Egy párhuzamos világot teremtettek a modern élet zavara nélkül
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!A Nagy-Britannia egyik legeldugottabb pontjának számító Fair-sziget (Fair Isle) még úgysem tűnik elsőre izgalmasnak, hogy magát a madarak, egy különleges kötési technika és történelmi hajótörések otthonának tartja. A nem túl barátságos klímájú, nyolc négyzetkilométeres szigetet összesen 55-en lakják, ők az elemekkel küzdve, de összhangban a természettel élik mindennapjaikat. A fotós Guilia Savorelli a szigetlét intimitását, derűs harmóniáját és fojtogató magányát térképezte fel képein.
A Fair-sziget messze északon, a skót partoktól vagy 100 kilométerre található, két nagyobb szigetcsoport, Shetland (tudják, itt van póniló is) és Orkney között bújik meg, mintha csak egy elcsöppentett tintafolt lenne a térképe. Norvégia sincs messze, és a fotók alapján az egész sziget olyan izlandos, vikinges. Sehol egy fa, a süvítő szél gereblyézi a gyepet, néhol a hosszú füvű legelőt, itt-ott felbukkan a tompa, szűrt fényben néhány fehérre meszelt ház, a part közelében pedig vad sziklaormok törnek az ég felé. Olyan, mintha lepusztította volna a szigetet az ember, aztán mindent hátrahagyott. (Fotó:
Giulia Savorelli)
Pedig a sziget már évezredek óta lakott, az első telepeseket is a halban gazdag part menti vizek vonzották, és a mezőgazdaságba is egész korán belevágtak. A 9. és a 15. század között norvég fennhatóság alá tartozott a terület, utána a skótoké lett. Ők évszázadok óta gazdálkodnak az úgynevezett croftokon, amelyek kősánccal vagy gyepsávval elválasztott mezőgazdasági területek, és a mai napig meghatározzák a tájat. (Fotó:
Giulia Savorelli)
(Fotó:
Giulia Savorelli)
A szigeten birkákat is legeltetnek, a gyapjújukból pedig jellegzetes mintás kötött pulóvereket készítenek. Néhányan ezért is útra kelnek, de leginkább madarászok látogatják a szigetet a gazdag tengeparti madárvilág miatt, és maroknyi világítótorony-őrült is a partra lép. Az Atlanti-óceán és az Északi-tenger találkozásánál található sziget fontos navigációs pont is, igaz a köd és a viharok elég sokszor belerondítottak a tájékozódásba, a történészek több mint száz hajótörést jegyeztek fel. Többek között a Spanyol Armada zászlóshajója, az El Gran Griffón is itt feneklett meg 1588-ban. (Fotó:
Giulia Savorelli)
(Fotó:
Giulia Savorelli)
A fotókat nézve olykor az az érzésünk lehet, hogy a Fair-szigeten megállt az idő, pedig a folytonos innováció terepe is. Különleges földrajzi helyzete miatt mindig is kapocs volt a szárazföld és Shetland között, ezért telepítettek ide rádiójeladókat, majd a második világháborúban radarállomást is. (Fotó:
Giulia Savorelli)
Az itteni lakosok a zöldenergiai előfutárai is, korábban dízelüzemű aggregátorok biztosították az elektromos áramot, de 1982-ben már egy szélerőművet is felállítottak, majd 1996-ban egy újabb turbinát indítottak be, de a 24 órás áramszolgáltatást így sem mindig tudták biztosítani, szélmentes napokon este 11 és reggel hét között többször szünetelt. 2017-ben vágtak bele a lakosok, hogy csak megújuló energiaforrásból, 24 órás szolgáltatásuk legyen. (Fotó:
Giulia Savorelli)
(Fotó:
Giulia Savorelli)
(Fotó:
Giulia Savorelli)
„Akkor kezdett vonzani a Fair-sziget, amikor olvastam arról, hogy egy kampányt indítottak azért, hogy saját elektromos erőművük legyen. A hely szürreális, drámai szépsége egyszerű életmóddal párosul, amiről azt képzeltem, hogy valami extrém fajtája annak, amit a Földközi-tengeren tapasztaltam. Nagyon távol van, messze északon, ahol a fény és a sötétség szezonális változása végtelenül éles, míg a rendelkezésre álló erőforrásokat a kiszámíthatatlan és könyörtelen időjárás szabja meg" – írta projektjéről Savorelli, aki korábban a Szicília közelében lévő Filicudi-szigeten dolgozott. (Fotó:
Giulia Savorelli)
(Fotó:
Giulia Savorelli)
A Fair-szigeten nincsen kocsma, étterem vagy mozi, nem az a hely, ahová szórakozni járnak az emberek. Az sem magától értetődő, hogy mindentől távol emberek élnek itt, az 1900-as évek elején például több mint 400 lakosa volt a szigetnek. Egy kisiskola még működik, nagyjából öt tanulója van, de a gyerekek 11 éves koruktól Shetlandra, a lerwicki bentlakásos iskolába kerülnek, és nem biztos, hogy visszatérnek Fairre, ahol az elemeknek kitéve, folyamatosan keményen kell dolgozni a fennmaradásért. (Fotó:
Giulia Savorelli)
(Fotó:
Giulia Savorelli)
„A szigeten nem nehéz csodálni a természetei elemek totális uralmát, erejük és közömbösségük megalázó. Ezek a vad és lenyűgöző tájak éles ellentétben vannak a lakosok melegségével és vendégszeretetével. Az 55 itt lakónak egyedülálló a környezettudatossága, a közösség erős és kapcsolódik a tengerhez. Sok szempontból olyan, mint egy párhuzamos világ, tiszta és nem beszennyezett a modern élet zavarától. Ugyanakkor egy jobb megvalósítható világ, az emberek felvállalták hogy megvédik és vele együtt élnek. A szolidaritás és a közösség érzete ugyanolyan erős, mint a magányé és a menekülésé" – írta Savorelli. (Fotó:
Giulia Savorelli)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
