Víz és víz, vetítve a falra, a földre, miközben víz hangja szól (csepeg és csobog), viszont a zene nem nép, hanem egy féltucat koreai dobol.
És képzeljék, a dobokon víz van, ami nagyon látványosan fröcsköl, amikor dobolnak.
Lehet, hogy vannak olyan idegenszívű újságírók, akiknek a magyar férfi vízilabda válogatott horvátok elleni veresége a legemlékezetesebb pillanat, de mi nem tudunk nem egyet érteni a zártóünnepséget felvezető kisfilm rendezőjével: Mire emlékeznénk boldogabb szívvel, ha a vízes vb-re gondolunk, mint Kövér László bajuszára, amint éppen kitüntetést vesz át a Fina-elnökétől. Kövér László bajusza mindezt áldozatos munkájával és a vízes sportok iránti elkötelezettségével érdemelte ki.
A színfalak mögül, kulisszatitokként elárulom, hogy elromlott a légkondi a szerkesztőségben, és egész nap harmincnagyonsok fokban ülünk itt. Ráadásul a záróünnepség nyitó montázsában percek óta önfeledten vízbe ugráló embereket mutatnak. Kárörvendjen rajtunk!
Nyitásnak rögvest egy himnusz.
A záróünnepségeknek – valljuk meg - olyan rettenet sok értelme nincsen, a versenyzők és a külföldi média már rég becsomagolt, és most valahol a pesti éjszakában próbálja meg elszórni utolsó forintjait, a fővárosiak meg showműsor nélkül is eléggé fogják holnap ünnepelni, hogy lehet közlekedni a városban.
Ivós játéknak viszont kiváló alkalom egy ilyen rendezvény. Javaslat néhány szabályra, a többit a kreativitásukra bízom:
Két filmcím, és benne van minden a mai Magyarországon párhuzamos valóságokban élő pármillió emberről:
(Vajon melyik nyer majd nézettségben?)
Nagy titkolózás előzte meg a záróünnepséget, de a kiszivárgott információk szerint az esemény csúcspontján Dr Seszták Miklós fejlesztési miniszter, a világbajnokság szervezéséért felelős kormánybiztos a Batthyányi téri, 34 méteres óriástorony tetejéről a Dunába veti magát, méghozzá egy S. Hegyi Lucia által tervezett, lenyűgöző arany flitteres Csodaszarvas jelmezben.
Maradjanak velünk, és drukkoljanak az Indexen a fejlesztési miniszternek!