3 forint 30 fillér: egy szelvénnyel kétszer nyerhet

Az 1956-os forradalom leverése után nem sokkal, egy szomorúnak indult januári napon váratlan remény ragyogott fel a Magyar Népköztársaság egén: eldöntötték, hogy új életet lehelnek az egykor a Monarchiában is népszerű lottó-sorsjátékba. A Népszabadságban megjelent hivatalos álláspont szerint az OTP Lottó- és Sportfogadási Igazgatósága a szerencsejáték megindításától kettős hasznot remélt: a kispénzű emberek nyerési lehetőséghez jutnak, a szelvények eladásból származó bevételből pedig új lakásokat építenek. Egy szelvénnyel kétszer lehetett nyerni: a pénz mellett hamarosan tárgynyereményeket is kisorsoltak. Egy nagyobb összeg vagy a csak hosszú-hosszú évek alatt megszerezhető lakás, autó, motor, szalagos magnetofon, villany jégszekrény vagy kombinált szobabútor-szett sokaknak könnyű gyógyír lehetett a forradalom leverése után, a megtorlások idején.

1957. március 7-én tartották meg az első hazai lottósorsolást, áprilisban pedig már megvolt ez első öttalálatos: a hatgyermekes, özvegy Ring Sándorné gyermekei és saját életkorát tette meg és vitt mindent. A vigasznyereménynek is nevezett tárgysorsolásokon öröklakást, intarziás televíziószekrényt és a szocialista autócsodát hozott Lottó Ottó.

Az Üllői út és a Nagykörút kereszteződésénél álló ún. Lottóház előtt épül az aluljáró 1970-ben 1957 júniusától az összkomfortos öröklakás lett a lottó a fő tárgynyereménye. Országszerte épültek az ún. Lottóházak, Lottó-lakótelepek, de lehetett nyerni bárhol felépíthető családi házat is. Az Üllői út és a Nagykörút sarkán, a forradalom romjain 1961-ben felhúzott sokemeletes lottópalota már a harmadik volt Budapesten a Mártírok úti (ma Margit körút) és a Múzeum körúti után.

(Fotó: Kovács Sándor / MTI)

Nő szalagos magnetofonnal a Rákóczi úti Lottó Áruházban 1963-ban

Az 1950-1960-as években az ország legmodernebb áruházának kikiáltott szocialista pláza a lottó-tárgynyeremények állandó bemutatója és beváltóhelye volt. És többmillió magyar nem tévedhet: „A lottózók a Lottó Áruházban vásárolnak!” - szólt a reklám.

(Fotó: Kácsor László / MTI)

Kádár-kori luxus 1958-ból

A Lottó Áruház a korabeli eleganciát a dauertől a fűzős cipőig megtestesítő eladónője mutatja a lottósorsoláson nyerhető, máskülönben egy átlagos állampolgárnak elérhetetlen tárgynyereményeket.

(Fotó: Bürger Gertrúd / MTI)

Az első Lottóház a Mártírok útján (ma Margit körút), nem sokkal az átadás előtt 1958-ban

A 7 emeletes ház mintegy 4 millió forintos költséggel, 14 hónap alatt készült el, természetesen a határidő előtt. Húsz lottónyertes kapott kulcsot az egy vagy kétszobás, illetve a kisebb garzon öröklakásokhoz.

(Fotó: Bara István / MTI)

Egy boldog nyertes és unokahúga 1960-ból

Szabó Margit, a budapesti Postaigazgatóság dolgozója egy nem egészen hét hónap alatt felépített XI. kerületi családi házat nyert. Ha eddig nehéz volt a párválasztás, ezután az is könnyebb lett: „A jó házassághoz nem kell hozomány; de jó, ha van lottószelvénye!” - nyugtatott a reklám.

(Fotó: Friedmann Endre / MTI)

Mennyi boldogság fért bele az 1960-as évbe!

Kiss Sándor rendőrfőhadnagy és családja a postásnő szomszédja lett a XI. kerületben.

(Fotó: Friedmann Endre / MTI)

Utolsó simítások a tárgynyeremény-sorsoláson gazdára talált Wartburgon 1957-ben

A kétütemű csodát a húszéves Szűcs Erzsébet szegvári textilgyári munkásnő nyerte. „Egyelőre megtartom az autót és csak akkor adom el, amikor már bejártam vele az országot” - nyilatkozta a Népszavának.

(Fotó: Jármai Béla / MTI)

Bobori Károly tsz-dolgozó szintén 1957-ben lett egy Wartburg tulajdonosa

Pedig nem is akarta, a mosoly csalóka. „Legszívesebben kicserélném egy féltonnás teherautóra, úgy, hogy készpénzben kapjam meg az árkülönbséget” - mondta el a Népszavának.

(Fotó: MTI)