A legújabb felmérés szerint, ha most vasárnap döntene Budapest lakossága a 2024-es olimpiáról, akkor irgalmatlanul leszavaznák a rendezést. Jelen állás szerint sokkal nagyobb kérdés, hogy összegyűlik-e a szükséges mennyiségű aláírás a népszavazás kiírásához, mint annak a végeredménye.

A Závecz Research Kutatóintézet legújabb, Index számára végzett felmérése a 2024-es olimpiai rendezés támogatottságát vizsgálta a budapesti lakosság körében, illetve országosan, összesen 1000 fős minta alapján. A felmérés szerint, összehasonlítva az augusztusi és szeptemberi eredményekkel, az olimpiarendezés híveinek száma jelentősen csökkent, az ellenzőké pedig jelentősen nőtt. Csak a Fidesz szimpatizánsai, illetve a legfeljebb nyolc általánost elvégzők körében nagyobb az olimpia népszerűsége, mint elutasítottsága.

A budapestiek körében

A budapestiek körében mindhárom adatfelvétel során (augusztus, szeptember, január) többen voltak az olimpia ellenzői, mint a támogatói. A helyeslők aránya egyértelműen csökkenő, az elutasítóké hullámzó. Mindezek alapján a mostani adatok mutatják az eddigi legnagyobb különbséget: két és félszer többen vannak a fővárosi olimpiaellenes polgárok, mint a támogatók.

Mivel az esetleges népszavazáson csak a budapestiek vehetnének részt, így különösen érdekes fejlemény, hogy a rendezést elutasítók aránya januárra akkorát nőtt, hogy immár valamennyi budapesti megkérdezett körét tekintve is átlépte az 50 százalékot. A támogatók aránya a korábbihoz hasonló ütemben tovább apadt, 20,2 százalékra.

(A felmérésben feltett kérdés ellentétesen fogalmaz, mint a Momentum Mozgalom által kezdeményezett népszavazás kérdése. A Závecz Research arról kérdezte a polgárokat, hogy támogatják-e az budapesti olimpiát, míg a népszavazáson azt kérdeznék a választótól, hogy egyetért-e azzal, hogy Budapest vonja vissza az olimpiai pályázatát.)

Azok körében, akik biztosan elmennének szavazni, 62,7 százalék leszavazná a rendezés ötletét, és csak 24,5 százalék támogatná, míg 12,7 százalék még nem tudja, mit akar. (Érdemes megnézni a változás mértékét a grafikon fülein visszafelé haladva.)

Országosan

Ami az ország egészét illeti, itt is megfordultak az arányok. Avagy jelen állás szerint akkor sem kellene az országnak az olimpia, ha nem csak Budapesten szavazhatnának.

Úgy néz ki, hogy a korábbi lelkesedés vidéken is elfogyott. Szeptemberben kizárólag a fővárosban volt nagyobb a rendezés elutasítottsága a támogatottságánál, ugyanakkor vidéken valamennyi településtípus lakói örültek volna egy budapesti olimpiának. A januári válaszok alapján viszont már a községektől a megyeszékhelyekig mindenhol elutasítják a rendezést, nagyjából hasonló arányban. A fővárosban pedig – ahol a népszavazás lesz, ha lesz – még sokkal jobban.

Igen jelentős változások történtek a pártszimpátia és rendezéshez való viszonyulás összefüggésében. Az országos felmérés szerint már csak a Fidesz szavazói lelkesednek töretlenül a budapesti olimpia ötletéért: a kormánypárti hívek körében minimálisan még nőtt is a támogatók, és csökkent az elutasítók száma. Az igazi szenzációt egyértelműen a Jobbik szimpatizánsai jelentik, akik pár hónap alatt teljesen szembefordultak a budapesti olimpiával. Míg szeptemberben csak a fideszesek akarták náluk jobban a rendezést, addig januárra az igenek és nemek aránya szó szerint megfordult, a támogatóké 47,1 százalékról 19 százalékra csökkent, miközben az ellenzőké 22,1 százalékról 45,2 százalékra nőtt.

Az egyéb pártok hívei, illetve a semlegesek, azaz pártokkal nem szimpatizálók egyaránt nagy mértékben utasítják el a budapesti olimpiát: előbbiek csoportjában megközelítőleg négyszer, utóbbiak csoportjában nagyjából háromszor többen szavaznának nemmel.

A felmérést végző elemző szerint a jobbikosok véleményének látványos megváltozása részint azt mutatja, hogy a Jobbik tábora pragmatikus kérdésekben mindinkább szembehelyezkedik a kormánnyal. Másrészt a szembenállást az olimpia ügyében fokozhatta, hogy a Jobbik hívei érzik a párt elleni támadásokat, ami dacreakciót vált ki belőlük.

A Fidesz szimpatizánsain túl egyetlen olyan csoport volt a felmérésben, akik körében a támogatók aránya a hibahatáron túl meghaladta az ellenzőkét. A válaszadók legmagasabb iskolai végzettség szerinti csoportosításából az derült ki, hogy a legfeljebb 8 általánost végzők még valamivel jobban szeretnének olimpiát (30,1%), mint nem (26,9%). De az olló náluk is zárult (szeptemberben 36,8% igen, 16,8% nem), míg az összes többi csoport tekintetében megfordultak az arányok, a „nem” javára.

A szakmunkásképzőt vagy szakiskolát elvégzőknél legutóbb 14 százalékponttal mentek az igenek, most a nemek vezetnek 10 százalékponttal (igen: 26,7%, nem: 36,7% nem); az érettségizettek körében 3 százalékponttal vezettek az igenek, most 23 százalékpontos előnnyel mennek a nemek (igen: 21,3%, nem: 44,7%), a főiskolai vagy egyetemi diplomások között pedig 17 százalékponttal nagyobb volt az igenek aránya szeptemberben, most a nemeké nagyobb 19 százalékponttal (igen: 23,1%, nem: 42,2%).

A korcsoportos megoszlás tekintetében szintén hasonló folyamatokról tájékoztat a felmérés. Gyakorlatilag megfordultak az arányok, még a korábban radikálisan olimpiabarát 40–49 éves korosztály esetében is, akiknek körében szeptemberben még 19 százalékponttal többen voltak támogatók, most viszont 18 százalékponttal vezetnek az ellenzők (igen: 24,4%, nem: 42,6%).

A támogatók egyedül a legidősebbek körében (60+) nincsenek egyértelmű hátrányban, itt korábban 20 százalékponttal vezettek az rendezéspártiak, most pedig kiegyenlített az állás (igen: 29,3%, nem: 28,9%).

A 2024-es budapesti olimpia rendezéséről döntő népszavazás kiírásához február 17-ig legalább 138 ezer érvényes aláírás összegyűjtésére van szükség. Eddig nagyjából 110 ezer aláírás gyűlt össze, de az sem mind érvényes.