Könnygáztól a tanárballagásig: tüntetésektől volt hangos az év
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
2023-ban is nagy szeletet hasított ki a hazai nyilvánosságból az oktatás ügye. Igyekeztünk mindenről beszámolni, legyen szó békés vagy épp kevésbé békés, akár kordonbontásba és könnygázba torkolló tüntetésekről, tárgyalásokról, ahol a kirúgott tanárok küzdenek az igazukért, esetleg olyan, már-már hagyománynak számító performanszokról, mint a tanárballagás. Ezúttal nosztalgiázni hívjuk olvasóinkat.
2022 után 2023-ban is az oktatás volt az egyik legmeghatározóbb közéleti téma hazánkban. Lényegében minden hónapra jutott egy, de inkább több olyan esemény, amelynek középpontjában a tanárok, a diákok, az iskolák álltak.
A változást szorgalmazók az év első felében még leginkább a pedagógushiány miatt hallatták a hangjukat, majd márciusban megérkezett a közbeszédben csak státusztörvényként emlegetett, a pedagógusok új életpályájáról szóló szabályozás tervezete, amely minden eddiginél nagyobb felháborodást váltott ki az érintettek körében.
Áprilisra oly mértékű düh alakult ki a tanárokban és a diákokban, hogy a korábban jellemzően békés vonulással, énekléssel egybekötött kiállásokat felváltották a dulakodásig, sérülésekig fajuló tüntetések, amelyeken nemegyszer a könnygáz is előkerült. Mivel az új jogállási törvényt csak júliusban fogadták el, a tiltakozások jóformán a nyári szünetben is velünk maradtak.
Szeptemberben újult erővel folytatódtak a demonstrációk, az iskolákba való visszatérés után azonban ismét a bérkérdés, és az abból adódó humánerőforrás-krízis dominált. Késő ősszel az egyházi iskolák szervezésében a tanárok egy ballagáson is részt vettek.
Mindezekkel párhuzamosan a polgári engedetlenség miatt kirúgott pedagógusok egész évben pereskedtek az őket felmentő tankerületekkel, de az ügy még mindig nem zárult le, ítélethirdetés várhatóan csak jövő év első felében lesz.
Más szempontból lehet vízválasztó 2024: januárban már látjuk, mit jelent a gyakorlatban a státusztörvény, de a kormány ígérete szerint a bérek ügyében is várható előrelépés. Mielőtt még előreszaladnánk, érdemes egy pillanatra megállni és visszatekinteni.
Épphogy csak beköszöntött 2023, január 2-án kezdetét is vette a „Tudásmenet az oktatásért” című esemény, amelynek keretein belül a pedagógus-szakszervezetek képviselői és támogatóik hat nap alatt összesen 180 kilométert tettek meg, hogy így hívják fel a figyelmet a hazai iskolák helyzetére. A demonstrálók a miskolci Herman Ottó Gimnáziumtól indultak, majd a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumhoz érkeztek meg, zárásképp Budapest belvárosában tüntetést tartottak. (Fotó:
Papajcsik Péter / Index)
Január 31-én az egyhetes gördülő sztrájk zárónapjaként a változást szorgalmazók azt próbálták szemlélteni, hogy mekkora a pedagógushiány. Az esemény résztvevői több ezer hiányjelet rajzoltak fel a Hősök terére. „16 140. Ez csak egy szám. Ennyi pedagógus hiányzik az oktatási rendszerből. De minden szám mögött emberi sorsok vannak. Minden hiányjel mögött gyerekek jövője van” – mutattak rá a szervezők. A szakszervezetek szerint ez a szám azóta tovább nőtt, immár közel 35 ezres deficitről beszélnek. (Fotó:
Németh Kata / Index)
„Szabad ország, szabad oktatás” – március 15-én ezekre a már jól ismert rigmusokra indult el a menet a Hősök teréről az Andrássy út és a Bajcsy-Zsilinszky út kereszteződésébe. Mivel a kormány nem sokkal a nemzeti ünnep előtt tette közzé a státusztörvény tervezetét, a tüntentetőket leginkább az foglalkoztatta, hogy vajon milyen jövő vár majd rájuk az új rendszerben. A diákok a remény lángjaként fáklyákat gyújtottak. (Fotó:
Szollár Zsófi / Index)
2022 őszén többek között a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium öt pedagógusát mentették fel a munkavégzés alól arra hivatkozva, hogy részt vettek polgári engedetlenségi akcióban. A tanárok az ügyet nem hagyták annyiban, jogi lépéseket tettek, mert álláspontjuk szerint aránytalan és eltúlzott volt az a jogkövetkezmény, amit a Belső-Pesti Tankerületi Központ alkalmazott velük szemben. A Palya Tamás, Törley Katalin, Ocskó Emese, Molnár Barbara és Sallai Katalin által kezdeményezett tárgyalás április 13-án vette kezdetét a Fővárosi Törvényszék Munkaügyi Kollégiumán, ahol később szemtől szembe is találkozhattak az őket elbocsátó tankerületi vezetővel, Marosi Beatrixszel. (Fotó:
Papajcsik Péter / Index)
Szintén áprilisban nagyszabású tüntetést tartottak a fővárosban, az esemény szlogenje úgy szólt: „Le a bosszútörvénnyel!” Noha a demonstráció hivatalos része késő délután véget ért, a tömeg úgy döntött, hogy átvonul a Karmelita kolostorhoz, ahova a Momentum már előzetesen kordonbontást hirdetett. (Fotó:
Szollár Zsófi / Index)
Az akció dulakodásba torkollott, a tiltakozók sikeresen ledöntötték az épületet körbevevő rácsot, visszanyomva ezzel a rendőröket, akik végül könnygázt vetettek be. Ezen az estén diákok és politikusok is megsérültek. (Fotó:
Szollár Zsófi / Index)
Az áprilisban történtek távolról sem vették el a diákok kedvét a tüntetéstől, a következő hónapra újabb tiltakozást hirdettek. A tömeg május 3-án ismét a Karmelita kolostorhoz vonult, sokan az eseményre már eleve gázálarcban érkeztek. Jól tették, a rendőrség ugyanis ismét könnygázt vetett be, igaz, a kényszerítő eszköz azután került elő, hogy a tanulók verni, rángtani kezdték a kordont, többen közülük a lezárt udvarra is bemásztak. Ezen a tüntetésen szintén többen elestek, megsérültek, néhányukat elő is állítottak. (Fotó:
Szollár Zsófi / Index)
„Nem az erőszakra, nem a státusztörvényre” – júniusban már ezzel a felütéssel szervezett tüntetést a noÁr és a Tanítanék Mozgalom. A fő helyszín ekkor a Belügyminisztérium volt, ahol az egyik pedagógus a színpadon arról beszélt: „Simán ki lehet fizetni egy albérletet tanári bérből, a kérdés csak az, hogy szoktál-e enni, veszel-e fel ruhát, kimész-e otthonról a munkán kívül.” A felszólalások után a tanulók matricákat ragasztottak a tárca épületére, néhányan pedig az ablakokra is felmásztak, amit a rendőrség ugyancsak nem hagyott annyiban. (Fotó:
Papajcsik Péter / Index)
Június 5-én az Adom Diákmozgalom szervezett egy pedagógusnapi kiállást. A szervezet szerint a kormány „kihasználja és bünteti” a köznevelésben dolgozókat, ezért szerették volna, hogy ha csak egy napra is, de fellélegezhessen a tanártársadalom. A rendezvényen több pedagógust színpadra szólítottak, ők a szervezőktől egy szál virágot kaptak. Akadtak köztük olyanok, akik máig tanítanak, de közülük többeket kirúgtak, míg mások önként hagyták ott a pályát. (Fotó:
Papajcsik Péter / Index)
Június 16-án hosszú időre kicsengettek az iskolából, a tanév zárásaként pedig újabb tüntetést szerveztek az oktatási reformot követelő szervezetek. Az esemény apropóját jelentette az is, hogy az országgyűlés ezen a napon tárgyalta a státusztörvényt. Szünetben több politikus is színpadra állt, beszédet mondott többek között Kunhalmi Ágnes (MSZP), Barkóczi Balázs (DK), Ander Balázs (Jobbik), Kanász-Nagy Máté (LMP), Szabó Tímea (Párbeszéd), Dukán András Ferenc (Momentum) és Sudár Orsolya (Szikra Mozgalom). A tüntetők közül néhányan úgy döntöttek: éjszakába nyúlóan a parlament előtt virrasztanak, hogy így támogassák a bent vitázó képviselőket. (Fotó:
Szollár Zsófi / Index)
Július 4-én az Országgyűlés a tiltakozások ellenére is elfogadta a státusztörvényt. A szavazással egy időben megmozdulást tartottak a Kossuth Lajos téren, ahol az egyik pedagógus arról beszélt: az új jogállás ellehetetleníti a közoktatást. A Parlament elé kihelyezett 100 kilogramm jég a jövő elolvadását szimbolizálta. (Fotó:
Szollár Zsófi / Index)
Szeptember 1-je immár nemcsak a tanévnyitást, hanem tanévnyitó tüntetést is jelenti egyben. A már hagyománnyá vált tiltakozás 2023-ban sem maradt el, a helyszín ismét a Kossuth Lajos tér volt. A szervezők a rendezvényt egyfajta bemelegítésnek szánták, a Himnusz eléneklése után néhányan padot festettek, molinókat készítettek. Ezzel jelezték, a tiltakozások sora még nem ért véget, azok az új tanévben is folytatódnak. (Fotó:
Papajcsik Péter / Index)
Az ígéretekkel összhangban a 2023/2024-es tanévben sem maradtak abba a kiállások, folytatódtak többek között a „zebraszerdák" is. A kezdeményezés lényege, hogy szülők, diákok és tanárok egyszerre állnak ki a reggeli órákban az ország valamelyik forgalmas közlekedési csomópontjára. Szeptemberben a Széll Kálmán téri eseményre látogattunk ki, ahol a demonstrálók minden egyes alkalommal, amikor pirosra váltott a lámpa, kiálltak az úttestre, hogy az autósokat is tájékoztassák arról, melyek a legfőbb problémák. (Fotó:
Papajcsik Péter / Index)
Több hónapos várakozás az egészségügyben, alacsony fizetések, pályát elhagyó tanárok, egyre csak terjeszkedő akkumulátorgyárak, a jogállamiság lerombolása – ezek a problémák álltak a szeptember 15-re meghirdetett demokrácia napi tüntetés fókuszában. A tiltakozók az eseményre Orbán Viktort is meghívták, ám miután a miniszterelnök távol maradt, a tömeg a Karmelita kolostor felé vette az irányt, a rendőrök azonban több ponton is útjukat állták. (Fotó:
Szollár Zsófi / Index)
Október 5-én volt a pedagógusok világnapja. Amellett, hogy ezen a napon országszerte köszöntötték a tanárokat, az iskolapolgárok is felhívták a figyelmet az oktatás problémáira. Az Egységes Diákfront és az Országos Közös Akarat (OKA) a Sándor-palota elé szervezett egy performanszt, melynek keretében bemutatták, miként „véreztette ki a kormány az oktatást”. (Fotó:
Szollár Zsófi / Index)
„Szabadság! Érted” – erre a címre keresztelték az október 23-i fővárosi demonstrációt, amelynek szervezői között mások mellett ott volt az Egységes Diákfront, az Országos Közös Akarat, az ADOM Diákmozgalom, a Tanítanék Mozgalom, valamint a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is. A menet a Hősök teréről indult, majd a tömeg elhaladt a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt, hogy emlékezzenek a kirúgott tanárokra, de útba ejtették az orosz nagykövetséget és a Terror Házát is. A nemzeti ünneppel egy napon Magyarország első alternatív népszavazása is elindult. (Fotó:
Szollár Zsófi / Index)
November 17-én a nemzetközi diáknap alkalmából tanulók egy csoportja a Belső-Pesti Tankerületi Központhoz vonult, hogy személyesen adják át az alternatív népszavazás eredményeit. Mint ismert, a referendumon csaknem 115 ezren vettek részt, a kiérkezett delegáció többek között erről szeretette volna tájékoztatni az intézményt. Az Egységes Diákfront aktivistái kitartóan csengettek, majd a hátsó ajtón próbáltak bejutni az épületbe, végül azonban nem jártak sikerrel. (Fotó:
Papajcsik Péter / Index)
Az állami oktatási intézmények mellett az egyházi iskolákban is egyre nagyobb az elégedetlenség. Noha az ott dolgozó tanárok kevesebbet hallatják a hangjukat, novemberben elérkezettnek látták az időt, hogy egy tanárballagás keretében kifejezzék nemtetszésüket. Az egyik szervező, Lakatos Máté a színpadon állva arról beszélt: egy maratonfutás vár rájuk, mely hosszú lesz és fárasztó, lesznek benne holtpontok, és lesz, amikor fel akarják adni, de ezt nem szabad. A pedagógus ezt követően bejelentette, hogy kampányt indítanak, melynek fő üzenete az lesz: „Tanárnak lenni jó, de nehéz”. (Fotó:
Papajcsik Péter / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
