Újabb mérföldkőhöz érkezett a nagy visszaszámlálás a párizsi olimpiáig. Azt már bőven volt idő megemészteni, hogy 2024-ben nem Budapest lesz a házigazda, ám azt egyelőre nem látni, kik hozzák haza a szinte menetrendszerűnek mondható nyolc magyar aranyérmet. Egy prognózis szerint például be kell majd érnünk hárommal, mint 2008-ban, Pekingben. Az viszont annál tisztább, kik lehetnek a topsztárok a francia fővárosban, akikről az egész világ beszél majd.
Már csak 150 nap, és kezdődik a párizsi olimpia. Az, hogy 1900 és 1924 után ismét a francia főváros ad otthont az ötkarikás játékoknak, 2017. szeptember 13-án, Limában, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 131. kongresszusán vált hivatalossá, ekkorra viszont nem sok izgulnivaló maradt. Merthogy a NOB végrehajtó bizottsága már az év júniusában kezdeményezte, hogy a 2024-es és a 2028-as rendezést egyszerre ítéljék oda, a javaslatot júliusban el is fogadták.
Mivel addigra már csak ketten maradtak állva, Los Angeles „beérte” 2028-cal, így 2024 Párizs ölébe hullott. A többiek idő előtt visszavonulót fújtak, emlékezhetünk, a végső győzelemre is esélyesnek tartott budapesti pályázatot a „politikai egység felbomlására tekintettel” 2017. március 1-jén vonta vissza a Fővárosi Közgyűlés. Menet közben, de már korábban szállt ki Hamburg és Róma, előbbi a támogatottság hiányát tükröző népszavazás, utóbbi a helyi városvezetés bizalmának elvesztése után.
Egy mérföldkő a visszaszámlálásban mindig jó apropó arra, hogy helyzetképet adjunk. Nos,
ami a magyar delegációt illeti, egyelőre 101 kvótánál járunk,
legutóbb a férfi párbajtőrcsapat biztosította a részvétel jogát. A létszámot a leglátványosabban a csapatok kijutásával lehet hizlalni, márpedig ami a női kosarasoknak drámai körülmények közt nem sikerült Sopronban, az férfi és női kézilabdában is reális cél Tatabányán, illetve Debrecenben: márciusban, majd áprilisban hazai közönség előtt sikerrel venni a selejtezőtorna jelentette akadályt.
Az elmúlt hat nyári olimpiából – tehát a 2000-es sydney-i játékok óta – négyszer is nyolc aranyat szállított a magyar delegáció, a mélyrepülést a 2008-as pekingi három elsőség jelentette, míg a legutóbb, 2021-ben, Tokióban hatszor örülhettünk. A nyolcast vélhetően most is aláírná a többség, beleértve a sportszakmát és a szurkolókat. Már csak azért is, mert 150 nappal a rajt előtt nem sorjáznak a Holdról is látszó favoritok. Szilágyi Áron például hiába a kardvívás korszakos zsenije, nem feltétlenül várható el tőle, hogy sorozatban negyedszer is „lekaszabolja” a világot, még ha erre is törekszik. A pillangóúszás fenoménja, Milák Kristóf esetében pedig mostanáig azért is izgulni kellett, lemegy-e még egyáltalán az uszodába.
Ettől persze még bízhatunk Szilágyi vagy Milák újabb sikerében, a férfi vízilabdázókban, a 200 háton világbajnok Kós Hubertben, a nyílt vízi úszás elitjében megkerülhetetlen Rasovszky Kristófban, a birkózók közül Losonczi Dávidban vagy a honosított Muszukajev Iszmailban, a kalapácsvető Halász Bencében, az év sportolójának is megválasztott, világ- és Európa-bajnok vitorlázóról, Érdi Máriáról nem is beszélve. És persze ott van a magyar kajak-kenu színe-java, Varga Ádámmal, Csipes Tamarával, a Nádas Bence, Kopasz Bálint kettőssel és a többiekkel, akik az utolsó napokban gondoskodhatnak arról, hogy véletlenül se legyen félig üres a pohár.
Talán elsősorban ők azok, akik rácáfolhatnak a Gracenote előrejelzésére, amely szerint Magyarországnak be kell érnie 3 arannyal, mellette pedig 11 ezüsttel és 5 bronzzal.
A 19 érem a zsákban viszont abszolút elfogadható, már csak azért is, mert 2000 óta csak egyszer (20), éppen Tokióban volt ennél gazdagabb a termés.
A prognózis alapján ez a szereplés az éremtáblázat 14. helyére hozná be a mieinket a végelszámolásnál, míg a legeredményesebb sportnemzetek között Egyesült Államok (37 arany, 46 ezüst, 46 bronz), Kína (35, 28, 22), Nagy-Britannia (17, 22, 25) a várható sorrend. A házigazda franciákat az ötödik helyre tette a Gracenote (26, 16, 11), amivel elégedett is lenne Emmanuel Macron, miután az elnök a top 5-be kerülést tűzte ki célul. Bár Magyarországnak van hét szomszédja, úgy fest, attól 2024-ben sem kell tartanunk, hogy bármelyikük előrébb végezzen. Igaz, Ukrajnától (2, 6, 10) vagy Szerbiától (5, 2, 5) azért nem árt „tartani” – legalábbis a várakozások szerint.
S hogy kik lehetnek a párizsi olimpia legnagyobb sztárjai? Simone Biles, aki a riói négy aranyérme után Tokióban ragyoghatott volna tovább, ám mentálisan nem volt a topon, versenyszámai többségétől visszalépett. Két év kihagyás után azonban tavaly visszatért, az októberi, antwerpeni vb-n pedig újra szárnyalt, kirobbanó formában négy aranyat és egy ezüstöt gyűjtött. Bár a 26 éves sportolónő mindössze 142 centiméterre nőtt, ezen a nyáron olyan magasságokba léphet, ahonnan jellegzetes mosolyával még az Eiffel-toronyra is lenézhet.
A sportok királynőjét tekintve most jobban képben van az átlag sportszerető magyar, mint korábban bármikor, elvégre a 2023-as atlétikai vb-nek Budapest adott otthont. Az amerikai sprinterkirály, Noah Lyles Párizsban is megnyerheti a 100 és a 200 métert, mint ahogy a 4×100-as és akár a 4×400-as tengerentúli stafétát is simán győzelemre vezetheti. Számára nem kisebb a tét annál, mint hogy megüzenje a világnak: ő Usain Bolt örököse. Éppen ezért állna bele hosszabb távon is a váltófutásba, hogy négyszer is felállhasson a dobogó legfelső fokára.
A 26 éves villámléptű floridai Tokióban csak bronzérmes lett (200 méteren), ami nagy csalódás volt, azóta viszont nem veszítette el a fókuszt egy pillanatra sem.
Ám a nőknél rajta is túltett 2023-ban Faith Kipyegon. A 30 éves kenyai közép- és hosszútávfutó megnyerte nálunk az 1500-at és az 5000-et, s ezeken a távokon világcsúcsot is repesztett tavaly, akárcsak a nem hivatalos egy mérföldes távon. Kenyának nagy szüksége van Kipyegon diadalaira, a kelet-afrikai ország sportnagyhatalmi státuszára ugyanis doppingbotrányok sorozata vetett árnyékot.
Macron elnök top 5-ös tervéhez a legjobb formájukat kell hozniuk a francia sportcsillagoknak, márpedig közülük Teddy Riner ragyog a legfényesebben.
A 204 centis, 150 kilós óriás Londonban, Rióban és Tokióban is győzött: előbbi két olimpián nehézsúlyban, utóbbin vegyes csapatversenyben. Tavaly májusban bezsebelte a 11. vb-aranyát Dohában, mielőtt hosszabb pihenőt tartott volna. A párizsi várakozásairól úgy fogalmazott: nem elég megmutatnia magát, teljesítenie kell, hogy otthon tarthassa a legszebb érmet mind közül. A guadeloupe-i születésű, Teddy mackó becenévre hallgató cselgáncsozó idén már a 35-öt tölti, de cseppet sem tűnik jóllakottnak.
A tőlünk keletre dúló háború miatt Párizs szimbolikus alakja is lehet Orla Harlan ukrán vívónő az Inside the Games szerint. A világsajtóban a tavaly júliusi milánói világbajnokságon vált főszereplővé a 33 éves kardozó, akinek eddig egy-egy arany- és ezüst-, illetve két bronzérem alkotja az ötkarikás éremkollekcióját. Mint ismert, egyenesen Thomas Bach NOB-elnök közbenjárásának köszönhetően biztosította helyét a francia fővárosban, miután
kizárták a vb-ről, amiért nem volt hajlandó kezet fogni orosz ellenfelével. Azon ukrán sportolók növekvő táborát erősíti, akik inkább legyőznék orosz ellenfeleiket, mintsem bojkottálják a játékokat.
Nem ez az álmom, az az lenne, ha véget érne a háború, de az a célom, hogy ott legyek Párizsban a családommal, és lássanak versenyezni
– mondta az AFP-nek még tavaly nyáron, a példátlan döntés után. Alighanem a milánói vb-n történtek miatt reflektorfényben lesz az olimpián is.
(Borítókép: Az olimpiai játékok jelképező Párizs 2024 logó néhány hónappal a Párizs 2024 olimpiai és paralimpiai játékok kezdete előtt a párizsi városháza homlokzatán, 2024. február 13-án. Fotó: Chesnot / Getty Images Hungary)