A Schmidt Ádám vezette sportállamtitkárság csütörtökön mutatta be az új sportági támogatási rendszer tervezetét. Az ösztönzőprogramban most még kiemelt helyen szerepel a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség, ám Liu Shaoang és Liu Shaolin Sándor minden jel szerint közelgő országváltása erre is befolyással lehet. Ha így lesz, milliókat veszíthet a MOKSZ, közvetve pedig a sportág magyar színekben maradó képviselői.
Az új Nemzeti Versenysport-fejlesztési Program játszotta a főszerepet a sportállamtitkárság csütörtöki sajtótájékoztatóján, ahol Schmidt Ádám államtitkár, valamint Schmidt Gábor helyettes államtitkár prezentálta a megújuló finanszírozási rendszer alapjait.
Mint a Magyar Kajak-Kenu Szövetség elnöki tisztségét is betöltő Schmidt Gábor hangsúlyozta: a 2013 óta létező kiemelt sporttámogatási rendszer minden korábbi érdeme mellett is korszerűsítésre szorult. Ebben az államtitkárság mellett a sportági szakszövetség, sőt a kormányzat egyéb szereplői is egyetértettek. Az új finanszírozási háló kialakításánál alapvetésnek tekintették, hogy a program jól szervezett legyen, egyúttal a korábbinál jóval kisebb bürokráciával járjon. Emellett „egyénre fókuszálónak, tudásalapon folyamatosan megújulónak és fenntarthatónak is” kell lennie.
Fontos módosítás, hogy az eddigi 16 helyett immár mindegyik, az olimpiai programban szereplő sportág szakszövetsége pályázhat támogatásra.
A rendszer alapja, hogy az olimpiai sportágakat öt különböző kategóriába sorolták a következő évek várható eredményessége alapján. Az elitbe az a hat sportág került be, amelynek képviselőitől érmet, érmeket várnak a szakmabeliek a jelenlegi olimpiai ciklus végén is: ezek a birkózás, a kajak-kenu, az úszás, a vívás, a vízilabda, valamint a korcsolyázás.
A második kategóriába nyolc olyan szövetség került be, amely sportolóival szemben a biztos pontszerzés/döntős szereplés az elvárás; a harmadikba az olimpiai kvótaszerzésre esélyes sportágakat sorolták, a negyedikbe pedig azokat, amelyek képviselőitől Párizsban még nem, megfelelő támogatás ellenében azonban egy-két olimpiai ciklussal később szintén kvótákat várnak. Végül az ötödikbe azon szakszövetségek kerültek, amelyek várhatóan hosszabb távon sem adnak majd olimpiai indulót.
Azt az államtitkár és helyettese sem tudta megmondani, hogy a 2023-as esztendőben mekkora forrást oszthatnak majd szét az új rendszer alapján. Mint Schmidt Ádám fogalmazott: „Ugyan a korábban elfogadott költségvetésben szerepel egy sor a sportági támogatásokra, ez vélhetően módosulni fog.” Azt pedig csak remélni tudják, hogy a módosított költségvetés is kiemelt ágazathoz mérten bánik majd a sportfinanszírozás kérdésével.
Újságírói kérdésre Schmidt Gábor elmondta: a kategóriákban lehet átjárás. Jelen esetben például a Liu testvérek országváltása miatt, hiszen a rövidpályás gyorskorcsolyázás két klasszisa nélkül jelentősen csökkenne a magyar válogatott éremszerzési esélye a 2026-os milánói játékokon. „Amíg a folyamat le nem zajlik, felesleges lenne a tervezethez nyúlnunk. Bárhogyan is alakul a Liu testvérek sorsa, a korcsolyaszövetséggel közösen fogjuk értékelni a helyzetet, és hozunk majd döntést” – fogalmazott a helyettes államtitkár.
Azaz reális forgatókönyv lehet, hogy a kérelmük szerint a jövőben kínai színekben szereplő Liu Shaoang és Liu Shaolin Sándor hiányában az elitkategóriából alászáll majd az MKOSZ, amely így az olimpiai ciklusban kevesebb támogatáshoz jut, összességében pedig kevesebb forrásból gazdálkodhat majd.
„A magyar sportnak és a magyar sportvezetésnek is óriási veszteség, ha országot váltanak. Ám nem tudunk mást tenni, mint a döntésük előtt meghajolni” – tette hozzá Schmidt Ádám az olimpiai bajnok testvérpár ügyét értékelve.
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy az államtitkárság továbbra is elkötelezett a taoprogram folytatása mellett. Annak új keretrendszerét november 9-én már továbbították is az Európai Unió jóváhagyását kérve Brüsszelbe. „Erkölcsi és szakmai felelősségünknek érezzük, hogy ezt a programot továbbvigyük” – jelentette ki Schmidt Ádám.
A szakpolitikus megjegyezte: a korábbi években jogos kritikaként hangzott el, hogy a sportállamtitkárság jelentős elmaradásban volt a taopályázatok ellenőrzésével, vizsgálatával. Most ezen is igyekeztek változtatni, jelentősen bővítve a program átvizsgálásáért felelős főosztály létszámát.
A korábbi ígéretek közül jelenleg is tart az új edzői életpályamodell kidolgozása, amellyel az élsportolók sikeredzői mellett az utánpótlás-nevelőket, nevelőedzőket is hasonló anyagi elismerésben szeretnék részesíteni. A jövőben szintén átdolgozzák és vélhetően összeolvasztják a Gerevich Aladár- és a Magyar Sportcsillagok Ösztöndíjprogramot is, ezzel a fiatal tehetségek útját és a sportolók sportkarrier utáni életre való felkészülését egyaránt támogatva.
Schmidt Ádám prezentációja a rendkívüli feladatok közé sorolta az elszálló energiaárak miatt sorra bezáró sportlétesítmények ügyét, ezek közt is leginkább akut problémaként az uszodák helyzetét említve. Elárulta, hogy a sportállamtitkársághoz tömegesen fordultak önkormányzatok, létesítményfenntartók az elmúlt hetekben segítségért, ám megfelelő anyagi forrás hiányában be kellett látnia, nem tudnak minden rászorulónak segíteni.
Ehelyett a két leginkább érintett sportszövetség, a Magyar Úszó Szövetség és a Magyar Vízilabda Szövetség vezetőivel kidolgoztak egy olyan ellátási rendszert, amely garantálni hivatott, hogy maradjon nyitva kellő számú, az ország minden szegletéből elérhető távolságban lévő uszoda a fűtésszezonban is. Így végül 78 – köztük harminc eleve állami fenntartásban működő – létesítmény nyitvatartásához tudtak hozzájárulni.
(Borítókép: Schmidt Ádám 2022. augusztus 22-én. Fotó: Illyés Tibor / MTI)