A kilencvenes években egy kertvárosi antikváriumban találkoztam először az ex librisszel. Iskola után néha benéztem a panelházak közötti kis üzletbe, ahol az alagsorban plafonig értek a könyvespolcok, a levegő kiszellőztethetetlenül dohos volt, és válogatatlanul állt egymás mellett ponyva, újság, aranyfedeles lexikon. Eleinte borító szerint válogattam a könyveket, minél régebbi kiadásokat kerestem, vagyis sosem álltam ennyire közel hozzá, hogy méterre vásároljam a könyveket a zsebpénzemből: mindegy volt, hogy a lapja egyetlen mozdulatra porrá morzsolódik, és hazavittem a cserkészlányok álmosítóan unalmas kiskátéját is. Az ex libris is itt bújt meg. A „grafika Hamupipőkéjének” is nevezett, könyvbe ragasztott kis lap az egykori tulajdonos nevével fura kapcsolatot teremtett egy ismeretlen, háború előtti könyvgyűjtővel a kilencvenes évek kertvárosi paneljei között. A Kossuth Kiadónál most megjelent Ex libris és képkultúra című album Vasné Tóth Kornélia szerkesztésében a modern magyar ex librisek közül válogat. A könyv tematikáját átvéve mutatunk belőle néhányat.
Cserkészcsapat fogadalomtételén felbukkanó honfoglaló Árpád, az újéven és a szovjet hadseregen is győzedelmeskedni vágyó hadapród megfér az 1989-ben Magyarországra látogató George Bush-sal a történelmi tematikájú ex librisek között. (Fotó: Kossuth Kiadó)
A mitológiai blokkban egyiptomi istennővel és Orionnal szereplő Fery Antal, illetve Iustitiát egy jogász ex librisére rajzoló Drahos István a klasszikus magyar könyvjegygrafikusok nemzedékéhez tartozott. (Fotó: Kossuth Kiadó)
Angyalok és pásztorok, Sárkányölő Szent György és az első vértanúnő, Szent Tekla a vallási-egyházi témájú ex librisek között, a Magyarországra látogató II. János Pál pápa mellett. (Fotó: Kossuth Kiadó)
A felső sor közepén Gábor Dénesnek, az erdélyi ex libris hatvanas évekbeli megújítójának készített, Mikes Kelemen rodostói leveleiből idéző könyvjegy. Az irodalmi ex librisek közé került Keresztury Dezső Kass Jánostól kapott Mózes-portréja, és Lázár Ervin befőttesüvegben szorongó mesealakjai Vén Zoltán grafikustól. (Fotó: Kossuth Kiadó)
Az albumban külön fejezetet kapott az ex libiriseken felbukkanó könyvábrázolás. „Reszkessetek, könyvtolvajok!” csak a legenyhébb, a beszántás és örök könnyontás átka is a tarháló feledékenyek feje felett lebeg. (Fotó: Kossuth Kiadó)
Az igazi ex libris személyes és jellemző, így nincs mit hozzáfűzni a vadász és író Széchenyi Zsigmond elefántjához. Az ismeretlen Buchert Ádámról pedig kiderül, hogy szeretett természetfotókat készíteni. (Fotó: Kossuth Kiadó)
Kottahullámokon evező férfi Várkonyi Károly és táncdal-énekesnő Fery Antal grafikáján a zene és tánc témakörben. (Fotó: Kossuth Kiadó)
Székelykapu, kopjafák tobzódnak a néprajzi témájú könyvjegyek között. (Fotó: Kossuth Kiadó)
A grafikus Várkonyi Károly munkaeszközeivel teli kulacsot tervezett magának, Radványi Román Károly karikaturisztikus önportréját tette ezekre a képzőművészeti témák közé sorolt ex librisekre. (Fotó: Kossuth Kiadó)
A könyv gazdája ex librisen is üzenhetett foglalkozásáról, Rodolfo fekete kalapot és nyulat, a műtőorvos szikét, a jogász könyvet és paragrafust kapott a grafikustól. (Fotó: Kossuth Kiadó)
A címerábrázolások a legrégebbi típusú ex librisek közé tartoznak. (Fotó: Kossuth Kiadó)
Topográfiai témák az eredetileg fa- vagy linómetszetként, rézkarcként vagy kőrajzként készült ex libriseken. (Fotó: Kossuth Kiadó)
A növényvilág a szecesszió által megújított és újra divatba hozott ex librisek kedvenc témája volt. Akkoriban minden valamirevaló papír- és könyvkereskedésben is lehetett vásárolni ex libriseket, melyekbe a vevő utólag beleírta a nevét. (Fotó: Kossuth Kiadó)
(A Kossuth Kiadónál most megjelent Ex libris és képkultúra című album Vasné Tóth Kornélia szerkesztésében a modern magyar ex librisek közül válogat.)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
