Isabela de Sagua egy apró, poros halászfalu Kuba északi felének középső részén. Halászok egy csoportja már kora reggel izgatottan vitatkozik a lehetséges fogásról, a tengerről, az árapályról és a legfrisebb amerikai szabályozásról. Január elején jelentette be Joe Biden elnök, hogy az Egyesült Államok azonnali hatállyal lezárja határát a kubai, haiti és nicaraguai illegális bevándorlók előtt, de biztosítja számukra a legális bejutást. Ennek értelmében az USA kétéves időtartamra vállalja, hogy az érintett országokból havonta 30 ezer embert – az afgánok és az ukránok esetében is alkalmazott bevándorlási amnesztia alapján – beenged. Az elnök arra szólította fel az érkezőket, hogy ne próbálkozzanak az illegális határátlépéssel, hanem válasszák a legális utat, hogy bejussanak az Egyesült Államokba. Akit ezentúl elkapnak, miközben illegálisan akar bejutni Amerikába, az többet nem vehet részt a bevándorlási programban, és Mexikóba toloncolják.

Az elmúlt időszakban a Venezuelából, Kubából, Haitiról és Nicaraguából érkező migránsok száma nőtt a leginkább, 2022 novemberében például több mint 82 ezer embert regisztráltak illegális migránsként a négy közép-amerikai és karibi államból. A Joe Biden által meghirdetett program feltétele, hogy a menekülők előzetesen regisztráljanak, találjanak egy pénzügyi támogatót, és legyen repülőjegyük az USA-ba.

Isabela de Saguában tehát most mindenki, aki még nem ment el, a lehetőségeket mérlegeli. Carlos Hernandez, egy 49 éves halász azt mondta a Reuters riporterének, hogy a mostani válságos időszak soha nem látott nyomort hozott a falu számára, ahonnan pánikszerűen menekülnek az emberek. Sokáig ez a falu volt az a hely, ahonnan a tengeren próbálkozók elindultak a 210 kilométerre fekvő floridai partok felé. Az elmúlt időszakban azonban egy másik, szárazföldi út lett népszerű a menekülők körében. Ez Nicaraguából indul, és Közép-Amerikán át jut el Mexikóba, illetve az amerikai határra. Az amerikai határőrizeti szervek szerint csak tavaly 220 ezer, Kubából érkezőt fogtak el a mexikói határnál, és fordítottak vissza.

Ana Maria Mederos, aki a háza tornácán árul a helyieknek kis pohárban 10 pesóért (kb. 135 Ft) kávét, azt mondja, a kubaiaknak – ha lehetőségük van rá – bizony északra kell menniük, hogy boldoguljanak, mert a gazdasági válságot csak így lehet túlélni. Aki pedig besokallt, annak mindegy, hogy miként – földön, vizen, levegőben , de menni akar.

Arról nincsenek statisztikák, hogy eddig mennyien hagyták el Isabela de Sagua nyomorúságos faluját, de ha az ember végigsétál az elhagyatott utcákon, és látja a bedeszkázott házakat, érzékelheti, hogy ez az arány elég magas lehet.