A normális az unalmas
Elfordult a képzőművészettől, de nem tudja megállni, hogy valamilyen formában ne kommentálja a napi történéseket. Ez a rövid története annak a cinikus, humoros és közéleti rajzsorozatnak, amelyet Horváth Tibor egykori képzőművész posztol a Facebookjára. A képek közös jellemzője, hogy elsőre szimpla skicceknek tűnnek, a második pillanattól elgondolkodtatnak, a harmadik pillanatban pedig mosolyra húzzák, vagy grimaszba gyűrik a néző arcát.
Nézze végig velünk a kedvenceinket, és olvassa el, hogyan lesz egy elismert magyar képzőművészből berlini hobbirajzoló és dizájner.
"Napi rutin volt már két éve is, hogy ilyen kis rajzokat készítek" - mondta a kezdetekről Horváth Tibor. "Szórakozásnak indult az egész, és egyre komolyabban vettem."
Horváth Tibor képzőművészként a nemzeti identitással, annak torzulásaival, bizarr megjelenési formáival foglalkozott. Gyakorta dolgozott a magyar zászlóval, vagy annak színeivel.
"Berlinbe költözve globális közegbe kerültem, és elkezdtem globális problémákkal is foglalkozni," - magyarázta a témaválasztását.
Az itthon elismert képzőművész végül úgy döntött, Berlinbe költözik, és dizájntárgyak tervezésére tér át. "Az otthoni, felzaklató állapotok is közrejátszottak, hogy eljöttem. Berlinben az emberek napi életébe nem szűrődik be a politika. Nem a politikai propagandával kelek."
Horváth a napi rajzolást vitte tovább budapesti életéből. "Itt nincs felettem galéria, kurátor, múzeumigazgató sem. Görcs és hajsza nélkül tudok dolgozni. A neten és az utcán is gyűjtöm a témát. Ha valami felzaklat, megrajzolom."
"A rajzok a képzőművészeti énem maradványai. A Facebookon mindegy is, ki az alkotó. Ez az egész a Facebook-polgárok szórakoztatására készül."
A művészt a napi politika ugyanúgy megmozgatja, mint egy hirtelen divathullám. "Bármi érdekel, ami a 21. században történik" - foglalta össze kedvenc témáit.
A képek értelmezéséhez sokszor hasznos, ha a néző a posztolás napjaiban nézi őket. Ez a kép a brexit környékén például sokkal érthetőbb, mint mondjuk egy év múlva. Habár ez nem is olyan biztos.
A fürdőruhás, nyelves tábla a német strandokon megjelenő menekültek eseteit juttatták a szerző eszébe.
A rajzokban közös még egyszerű megformáltságuk. "A gyerekrajzra hajazó egyszerűséggel, és a figyelemfelkeltő színezéssel próbálom a néző gondolkodását arra irányítani, amely elsőre nem olyan nyilvánvaló." Szavait remekül példázza ez a pénznemek jeleiből, és régi ágyúból formált kompozíció.
A képek egyébként nem fejezik be életüket a neten. Horváth különleges képkereteket vásárol a bolhapiacokon, és mindegyik rajzát ezekben helyezi el.
"Mostanra 400 körüli rajz gyűlt össze. "Néhány kiállításon már megjelent pár kép, de alapvetően nem ez a célom." - mesélte a művész.
Horváth Tibor ezeken a képeken kívül egyáltalán nem készít most műalkotásokat. "Egy új közegben 5-10 év lenne beilleszkedni, művészként kapcsolatokat kialakítani, bekerülni a helyi pörgésbe. Ehhez már nem vagyok elég fiatal" - mondta a művész, aki azért öregnek sem mondható.
."Dizájntárgyakat tervezek, és ezeket adom el a neten. Talán egyszer majd visszatérek a képzőművészethez."