Háború, tűzvész, félelmek és vágyak
További Nagykép cikkek
Idén azonban teljesen megújult a pályázat. Ezúttal a világot hat régióra osztották (Afrika, Ázsia, Európa, Észak- és Közép-Amerika, Dél-Amerika, Délkelet-Ázsia és Óceánia). Ezekben a regionális zsűri választja ki először a négy kategória nyertesét, majd a 24 nyertes közül választ ki végül a World Press Photo verseny központi zsűrije minden kategóriában egy-egy, vagyis négy fődíjast. Fontos megjegyezni, hogy nem a fotós nemzetisége alapján sorolják a nevezett műveket régiókba, hanem a képek készítésének helye alapján. Minden regionális nyertes ezer eurót kap.
A versenyt alapvetően át kellett formálni, hogy bevonjunk olyan területeket is a világból, amelyek eddig alig vagy egyáltalán nem képviseltették magukat. A megújult regionális modell pedig nagyobb teret ad a sokszínűségnek, több egyedi történet tud megjelenni, aminek eredményeként tényleg olyan szervezet leszünk végül, amely teljességében tudja bemutatja az egész világot
– mondta Anna Lena Mehr, a fotópályázat igazgatója.
A pályázat kategóriái:
Egyedi fotók: 2021-ben készült képek.
Fotósorozat: Olyan 2020-ban és/vagy 2021-ben készült 3–10 darab fotó, amelyek közül legalább egyet 2021-ben kattintottak.
Hosszú távú projekt: Olyan 24–30 fotóval lehet pályázni, amelyek három különböző évben készültek, ám közülük minimum négy 2021-ben.
Szabad formátum: Ebben a kategóriában a jelentkezők élhetnek más eszközökkel és formátumokkal, úgymint dokufotók, rövid dokumentumvideók, fotókollázsok vagy multiexpozíciós megoldások. A lényeg, hogy ezek a felvételek csak 2021-ben készülhettek.
Vörös ruhákat akasztottak keresztekre egy út mentén, amelyekkel azokra az indián gyerekekre emlékeznek, akiket kényszerrel vittek a Kamloops bentlakásos iskolába, ahol tisztázatlan körülmények között százával haltak meg. A Brit Columbia kanadai tartományban fekvő Kamloops egyike volt annak a 130 korabeli intézménynek, amelyeket azért hoztak létre a XIX. században, hogy az őslakos indiánok gyerekeit erőszakkal asszimilálják a társadalomba. Közülük sokat ért szexuális bántalmazás, és nagyon sokan furcsa körülmények között vesztették életüket. Nemrégiben 215 jelöletlen gyereksírt találtak a ma már nem működő iskola közelében.
(Fotó: Amber Bracken, for The New York Times / World Press Photo)Az év képriportja: Tűzzel mentik az erdőket (Délkelet-Ázsia és Óceánia): Ausztrál őslakosok, a nawarddekkenek úgy gondozzák a majdnem másfél millió hektárnyi területet, ahol élnek, hogy gyakorta ellenőrzött tüzeket gyújtanak, és így szabadulnak meg az elszáradt erdei aljnövényzettől, illetve ezzel a módszerrel próbálják elejét venni az Ausztráliát oly gyakran sújtó erdőtüzeknek. Az általában estefelé begyújtott tüzek maguktól elalszanak, amikor a levegő lehűl, és nő a levegő páratartalma.
(Fotó: Matthew Abbott, for National Geographic / Panos Pictures / World Press Photo)A Hosszú távú projekt kategória globális fődíjasa: Amazóniai disztópia (Dél-Amerika): Amazóniai őslakosok egy csoportja a munduruku törzsből éppen beszállásra vár Altamira repülőterén a brazil tagállamban, Parában, miután előzőleg tüntettek a Xingu folyónál tervezett Belo Monte gát építése ellen. Most pedig a brazil fővárosba tartanak, hogy átadják követeléseiket a kormánynak. Az Amazonas mentén mintegy 350 őslakos indián csoport található, a mundurukuk az Amazonas egyik mellékfolyója mentén élnek. A fotó 2013 júniusában készült.
(Fotó: Lalo de Almeida, for Folha de São Paulo / Panos Pictures / World Press Photo)A Szabad formátum kategória globális fődíjasa: A vér a mag (Dél-Amerika): Különböző elemeket alkalmazó videó, amely digitális és régi, hagyományos technikával készült képeket is használ, ez utóbbiakat még 35 mm-es filmtekercsből véve ki. A produkció az eltűnt magok, az erőltetett migráció, a gyarmatosítás és az ősi tudás bekövetkező eltűnésének kérdéseire keresi a választ. A szerző utazásra invitál bennünket ősei egykori falujába Kolumbiában. Ott a földről és a magvakról villant fel elfeledett emlékeket, felidézve nagy- és dédszülei tevékenységét, akik a magok őrzői voltak, és például krumplit nemesítettek.
(Fotó: Isadora Romero / World Press Photo)A zebu háború (Hosszú távú projekt – Afrika): Évtizedeken át sújtotta Madagaszkár szigetének déli és nyugati vidéki lakosságát a zebuk tömeges lopása, amelyet a dahalok, vagyis a helyi nyelven banditák hajtottak el. A zebut, vagyis a púpos szarvasmarhát nagyon sokféleképpen használták, de leginkább a húsáért tartják. A képen csordások fognak éppen be egy vadon élő zebut, hogy háziasítsák, majd eladják. A fotó 2020 novemberében készült. Vélhetően a befogott állatot összeeresztik a csorda többi tagjával, majd egy tíznapi járóföldre lévő zebupiacra hajtják, és eladják nagyjából 500 dollárért.
(Fotó: Rijasolo / Riva Press / World Press Photo)Palesztin gyerekek Gázában (Egyedi fotó – Ázsia): A képen palesztin gyerekek gyűltek össze és gyújtottak gyertyát a 2021 májusában kirobbant 11 napos háború egyik tűzszüneti napján Beit Lahiában, Gázában. Ez volt a legnagyobb fegyveres konfliktus a palesztin területek és Izrael között a 2014-es gázai háború óta.
(Fotó: Fatima Shbair / Getty Images / World Press Photo)Ember és tigris konfliktusa (Hosszú távú projekt – Ázsia): Egy tigris sétál át az úton a Tadoba Andhari Tigrisrezervátumban. A veszélyeztetett bengáli tigrisekből mára már csak mintegy 3 ezer példány maradt fönn. Őket rezervátumokban tartják, viszont az állat élőhelye akár 30 négyzetkilométer is lehet, ezért gyakran téved be kisebb falvakba, ahol a helybéliek lábasjószágát pusztítja, ezért a falusiak gyakran szállnak velük szembe.
(Fotó: Senthil Kumaran / World Press Photo)A soha véget nem érő háború (Dicséretre méltó – Ázsia): Egy férfi dob vissza egy könnygázgránátot az indiai rendőrök közé Srinagarban, ahol több száz síita tüntetését próbálták meg feloszlatni Kasmírban. A térség hovatartozása annak 1947-es felosztása óta örök vita, és fegyveres összecsapás tárgya volt India és Pakisztán között. Az India ellenőrizte terület függetlenségét követelik már egy ideje a szakadárok. 2019 nyarán India megszüntette a terület különleges státuszát és a helyi alkotmányt, ami újabb zavargásokhoz vezetett.
(Fotó: Dar Yasin / The Associated Press / World Press Photo)Erdőtűz Evia szigetén (Egyedi fotó – Európa): Idős asszony zokog Evia szigetén, mert a megállíthatatlan erdőtűz a házát fenyegeti. 2021 nyarán soha nem látott erdőtüzek pusztítottak Evia szigetén, amely Kréta után a második legnagyobb görög sziget. Előzőleg 30 éve nem tapasztalt hőség sújtotta Görögországot.
(Fotó: Konstantinos Tsakalidis, for Bloomberg News / World Press Photo)Az ukrán válság (Hosszú távú projekt – Európa): Mariupolban asszonyok készítenek álcaruhát ukrán mesterlövészeknek 2014 szeptemberében. A fotósorozat a 2013 és 2021 közötti időszakot öleli fel. A válság 2014-ben kezdődött, amikor az oroszok annektálták a Krím félszigetet, majd a kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk régióban élő orosz ajkúak egyre hangosabban követelték az elszakadást Ukrajnától. A konfliktust nem sikerült rendezni, a két szakadár területen népköztársaságot kiáltottak ki, amelyet Vlagyimir Putyin végül 2022 februárjában elismert, majd megindította a háborút Ukrajna ellen.
(Fotó: Guillaume Herbaut / Agence VU’ / World Press Photo)Minya és Tatjana (Dicséretre méltó – Európa): A fotó Minya és Tatjana szerelmét mutatja be, mindketten Down-szindrómában szenvedők, és Szentpétervár közelében, Szvetlanában, egy speciális intézményben élnek, amelynek lakóit különféle mentális betegségekkel kezelik. A hely nem elmegyógyintézet, és nem kórház, hanem egy olyan létesítmény, ahol mindenkit emberként kezelnek, és az orvosok és az önkéntesek is a közjóért dolgoznak. A képen Minya éppen Natasát vigasztalja, a legjobb barátjukat. Minya és Tatjana testvérének tartja Natasát.
(Fotó: Mary Gelman / World Press Photo)A politika nulladik éve (Hosszú távú projekt – Észak- és Közép-Amerika): Donald Trump utolsó elnöki éve az amerikai társadalom polarizálódásának éve volt. A választási kampány durvulása, a koronavírus-járvány, a társadalmi nyugtalanság vezetett végül oda, hogy a felheccelt Trump-követők 2021. január 6-án megtámadták a Capitolium épületét, és behatoltak. A képen két oltástámogató, csőrös maszkot viselő aktivista látható, olyan ruhában, amelyet a XVII. századi doktorok viseltek a feketehimlő-járvány idején. 2021. márciusi felbukkanásukkal az oltás fontosságát akarták hangsúlyozni.
(Fotó: Louie Palu / World Press Photo)A magas halálozási arány miatt a fekete nők inkább a bábák segítségét kérik (Dicséretre méltó – Észak- és Közép-Amerika): Az Egyesült Államokban a szülés körüli komplikációk okozta halálozási arány sokkal magasabb a fekete nők körében, mint a fehérek között. Nem is nagyon bíznak a fehérek dominálta egészségügyi rendszerben a faji előítéletek, a megaláztatás és a gyakorta szükségtelen császármetszések miatt. Ezért egyre gyakrabban kérik bábák segítségét. A 2021 májusában készült képen Dennis Richard megérinti újszülött fiát, míg párja, Aysha pihen a fürdőkádas szülést követően egy speciális Los Angeles-i szülészeti központban.
(Fotó: Sarah Reingewirtz, for Los Angeles Daily News and Southern California News Group / World Press Photo)Kilakoltatás San Isidróban (Egyedi fotó – Dél-Amerika): 2021 márciusában rendőrök fognak le, és vesznek őrizetbe egy férfit, míg felesége és családja ellenáll a kilakoltatásnak. A településen keresztül fog menni egy épülő vasútvonal Kolumbia csendes-óceáni tengeri kikötőjéig. A helyieknek új házat és kártérítést ígértek, de egyiket sem kapták meg.
(Fotó: Vladimir Encina / World Press Photo)Az ígéret (Fotósorozat – Dél-Amerika): Antonella zoomórán vesz részt, anyja mobilját használva Buenos Airesben 2021 júniusában. Szülei mindent megtettek, hogy ne maradjon le a tanulásban a járvány idején. Az argentin kislány azt a fogadalmat tette, hogy a járvány alatti lezárások és otthoni tanulás miatt csak akkor vágja le imádott hosszú haját, amikor újra találkozhat az osztálytársaival. Azt mondja, egy új ember megy a barátok közé a hosszú bezártság után.
(Fotó: Irina Werning / Pulitzer Center / World Press Photo)