Ahol a víznek csak a nyomait látjuk
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Ankarában, a Cermodern Múzeumban nyílik Radisics Milán fotókiállítása Lábnyomunk – Az Ember hatása a Földre címmel szeptember 28-án. A Magyar Nemzeti Múzeumban 2022-ben már bemutatkozott tárlat most kiegészült törökországi absztrakt tájképekkel. A magyar–török kulturális évad keretein belül megvalósult kiállítást október 13-ig tekintheti meg a közönség az ankarai múzeumban.
A kiállítás a water.shapes.earth hosszú távú fotó- és multimédiás projekt törökországi fejezetét mutatja be, amely a föld vízi útjainak evolúcióját kutatja.
A többszörösen díjazott, hosszú távú projekt bemutatja, honnan ered a víz, hogyan alakítja a tájat, milyen interakcióban van az emberekkel, majd a végén mi vár ránk, ha elsivatagosodik a föld.
A képek remélhetőleg inspirálják a nézőt, de egyben provokálnak, késztetnek bennünket, hogy nézzünk tükörbe, és vegyük észre a saját pusztító magatartásunkat.
A légi perspektíva új fénybe helyezi a táját. Az absztrakció határán mozgó, festményszerű, de mégis dokumentarista képek újraértékelésre késztetnek. Át kell, hogy értékeljük a hozzáállásunkat a bolygóhoz, mert amit ma természetes adottságnak tekintünk, nem biztos, hogy holnap is adott lesz.
A fotós, Radisics Milán 2024 nyarán körbeutazta az Anatóliai-fennsíkot és dokumentálta azokat a tájakat, amelyeken pár millió évvel ezelőtt tenger uralkodott, ma pedig annak maradványait, nyomait látjuk csak. A terület több száz kilométeres síkság, de nem akármilyen.
A fennsík Törökországnak nemcsak a történelmét őrzi, hanem a geológiai múltját is felfedi előttünk, mert a terep szerkezetileg összetett. A végtelen legelő, a gazdag mezőgazdasági földek mellett számtalan vulkáni kúp és sós tó található az ezerméteres magasságokban, és rengeteg érdekes kőzet bújt a felszínre, megmutatva a föld igazi arcát. Télen a hideg és a hó uralja a tájat, nyáron pedig a 40 fokos meleg.
Valaha a víz formálta a tájat, ma már a hiánya alakítja az emberek életét.
Radisics Milán Törökországban készült képeit itthon is láthatják az érdeklődők a csákvári FotoKozma Fesztiválon, az Esterházy-kastély parkjában található, ingyenesen látogatható kültéri kiállításon, további tizenhat alkotás mellett.
Kız Tepesi, azaz Leányhegy rétegződő nyúlványai felülnézetből. Nallihan hegyek, Ankara megye, Törökország. A Nallihan hegyek a természet, földrajz, geológia, madármegfigyelés és művészet találkozása. A millió éven keresztül erodált hegyoldal felfedi a néhai tenger által kialakított rétegeket. A fehér só, gipsz és cement keveréke, a szürkészöld pedig agyagos réteg. A dombok más-más színben pompáznak a napszaktól, az évszaktól és időjárástól függően. A képen látható szélesség 250 méter (Fotó:
Radisics Milán)
A háztömbnyi méretű, csipkés dombok a Kiz Tepisi hegy lábánál körül vannak véve kiszáradt iszapfolyammal, amelyet az eső mosott ki a sziklákból. Felülnézeti kép, amely naplemente után a kék órában készült. Nallihan hegyek, Ankara megye, Törökország. A madárrezervátum közelében található dombok különböző színűek a napszaktól, évszaktól és időjárástól függően. Az eróziós és az időjárás okozta folyamatok döntő szerepet játszottak a Nallıhan hegy tájképének kialakításában. A szél, a víz és a hőmérséklet-ingadozás fokozatosan megviselte a kőzetrétegeket, egyedi felszínformákat vésve ki és felfedve a színes rétegeket. A képen látható szélesség 360 méter (Fotó:
Radisics Milán)
A Sariyar víztározó partját veszik körül a színes rétegű Nallihan hegység erodált dombjai. Nallihan hegység, Ankara megye, Törökország. A területen millió évekkel ezelőtt tenger volt, erről árulkodnak a ma látható rétegek. A fehér só, gipsz és cement keveréke, a piros pedig a talaj magas vaskoncentrációjára utal. A képen látható szélesség 340 méter (Fotó:
Radisics Milán)
Patakmeder, amely két különböző jellegű sziklaképződmény között mosott magának utat, és esős időszakban szállítja a Leányhegyről a vizet a Sariyar víztározóba. Nallihan hegység, Ankara megye, Törökország. A sárga szín agyagos, humuszos talajra utal, a vörös a talaj vastartalmát fedi fel, a fehér rétegek pedig a só és a cement keveréke. A vízmosás dinamikusan alakítja a tájat, amely még a színét is változtatja a napszaktól és az időjárástól függően. A képen látható szélesség 420 méter (Fotó:
Radisics Milán)
A környékbeli dombokról szivárgó víz iszapot szállít a sóstóba. Düden-tó, Kulu, Konya megye, Törökország. A Düden-tó a Tuz-tótól északnyugatra, Konya tartományban található, 950 méteres magasságban. Sekély sós víz, főként a Kulu folyócska táplálja, és nincs kifolyása. Kilenc szigete van, amelyeket a tavaszi szezonban fű borít. A Düden-tó mintegy 40 000 gázlómadár élőhelye, több mint 170 faj fordul meg a tónál a költési és vonulási időszakban. A környéken intenzív a legeltetés, erről árulkodik a kép alján látható itató. A képen látható szélesség 610 méter (Fotó:
Radisics Milán)
Mértani alakzatok, amelyeket a színes sólepárló medencék, a kiszáradt tómeder és a szervizutak alakítanak. Tersakan-tó, Cihanbeyli, Konya megye, Törökország. Az Anatóliaifennsíkot millió évekkel ezelőtt tenger borította. Ez az oka annak, hogy még ma is rengeteg sekély tó van a környéken, amelyek nagyon sósak és alkalmasak sókitermelésre. A képen látható szélesség 430 méter (Fotó:
Radisics Milán)
Szervizutak a sekély sólepárló medencékkel az egyik sókitermelő üzemében. Hamzali falu, Konya megye, Törökország. A számos sólepárló tó egyikét ténylegesen is Sós Tónak (Tüz Gölü) nevezik. Az Anatóliai-fennsíkot millió évekkel ezelőtt tenger borította. Ez az oka annak, hogy még ma is rengeteg sekély tó van a környéken, amelyek nagyon sósak és alkalmasak sókitermelése. A sót sekély tavakból vonják ki a vízből hosszadalmas eljárással. Néhány hónap alatt a víz elpárolog, a sóoldat koncentrálódik, és tiszta sókristályok formájában gyűlik össze. A telített színek széles spektrumát figyelhetjük meg, mint a zöld, a narancs, az élénkvörös vagy a rózsaszín világosabb árnyalatai. A talaj színe függ az iszap, a víz és a mikrobiológia helyi jellemzőitől. A képen látható szélesség 500 méter (Fotó:
Radisics Milán)
A Karapinar település közelében a Meyil kráter felülnézete a jellegzetes rózsaszín tavával. Konya tartomány, Törökország. A víznyelők ott keletkeznek, ahol a víz feloldja a felszín alatti alapkőzetet, aminek következtében az beomlik. A víznyelők száma az elmúlt években nőtt, mivel a növekvő aszályok a kutak öntözési célú túlzott igénybevételéhez vezettek. Sokan szédítően mélyek – akár 50 méter mélyre is süllyednek. Egy másik elmélet szerint a területen található sok lyuk közül néhány égő földgáz okozta földbeomlás eredménye. A képen látható szélesség 550 méter (Fotó:
Radisics Milán)
A kappadókiai Zelve-völgy sziklái naplemente után lassan elhalványulnak, rózsaszínűvé válnak, és Göreme városának első éjszakai fényei jelennek meg a háttérben. Göreme, Konya megye, Törökország. Kappadókia az ország egyik legnépszerűbb turisztikai központja, amely tündéri kőkéményeiről híres. A Zelve-völgy a Kappadókia régió legrégebben használt településeként ismert. Azt mondják, a kereszténység először itt kezdett el terjedni a régióban. Számos kőbe vésett kolostor, templom és település található a völgyben. A Zelve-völgyet az 1950-es évekig faluként használták. Azokban az években kőbe vésett sziklaházakban éltek az emberek. A képen látható szélesség 590 méter (Fotó:
Radisics Milán)
A nap utolsó sugarai megvilágítják az ismert, a turisták által kedvelt helyszín domboldalát, és kiemelik a csipkeszerű aszkádokat, amelyekben már régóta nem folyik a víz. Pamukkale, Denizli megye, Törökország. Évezredek óta a víz alakítja ezt a világhírű helyet. Az ókori görög fürdőváros, Hierapolisz a gazdag termálvízellátó rendszernek köszönhetően a mésztufaképződmény tetejére épült. Ez a terület a klasszikus ókor óta vonzza a látogatókat termálforrásaihoz. A forrás mára már szinte kiszáradt, és a víz már csak csordogálva folyik. A képen látható szélesség 190 méter (Fotó:
Radisics Milán)
A lenyűgöző fehér mészkő teraszokat meleg források formálják, és kristálytiszta vízzel töltik meg. Pamukkale, Denizli megye, Törökország. Pamukkale egy természeti csoda Törökország Denizli tartományában. A „Pamukkale” név törökül „pamutvárat” jelent, és lenyűgöző fehér mésztufa teraszairól híres, melyeket a forró források áramlása alkot. Évezredek során ezek a teraszok úgy jöttek létre, hogy a víz kalcium-karbonátot rak le, amely megszilárdul, és kialakítja ezeket a struktúrákat. A termálvíz az egész területről eltűnt, csak ezen a kis területen folyik, turisztikai látványosságként, biztonsági őrök őrzik. A képen látható szélesség 30 méter (Fotó:
Radisics Milán)
Az édesvíz folyama találkozik a sóstóval Altınkaya település közelében. Aksaray megye, Törökország. Az édesvíz környékén zöld a növényzet, így kontrasztként kiemelkedik, hogy a sós vízben és a sós talajban mennyire ritka a növényzet (Fotó:
Radisics Milán)
Kız Tepesi, azaz a Leányhegy csúcsa és rétegződő nyúlványai felülnézetből. Nallihan hegyek, Ankara megye, Törökország. A Nallihani hegyek a természet, földrajz, geológia, madármegfigyelés és művészet találkozása. A millió éven keresztül erodált hegyoldal felfedi a néhai tenger által kialakított rétegeket. A fehér só, gipsz és cement keveréke, a szürkészöld pedig agyagos réteg. A dombok más-más színben pompáznak a napszaktól, az évszaktól és időjárástól függően. A képen látható szélesség 770 méter (Fotó:
Radisics Milán)
A kappadókiai Zelve-völgy sziklái és kis kertjei naplemente után rózsaszínűvé válnak. Göreme, Konya megye, Törökország. Kappadókia az ország egyik legnépszerűbb turisztikai központja, amely tündéri kőkéményeiről híres. A Zelve-völgy a Kappadókia régió legrégebben használt településeként ismert. Azt mondják, a kereszténység először itt kezdett el terjedni a régióban. Számos kőbe vésett kolostor, templom és település található a völgyben. A Zelve-völgy az 1950-es évekig faluként működött. Azokban az években kőbe vésett sziklaházakban éltek az emberek. A képen látható szélesség 290 méter (Fotó:
Radisics Milán)
Rizsföldek mozaikja a Törökországot és Görögországot elválasztó Marica folyó környékén. İpsala/Edirne tartomány, Törökország. A képen látható szélesség 440 méter (Fotó:
Radisics Milán)
Hamzali falu, Şereflikoçhisar/Ankara megye, Törökország. A kis falu felülnézetből felfedi, hogy a kis falvak lassan elnéptelenednek, a régi vályogházak meg összedőlnek (Fotó:
Radisics Milán)
Kız Tepesi, azaz a Leányhegy csúcsa és rétegződő nyúlványai oldalnézetből. Nallihan hegyek, Ankara megye, Törökország. A Nallihani hegyek a természet, földrajz, geológia, madármegfigyelés és művészet találkozása. A millió éven keresztül erodált hegyoldal felfedi a néhai tenger által kialakított rétegeket. A fehér só, gipsz és cement keveréke, a szürkészöld pedig agyagos réteg. A dombok más-más színben pompáznak a napszaktól, az évszaktól és időjárástól függően (Fotó:
Radisics Milán)
A Karapinar település közelében két kráter felülnézete pásztorfaluval. Konya tartomány, Törökország. A víznyelők ott keletkeznek, ahol a víz feloldja a felszín alatti alapkőzetet, aminek következtében az beomlik. A víznyelők száma az elmúlt években nőtt, mivel a növekvő aszályok a kutak öntözési célú túlzott igénybevételéhez vezettek. Sokan szédítően mélyek – akár 50 méter mélyre is süllyednek. Egy másik elmélet szerint a területen található számos lyuk közül néhány a földgáz égése miatt bekövetkező földbeomlás eredménye. A képen látható szélesség 870 méter (Fotó:
Radisics Milán)
A nap utolsó sugarai megvilágítják az ismert, a turisták által kedvelt helyszín domboldalát, és kiemelik a csipkeszerű kaszkádokat, amelyekben már régóta nem folyik a víz. Pamukkale, Denizli megye, Törökország. Évezredek óta a víz alakította ezt a világhírű helyet. Az ókori görög fürdőváros, Hierapolisz a gazdag termálvízellátó rendszernek köszönhetően a mésztufaképződmény tetejére épült. Ez a terület a klasszikus ókor óta vonzza a látogatókat termálforrásaihoz. A forrás mára már szinte kiszáradt, és a víz már csak csordogálva folyik. A képen látható szélesség 190 méter (Fotó:
Radisics Milán)
A Nallihan hegység színes sziklarétegei, amelyek a napszaktól függően más-más színben pompáznak. Nallihan hegység, Ankara megye, Törökország (Fotó:
Radisics Milán)
Rózsaszínre színezett sólepárló medence és a szervizutak mértani alakzatai. Tersakan-tó, Cihanbeyli, Konya megye, Törökország. Az Anatóliai-fennsíkot több millió évvel ezelőtt tenger borította. Ez az oka annak, hogy még ma is rengeteg sekély tó van a környéken, amelyek nagyon sósak és alkalmasak sókitermelésre. A képen látható szélesség 560 méter (Fotó:
Radisics Milán)
Mértani alakzatok, amelyeket a színes sólepárló medencék, a kiszáradt tómeder és a vízcsatornák alakítanak. Tersakan-tó, Cihanbeyli, Konya megye, Törökország. Az Anatóliai-fennsíkot több millió évvel ezelőtt tenger borította. Ez az oka annak, hogy még ma is rengeteg sekély tó van a környéken, amelyek nagyon sósak és alkalmasak sókitermelésre. A képen látható szélesség 350 méter (Fotó:
Radisics Milán)
Kleopátra antik fürdője felülnézetből. A Pamukkale forrásában láthatóak a régi római oszlopok, a néhai fürdő maradványai a kristálytiszta vízben. Pamukkale, Denizli megye, Törökország. Évezredek óta a víz alakította ezt a világhírű helyet. Az ókori görög fürdőváros, Hierapolisz a gazdag termálvízellátó rendszernek köszönhetően a mésztufaképződmény tetejére épült. Ez a terület a klasszikus ókor óta vonzza a látogatókat termá lforrásaihoz. A forrás mára már szinte kiszáradt, és a víz már csak csordogálva folyik. A képen látható szélesség 35 méter. (Fotó:
Radisics Milán)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
