Azt már előre tudtuk, hogy 2024-ben mintegy 60 voksolás elé nézünk a világban, amik mintegy kétmilliárd ember életét befolyásolják, de arra senki sem gondolt, hogy nem várt fordulatok is beugranak. Elég, ha a be nem tervezett francia nemzetgyűlési választásokra gondolunk, vagy hogy idő előtt megbukik a berlini és a párizsi kormány, illetve nem várt választást hoz Iránban a helikopterbalesetben meghalt államfő is. Az év legfelfokozottabb választása végül az amerikai lett, ami Donald Trump győzelmét hozta el. Ha már Trump, akkor érdemes felidézni, hogy ellene idén két merényletkísérlet történt, és meglőtték a szlovák kormányfőt, Robert Ficót is.

A klímaválság eredményeként talán az elmúlt évszázadok legforróbb évét tudhatjuk magunk mögött. Európában ugyan elkerültük az aszályt, viszont olyan villámárvizek pusztítottak Olaszországtól Anglián és Németországon át Spanyolországig, amilyeneket még soha nem láttunk, és sajnos emberéleteket követelve. A pusztító erdőtüzeket ezúttal sem úszta meg az USA, elsősorban Kaliforniát sújtotta a természeti csapás.

Olyan sok háború talán a második világégés óta nem volt a földön, mint amennyit 2024 hozott. Harmadik évébe lépett Oroszország inváziója Ukrajna ellen, de pillanatokon múlt, hogy nem robbant ki egy átfogó háború a Közel-Keleten is. Tart Izrael megtorló akciója a Hamász ellen a ázai övezetben, de újabb frontokat is nyitott a zsidó állam, méghozzá Libanonban, az Irán pénzelte szélsőséges Hezbollah ellen, illetve az Izraelt rakétákkal támadó Iránt érte válaszcsapás, és területet foglaltak az izraeli katonák a Szíriával határos Golan-fennsíkon is. Mindezt tetézte a lázadó csoportok villámakciója Szíriában, amelynek eredményeként napok alatt megdöntötték a rettegett diktáror, Bassár el-Aszad 24 éves országlását.