Négy évvel ezelőtt 3,5 milliárd forintot futballozott össze a magyar labdarúgó-válogatott az Európa-bajnokságon. Most egyelőre a kijutásért járó összeg van meg, ám a százmilliók milliárdokra nőhetnek, ha bravúrt tudnánk elérni a bivalyerős csoportunkban. Megnéztük a kontinenstorna pénzdíjait.
Negyedik Európa-bajnokságán szerepelhet a magyar labdarúgó válogatott: 1964, 1972 és 2016 után újra sikerült kijutni a tornára Izland pótselejtezős legyőzésével. A hangos sikert pénzben is pontosan meg lehet mérni, erre teszünk most kísérletet.
Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) már korábban közzétette az Európa-bajnoki kijutásért és a tornán elért eredmény után járó pénzdíjazást. Azzal, hogy Szoboszlai Dominik a 92. percben Hannes Halldórsson kapujába bombázta a labdát, a magyar válogatott – egész pontosan a Magyar Labdarúgó-szövetség – 9,25 millió eurót zsebelt be. Ezzel bemasíroztunk az Eb-történet legbrutálisabb csoportjába, ahol a 2016-os Eb-győztes Portugália, a 2016-os Eb-ezüstérmes, 2018-as világbajnok Franciaország és a 2016-os Eb-bronzérmes, 2014-es világbajnok Németország vár ránk.
Ha bármelyik ellenfél ellen elcsípünk egyetlen pontot, 750 ezer euróval hizlaljuk az MLSZ bevételét, ha világraszóló bravúrral esetleg meg is verjük egyik csoportellenfelünket, további 1,5 millióval. Ha beállítjuk a 2016-os eredményünket, s a csoportból is továbbjutunk a nyolcaddöntőbe, 2 millió euróval jutalmazzák.
A riválisok erejét figyelembe véve egy ilyen diadalmenet egészen valószínűtlen hőstett lenne, de 14,25 millió eurót hozna a konyhára, ami jelenlegi forintárfolyamon 5 milliárd 58 millió forint. Ha pont nélkül zárnánk a csoportot, „csak” a kijutásért járó összeget kapjuk, ez átszámítva 3,3 milliárd forint.
A 2016-os szereplésért valamivel több mint 3,5 milliárdot utalt az MLSZ-nek az UEFA, mely a 2012-es Eb-hez képest 34 százalékkal nagyobb bevételt összesített 2016-ban: 1,9 milliárd eurót. A szervezet mintegy 2 milliárdos bevételt remélt az idei Európa-bajnokságból, azonban pusztán azon, hogy a jövő évre kellett halasztani a tornát, a becslések szerint 400 millió eurót bukott.
A koronavírus-helyzet átszabhatja a teljes Eb-rendezést, az UEFA akár több várost is kihúzhat a rendezők sorából, ha azok gazdasági vagy egyéb nehézségekkel küzdenek, sőt október közepén Aleksander Ceferin UEFA-elnök azt is felvetette, hogy akár egy országra is zsugorodhat a rendezés.
Mindez a díjazást is érinti, így megkérdeztünk egy sportközgazdászt, mire érdemes számítani. Szabados Gábor is úgy látja, hogy, hogy a Covid-fertőzés alaposan átírhatja az UEFA terveit.
„Nem is az befolyásolhatja leginkább a kiosztható összeg esetleges alakulását, hogy lesznek-e nézők a stadionokban, ez ugyanis a hirdetési és televíziós bevételekhez képest kisebb tétel. Hanem az, hogy a szponzorok hogyan fognak reagálni.
Felmerült például, hogy az utazások elkerülése végett mégsem 12 európai helyszínen kellene megrendezni a tornát, hanem egy országban. Ez viszont teljesen más hirdetési feltételeket jelent, ami módosíthatja a szponzori megállapodásokat. Erről azonban jövő év eleje előtt nem érdemes tájékoztatást várni az Európai Labdarúgó-szövetségtől.”
Az európai szövetség bődületes bevételnövekedést könyvelhet el az Eb-rendezések terén, ezzel párhuzamosan növekedett a díjazás is. 1992 óta több mint 13–szoros emelkedés tapasztalható a pénzdíjakban. A svédországi tornán 28 millió eurónyi valutát osztottak szét, ami négy évre rá 66 millióra ugrott. A 2004-es portugáliai torna 129 milliós összdíjazása 2016-ban már 301 millió volt. Az eredeti tervek szerint a 2020-ról 2021-re halasztott Európa-bajnokság bevételeiből 371 millió eurót kapnak meg a csapatok.
(Felhasznált források: uefa.com, forbes.com, sportcal.com, statista.com)
(Borítókép: Index Fotós: Czerkl Gábor)