tartja őket. (Fotó:
Ajpek Orsi / Index)
A magyar kormány szerint néhány hónapon belül megépülhet a migránsokat távol tartó kerítés. (Fotó:
Ajpek Orsi / Index)
A magyar oldalon elfogott menekültekhez rabomobilt hívnak a rendőrök, de néha annyian vannak, hogy nincs elég rendőrségi jármű, olyankor buszokat kell bérelni az elszállításukhoz. (Fotó:
Ajpek Orsi / Index)
Nagyon sok árva gyerek utazik a menekültekkel. A határon nemcsak rendőrök, hanem önkéntes civilek is dolgoznak, utóbbiak vizet, élelmet osztanak a rászorulóknak. A gyerekek különösen veszélyeztetett helyzetben vannak. (Fotó:
Ajpek Orsi / Index)
Elfogásuk után a röszkei befogadóállomásra viszik őket. Itt 24 órán át maradnak, fényképeket készítenek róluk, ujjlenyomatot vesznek tőlük. A befogadóállomás egy zárt világ, a sajtó munkatársait sem engedik be. Jogvédő szervezetek beszámolói szerint ugyanakkor rendkívül nagy a zsúfoltság ezeken a helyeken. (Fotó:
Ajpek Orsi / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
