Az elmúlt évtizedben a Sajó völgyében – ahogy más területeken is – a légszennyezettség mértéke meghaladta a határértékeket. A uniós bíróság ezért pénzügyi szankciókat helyezett kilátásba.
A döntést Vivian Loonela, az Európai Bizottság szóvivője szerint „ébresztőnek” kell tekinteni. A magyar kormány egyelőre nem reagált az ügyben.
Bár Magyarország csökkentette szén-dioxid-kibocsátását az elmúlt évtizedekben, és nem a legrosszabb e tekintetben Európában, mégis magas a légszennyezettség mértéke. Környezetvédők szerint a szabályokat ritkán tartják be.
A tüzelhető anyagokat a legszegényebbek keresik az olyan kis települések közelében, mint például Sajónémeti. A régiót Európában a legszegényebbek között tartják számon: mióta a kommunista korszak nehézipara 30 évvel ezelőtt megszűnt, ezrek váltak munkanélkülivé.
(Cikkünket frissítettük, az okozott kellemetlenségért olvasóink és a Reuters hírügynökség elnézését kérjük.)
Varga Béla dohányzik Ózdon. A régiót Európában a legszegényebbek között tartják számon: mióta a kommunista korszak nehézipara 30 évvel ezelőtt megszűnt, ezrek váltak munkanélkülivé. (Fotó:
Marton Monus / Reuters)
Éjszakánként szinte mindent a tűzre dobnak, hogy valamennyire fel tudják fűteni az ózdi házukat.
Berki napközben üzemanyagot nem éget. „A szomszédok látják, és érezni is lehet” – mondta a férfi, hozzátéve, hogy „gumit, műanyag üveget és minden mást este dobunk a tűzre”. (Fotó:
Marton Monus / Reuters)
Az 53 éves férfi egy régi, elhagyatott bányánál szokott szenet keresni Farkaslyuk közelében. (Fotó:
Marton Monus / Reuters)
Berki Zoltán általában már hajnal előtt felébred, hogy a falban lévő vaskemencét megetesse, amivel mindkét szobát fűti. A másik szobában alszik öt kicsi gyermeke. Ez a Sajónémetiben lévő ház egyetlen olyan része, amit télen is megengedhet magának, hogy fűt.
Eshet vagy süthet a nap, a 28 éves roma férfinak egy órába telik, míg biciklivel eljut a munkahelyére, azért, hogy ezzel a buszjegy árát megspórolja, szóval mindenképpen felkelne amúgy is.
Még mielőtt felkel a nap, műanyagot és gumit is dob a tűzre, így nem látja senki a sűrű fekete füstöt, amely a kéményéből árad. Az ilyen szennyezés illegális Magyarországon, ahogy a szlovák határ menti településen is. (Fotó:
Marton Monus / Reuters)
Az emberek mégis csinálják: egy ködös téli napon szinte minden kéményből különböző árnyalatú sűrű füst árad, amely alacsonyan, szép lassan kitölti a szűk völgyeket.
Berki otthonában a kályha kézméretű ajtaja nyikorogva nyílik, a férfi egy-két fatáblával begyújt, aztán, amivel csak tudja, táplálja a tüzet, legyen az műanyag palack, szétvágott autógumi vagy épp ablakkeret, de egy régi cipő is megteszi. (Fotó:
Marton Monus / Reuters)
Budapest és Pécs is szenved, de a helyzet a Sajó völgyében – ahol a környezetszennyezés és a szegénység kéz a kézben jár – különösen súlyos a helyzet. (Fotó:
Marton Monus / Reuters)
A völgy egyfajta zsákutcát képez, nincs szél, és így amikor a hideg levegő leülepszik, akár hetekig kitart a sűrű szmog. Magyarországon számos ilyen terület van, ezek évente több ezer korai halálhoz járulnak hozzá – állítja az EU Bírósága. A képen idősebb Berki Zoltán keres tüzelnivalót. (Fotó:
Marton Monus / Reuters)
A 4 éves Berki Milán édesanyjával, Horvát Renátával az orvosnál. (Fotó:
Marton Monus / Reuters)
(Fotó:
Marton Monus / Reuters)
Az elhagyatott házakat is átnézik, hátha találnak még bármit, amivel fűteni lehet.
(Fotó:
Marton Monus / Reuters)
A közel 10 milliós Magyarországon a légszennyezettség évente 13 ezer korai halált okoz, millió ember betegszik meg, és a gazdasági károk eurómilliárdokban mérhetők – mondta Szegő Judit, a Tiszta Levegő projekt vezetője.
(Fotó:
Marton Monus / Reuters)
Magyar környezetvédők évek óta kongatják a vészharangokat. 2020-ban F. Nagy Zsuzsanna, északkelet-magyarországi környezetvédelmi aktivista felmérte a helyiek fűtési gyakorlatát, és megállapította, azon túl, hogy egyesek szemetet égettek, voltak, akik lignitet vagy más, otthoni használatra alkalmatlan szénterméket tüzeltek el. Egy tanulmány szerint a minőségi szén és az alacsony minőségű alternatívák közötti különbség 60-szoros is lehet részecskekibocsátásban. (Fotó:
Marton Monus / Reuters)
(Fotó:
Marton Monus / Reuters)
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint Magyarország Európában a harmadik Bulgária és Lengyelország mögött az egészségkárosodásban. 100 ezer emberre vetítve 1128 élet írható a légszennyezettség számlájára, ugyanez a szám az Egyesült Királyságban körülbelül 500, míg Svédországban 250. (Fotó:
Marton Monus / Reuters)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!