A taxisblokád csak a szovjetekre nem vonatkozott
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
1990. október 25-én este kezdődött, 28-án este ért véget a benzináremelések miatt kirobbant tiltakozóhullám, ami megbénította az országot. A kivonuló szovjet csapatokat, a tűzoltókat és a mentőket átengedték a lezárt szakaszokon, másokat nem.
Teherfuvarozó állja el a villamos útját a budapesti Szabadság-hídon. 1990. október 25-én, csütörtök este az öt hónapja hivatalban lévő Antall-kormány bejelentette: 65 százalékkal, típustól függően 42-62 forinttal emeli az üzemanyagárakat. A meglepő döntést a szovjet kőolaj- és földgázszállítmányok csökkentésével és Kuvait iraki lerohanásával indokolták. (Fotó:
Szentpéteri András / Olvasói fotó)
A teherfuvarozók és a taxitársaságok képviselői már szeptember elején kérték a kormányt, hogy egyeztessen velük az üzemanyagok áremeléséről. A kabinet mégis napokkal a döntés előtt is tagadta, hogy napirenden lenne az emelés. Mindenkit meglepett a lépés: október 25-én este magántaxisok százai gyűltek össze a budapesti Hősök terén, hogy a benzináremelés ellen tiltakozzanak. (Fotó:
Szentpéteri András / Olvasói fotó)
A benzináremelés ellen tiltakozó taxisok a lezárt Erzsébet híd pesti hídfőjénél demonstráltak. Horváth Balázs belügyminiszter október 26-án délelőtt közölte: déltől kezdve megkísérlik a hidakat felszabadítani, a normális közlekedési rendet helyreállítani. Az SZDSZ nyilatkozatban ítélte el, hogy erőszakos fellépéssel fenyegetőzik a kormány. A rendőrség délután 1-kor kijelentette: nem alkalmaz erőszakot a blokád felszámolására. A kormány és a taxisok éjfélig egyeztettek, az álláspontok nem közeledtek egymáshoz. A fuvarozók a blokád felszámolását az üzemanyagáremelés felére csökkentéséhez kötötték, de ebbe Horváth Balázs belügyminiszter nem ment bele. (Fotó:
Mónos Gábor / MTI)
Tüntetők a lezárt Szabadság híd pesti hídfőjénél. A felháborodott taxisok és fuvarozók szervezni kezdték a hidak lezárását. CB-rádión értesítették egymást az akcióról. Budapesten ekkor 19-20 ezer engedélyes taxis volt – 1990-ben a nyolcmilliós New Yorkban csak 18 ezren taxiztak. Este tízre elvágták egymástól a budai és a pesti oldalt. Nemcsak Budapesten, Komáromtól Dunaföldvárig blokád alá vették a Duna-hidakat. (Fotó:
Szentpéteri András / Olvasói fotó)
A blokád Székesfehérvárnál. 1990. október 26-ára Barna Sándor budapesti rendőrfőkapitány és Horváth Pál, a taxisok vezére megállapodott: a Lánchidat nem zárják le a taxisok. Barna bejelentette: nem alkalmaznak erőszakot a demonstrálók ellen és nem kérik a honvédség segítségét. (Fotó:
Vida Attila / Olvasói fotó)
Október 26. reggelére az országszerte mindenütt csatlakoztak a taxisok az útlezárásokhoz. Bécs és Győr között beállt az M1-es autópálya és az 1-es főút, Oroszlánynál a bányászok nem tudták felvenni a munkát. Megbénult Debrecen, Székesfehérvár, Szeged, Szolnok és Vác is, Sopronban és Mosonmagyaróváron a határátkelőket zárták le a tüntetők. Estére csak a Szovjetunió felé lehetett elhagyni az országot. (Fotó:
Vida Attila / Olvasói fotó)
Teherautós blokád Budapesten. Reggel 8 órakor kezdődtek meg a tárgyalások a kormány tagjai, valamint az utakat elzáró magánfuvarozók képviselői között. A megbeszéléseken Antall József miniszterelnök betegsége miatt nem tudott részt venni. Őt Horváth Balázs belügyminiszter helyettesítette, rajta kívül Bod Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter, Siklós Csaba közlekedési és hírközlési miniszter képviselte a kormányt. A másik oldalról Nagy Sándor, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke, valamint egy öttagú szakszervezeti küldöttség vett részt az egyeztetésen. (Fotó:
Vida Attila / Olvasói fotó)
A benzináremelés ellen tiltakozó taxisok és fuvarosok útzárja a Székesfehérvárra vezető főútnál 1990. október 26-án. Délre az egész ország közlekedése összeomlott. Csak az élelmesek jutottak át a blokádon: volt, aki a füvön kerülte meg az útzárt, volt, aki inkább traktorra váltott és földutakon közlekedett. A kormány napközben sem tudott megegyezni a taxisokkal, a Népjóléti Minisztérium kérésére a demonstrációban résztvevők a mentőautókat, a rendőröket és a kivonuló orosz csapatokat engedték át az útzárakon. Időről időre a civilek egy része előtt is megnyitották az úttorlaszokat. (Fotó:
Kabáczy Szilárd / MTI)
Tüntetők a lezárt az Erzsébet híd pesti hídfőjénél, 1990. október 26. 1990-ben havi 13 446 forint volt az 5,1 millió alkalmazottként dolgozó magyar átlagkeresete. A blokádot kiváltó októberi kormánydöntés előtt 36 forint volt az ólommentes benzin literenkénti ára, vagyis a havi bruttóból 373,5 liter benzinre futotta volna, amiből egy 10-11 literes átlagfogyasztású Ladával eljuthattak volna Moszkvába, és visszafelé nagyjából Kijevig. A tervezett áremelés után literenként 61 forintos áron már csak 220 liternyi, Moszkváig elegendő benzinre futotta volna. (Fotó:
Rózsahegyi Tibor / MTI)
Kisgyermek dömperezik a székesfehérvári Móri út bevezető részénél. 1990-ben kétmillió gépkocsi volt Magyarországon. Érdekes, hogy az autóállomány tíz év alatt egymillióval bővült (és előtte, 1975 és 1980 között öt év alatt majdnem félmillióval), míg 1990 óta több mint tizenöt évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy újabb plusz egymillió személyautónk legyen. A leggyakoribbak a KGST-ben gyártott autók voltak: Ladák, Skodák, Daciák, Wartburgok és Trabantok. Fellendült a használt autópiac, egyre több Ausztriában vagy az NSZK-ban leselejtezett nyugati autó került forgalomba. (Fotó:
Kabáczy Szilárd / MTI)
Blokád az Erzsébet-híd budai hídfőjénél. A taxisok rendőri felvezetéssel átvonultak a Felvonulási térről a Kossuth térre. Éjfélig adtak haladékot a kormánynak, hogy visszavonja a döntést. Az esti bejelentést egyetlen kormánytag nem vállalta magára, helyettük egy szóvivő: Kardos Antalné közölte a 65 százalékos áremelést. A Parlament lépcsőjén Siklós Csaba közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter tárgyalt a taxisokkal. „A kormány kényszerhelyzetben van, nincs mód a visszavonásra” – közölte a tüntetőkkel. (Fotó:
Szentpéteri András / Olvasói fotó)
Útzár a Szegedről Kecskemét felé kivezető útnál. Országszerte akadozott az élelmiszerellátás. A nagyvárosokban kenyérből és tartósélelmiszerből nem volt hiány, tejből és más tejtermékekből igen. Az elégedetlenkedők megígérték: nem fogják akadályozni, hogy étel jusson a boltokba, Szegeden mégsem lehetett kenyeret vásárolni. (Fotó:
Németh György / MTI)
Tamás Gáspár Miklós (SZDSZ) országgyűlési képviselő taxisokkal beszélget a lezárt Erzsébet híd pesti hídfőjénél. A taxisblokád megosztotta a magyar politikát: az SZDSZ azonnali kormányváltást akart, az MSZP az áremelés beszüntetését követelte, de együttműködéséről biztosította a kormányt. Az FKGP a rendszerváltás elmaradásával magyarázta az engedetlenségi tüntetéseket, az Orbán Viktor vezette, ellenzéki Fidesz szerint a blokád felszámolása és az alkotmányos rend helyreállítása volt a legfontosabb, az MSZMP a Szovjetunióval való közeledésben látta a helyzet megoldását. Meglepő módon a nagyobbik kormánypárt, az MDF is bírálta a kabinetet. Göncz Árpád köztársasági elnök – mint a hadsereg főparancsnoka – még a kora délelőtti órákban határozott utasítást adott ki, hogy a hadsereget és annak eszközeit nem szabad bevonni a taxis demonstráció miatt kialakult konfliktus rendezésébe. (Fotó:
Földi Imre / MTI)
Miskolcon a taxisok sakkpartival múlatták az időt a lezárt Búza téri kereszteződésben. A kormány és a magánfuvarozók képviselői október 26-ról 27-re virradó éjszaka 1 óra után pár perccel ideiglenes megállapodást kötöttek. A fuvarozók képviselői a blokád felfüggesztésére szólították fel társaikat. A tárgyalások másnapi folytatását és az Országos Érdekegyeztető Tanács összehívását ígérték. A cél az volt, hogy hétfő estig kompromisszumos megoldást találjanak, addig a felemelt árak maradtak érvényben. A taxisok képviselői azzal indokolták a döntést, hogy kollégáik pihenhessenek. (Fotó:
Kozma István / MTI)
Piknikezők az üres, lezárt Erzsébet hídon, október 27-én. Az ideiglenes megállapodás nem hatotta meg a sofőröket: országszerte maradtak az úttorlaszok. Éjszaka több helyen elengedték az autósokat, de a taxisok újra lezárták az utakat. (Fotó:
Kleb Attila / MTI)
Idős férfi veszekszik a benzináremelés ellen tiltakozó taxisokkal a Margit híd lezárt pesti hídfőjénél. „Sajnálattal állapítjuk meg, hogy a magánfuvarozók képviselői nem tudták biztosítani a megállapodás rájuk vonatkozó részének végrehajtását” – írta közleményében a kormány október 27-én délután. Nem vezettek be rendkívüli állapotokat. (Fotó:
Balogh P. László / MTI)
A Parlament előtt október 27-én, szombat délután kormánypárti tüntetést rendeztek. Horváth Balázs belügyminiszter az Országház ablakából integetve köszöntötte a tömeget, kis híján kiesett. Az elvonuló tüntetőket megdudálták a taxisok. Este 6-kor egy újabb közleményben kérték a taxisok képviselői a blokádok felszámolását. Bejelentették, hogy a kormány hajlandó 10-12 forinttal mérsékelni az üzemanyagárakat, a taxisok mégsem indultak haza. (Fotó:
Talum Attila / MTI)
Az Antall-kormány tagjai a Parlament lépcsőjén a második, október 28-i kormánypárti szimpátiatüntetésen. „A mai tárgyalások végén a kormány egyoldalú kompromisszumos javaslatot tett a helyzet feloldására” – a kormány és a taxisok egyeztetése után ezzel az üzenettel fordultak a sofőrökhöz. Arra kértek mindenkit, hogy számolják fel az útzárakat, hogy a kormánnyal folytatott egyeztetések folytatódhassanak. Október 28-án 9 órára az országban mindenütt feloldották a blokádot. Vasárnap hajnalra megnyitották az útlezárásokat. A városok belterületén megindult a tömegközlekedés, elindultak a helyi, sőt a távolsági autóbuszjáratok is. Az Érdekegyeztető Tanács ülésén megegyeztek a felek: a kormány 12 forinttal mérsékli az üzemanyag fogyasztói árát. (Fotó:
Talum Attila / MTI)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
