Újabb magyar sportdiplomáciai siker: Fürjes Balázst, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagját kinevezték a NOB Olimpiai Program Bizottsága tagjának. A magyar sportdiplomata még NOB-tagsága előtt bekerült a 2032-es brisbane-i olimpiát előkészítő és koordináló bizottságba, ami a Nemzetközi Olimpiai Bizottság egyik legfontosabb testülete.
Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke írt levelet Fürjes Balázsnak, amiben kinevezte az Olimpiai Program Bizottság tagjává, megköszönte eddigi munkáját, és sok sikert kívánt neki az új pozícióban. Az Agenda 2020-ban szereplő leírás szerint az olimpiai program a játékok egyik legfontosabb alkotóeleme, a programmal kapcsolatos döntések hatással vannak a teljes olimpiai mozgalomra és az olimpiai játékokra.
Az Olimpiai Program Bizottság a NOB talán legfontosabb bizottsága. Itt dől el, milyen irányban változik az olimpiák tartalma, programja, itt fürkészik a jövőt, hogy milyen irányban változtasson a NOB az olimpiák tartalmán, profilján, milyen reformokat érdemes megfontolni a játékok tekintetében.
Ez a bizottság egy igazi gondolkodó és alkotóműhely, innen jönnek a legfontosabb javaslatok a NOB végrehajtó bizottsága és közgyűlése számára. Nem volt még rá példa, hogy valaki zöldfülű NOB-tagként, kevesebb mint fél évvel taggá választása után bekerüljön e bizottságba – a tagok többnyire feketeöves NOB-tagok.
Ugyanakkor Fürjes Balázs gyors előmenetele nem meglepetés – ő a legfiatalabb a Mumbaiban megválasztott nyolc új tag közül, de a teljes NOB-tagságban is fiatalnak számít, 52 éves életkorával a tagok átlagéletkora alatt van jó néhány évvel.
Az Olimpiai Program Bizottság folyamatosan monitorozza a téli, nyári és ifjúsági olimpiai játékok programját, és javaslatokat tesz a Nemzetközi Olimpiai Bizottság végrehajtó bizottságának, tehát döntés-előkészítő szerepe van. Az Olimpiai Program Bizottság NOB-tagokból, nemzeti olimpiai bizottsági delegáltakból, nemzetközi sportági szövetségi delegáltakból, olimpiai játékok szervezőbizottságának delegáltjaiból, olimpikonokból tevődik össze.
Egy-egy sportág felvételéről az olimpiai programba a Nemzetközi Olimpiai Bizottság végrehajtó bizottsága dönt, a programot az adott olimpiai játékok nyitóünnepsége előtt három évvel kell véglegesíteni. Csak olyan sportágak kerülhetnek be a programba, amelyek megfelelnek az Olimpiai Charta és a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) előírásainak. A NOB 2014-es döntése óta az egyes játékok szervezőbizottsága is javasolhat egy vagy több sportágat felvételre a programba.
Arról például 2023 októberében döntött a NOB végrehajtó bizottsága, hogy a 2028-as Los Angeles-i játékokon öt új sportág kerül a programba: a baseball és a softball legutóbb a 2020-as tokiói játékokon szerepelt, a krikett az 1900-as párizsi játékokon, a lacrosse 1904-ben és 1908-ban is ott volt a programban. Debütál viszont az ötkarikás játékokon a squash és a flagfutball, ami az amerikai futball kontaktmentes változata.
Az Agenda 2020+5 és az Olimpiai Charta 45. paragrafusa biztosítja a jogköröket, hogy minden olimpia előtt felülvizsgálják a játékok programját, szem előtt tartva az innovációkat, fenntarthatóságot és a nemek egyenlőségét. Az Olimpiai Program Bizottság feladatkörei az alábbiak:
A bizottságot 2019 óta Karl Stoss vezeti, aki 2009 óta az Osztrák Olimpiai Bizottság elnöke, három téli (2010, 2014, 2018) és két nyári (2012, 2016) olimpián volt az osztrák csapat delegációvezetője, a leendő téli olimpiai házigazdákért felelős bizottság elnöke, valamint tagja a NOB auditért felelős bizottságának is.
Ahogy arról beszámoltunk, Fürjes Balázs 2022 szeptemberében lett a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2032-es brisbane-i olimpiát előkészítő és koordináló bizottságának tagja. A koordinációs bizottságokat a NOB elnöke és végrehajtó bizottsága hozza létre, tagjai mindig a NOB tagjai, a nemzetközi sportági szövetségek, a nemzeti olimpiai bizottságok egy-két delegáltja, valamint sportolók (a NOB sportolói bizottságából) és felkért szakértők. A bizottságok összeállítása, a tagok felkérése kizárólag és egyedül a NOB döntése, jelölési joggal sem a helyi szervezőbizottságok, sem más testületek nem bírnak.
A koordinációs bizottság, együtt dolgozva a helyi szervezőbizottsággal, a nemzeti olimpiai bizottsággal és a nemzeti/tartományi kormánnyal, rendkívül szorosan követi és ellenőrzi az előkészületeket, az építési, városfejlesztési, közlekedési, pénzügyi-gazdasági és szervezési tervek, határidők, tartalmak teljesülését. A bizottság folyamatosan értékeli, kezeli és nyomon követi a rendezéshez kapcsolódó legkülönfélébb – pénzügyi, megvalósítási, szervezési, politikai – kockázatokat. Rendszeresen jelent a NOB fórumainak, és a bizottság feladata megoldani a szervezőkkel együtt a menet közben felmerülő kihívásokat.
Egy évvel később, 2023 októberében a Mumbaiban tartott 141. NOB-közgyűlés zárónapján választották meg az új NOB-tagokat, köztük Fürjes Balázst. Az ötkarikás történelemben Fürjes Balázs lett a nyolcadik magyar állandó, saját jogon és nem valamely szervezetben betöltött tisztsége miatt megválasztott NOB-tag Kemény Ferenc, gróf Andrássy Géza, Muzsa Gyula, ifj. Horthy Miklós, Mező Ferenc, Csanádi Árpád és Schmitt Pál után (korábban Aján Tamás mint nemzetközi sportszövetségi elnök, Gyurta Dániel pedig a sportolói bizottság tagjaként került be).
Fürjes Balázs Olimpiai Programért Felelős Bizottság-tagságáról Gyurta Dániel olimpiai bajnok úszót, a sportolói bizottság tagját kérdeztük, aki kiemelte, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság alapítása óta mindig volt állandó magyar tagja a szervezetnek, ami a magyar sport elismertségét bizonyítja.
Fürjes Balázs bekerülése az Olimpiai Programért Felelős Bizottságba a teljes magyar olimpiai mozgalom és magyar sport megbecsülésének jele, óriási megtiszteltetés. Aki ismeri Balázs munkáját és személyiségét, pontosan tudja, hogy helyt fog állni. Sok sikert kívánok neki, biztos vagyok benne, hogy az olimpiai mozgalmat magas szinten fogja képviselni. A sportolói bizottság az egyik legaktívabb tagja a NOB-nak, minden bizottságban jelen vagyunk egy vagy több delegálttal, minden hónapban van videókonferenciánk, gyakran találkozunk személyesen is. Az első sportolói bizottságban Thomas Bach is jelen volt, ez nagy büszkeség számunkra, hiszen ő pontosan tudja és ismeri a sportolói bizottság szerepét
– hangsúlyozta Gyurta Dániel, akit az olimpiai programról és az olimpiai mozgalom változásairól is kérdeztünk.
Az egész olimpiai mozgalom folyamatos mozgásban van, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság felismerte, hogy a fiatalok elérése kulcskérdés. Elképesztő jelentősége van, milyen sportágak kerülnek az olimpiai programba. A legfontosabb szempontok között van, hogy mekkora az adott sportág elérése, milyen a sportolók átlagéletkora, hány országban űzik. A sportolói bizottságnak is van javaslattételi lehetősége, mi is figyeljük azokat a sportágakat, amelyekben sok fiatal versenyez, minimális a doppingesetek száma, nagyjából azonos a férfi és női versenyzők száma, valamint látványos és kompakt az adott sportág. Például ha a breaktáncot megnézzük, szubjektív pontozásos sportág, így nehéz lehet követni, de rengeteg fiatal űzi világszerte, több mint 140 nemzeti szövetséggel rendelkezik a 206 NOB-tagországban, az átlagéletkor 15–20 közötti, brutális követőszámmal rendelkezik, sok fiatalt tud megmozgatni
– zárta gondolatait Gyurta Dániel.
(Borítókép: Fürjes Balázs, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság [NOB] tagja beszél az M4 Sport Az Év Sportolója Gálán a Magyar Állami Operaházban 2024. január 8-án. Fotó: Hegedüs Róbert / MTI)