Nehéz pozitívumokat találni a vasárnap befejeződő magyar futballbajnokságról, leginkább azért, mert a hazai drukkerek kedvét már a nyáron elvették a kupacsapataink. Sem a BL-ben, sem pedig az Európa Ligában nem sikerült túlélni a második selejtező kört, július végére egyetlen csapatunk sem maradt a Bajnokok Ligájában, sem az Európa Ligában.
A magyar futball vesszőfutása szeptemberben folytatódott, amikor a válogatott Bukarestben vb-selejtezős vereségével a reményt is elvesztette, hogy világbajnokságra jusson, ráadásul kritikán aluli játékot mutatott be, majd a 8-1-es hollandiai vereség azt is megmutatta, hol a helyünk a világban.
A kupa és világbajnoki búcsúk után már csak hazai bajnokságra kellett figyelniük a szurkolóknak. Arra a bajnokságra, amelyet az MLSZ milliárdos fejlesztésekkel, néha erősen túlzónak tűnő sikerpropagandával akart túldimenzionálni.
A Debrecen bajnoki címének jogosságához kétség sem férhet. Kondás Elemér csapata egyetlen fordulóban sem került le a dobogóról, és csak az utolsó játéknapon, gyakorlatilag tét nélküli meccsen veszítette el hazai veretlenségét. Hamarabb is meglehetett volna a bajnoki cím, ha áprilisban három fordulón keresztül nem csupán két pontot szerez a csapat. A debreceniek számára külön öröm, hogy az utolsó két hazai meccsét már a teljesen új, 14 milliárd forintból épült Nagyerdei Stadionban, telt ház előtt játszhatta, és a bajnoki címet is itt vehette át.
Ahhoz sem férhet kétség, hogy Horváth Ferenc munkája kellett ahhoz, hogy a végül ezüstérmes Győrben az utolsó fordulókban is téma legyen a bajnoki cím. Januárban vette át a csapatot a szövetségi kapitánynak kinevezett Pintér Atillától. Egy Fradi elleni döntetlen, majd egy meglepő Pécs elleni vereség után 11 fordulón keresztül maradt veretlen, ebből tízszer nyerni tudott, utolsó hét ellenfelét rendre legyőzte. Így alakulhatott ki pontegyenlőség a Debrecennel, amire 24 éve nem volt példa a magyar élvonalban. 1990-ben az Újpest és az MTK között mindössze egy gól döntött az előbbi javára úgy, hogy az MTK utolsó bajnokiját elbukta.
A bronzéremért az utolsó pillanatokig nagy csata folyt, amelyet végül a Ferencváros nyert meg a Videotonnal szemben. A zárófordulóig ellentétes előjelekkel jutott el a két csapat. A Videoton az őszi szezonban sokáig első volt, aztán a tavaly október 27-e és idén árpilis 12-e között lejátszott 13 bajnoki meccsből csak kettőt tudott megnyerni a fehérvári csapat – a Mezőkövesdet és az MTK-t sikerült legyőznie –, amelytől a szurkolók is elfordultak, José Gomes edző fordulókkal a vége előtt jelezte, mindenféleképpen távozik Székesfehérvárról.
A Videoton pályájával ellentétes irányt futott be az FTC Thomas Doll decemberi érkezése óta. Igaz a német munkája is döcögősen indult, az első négy meccsén három döntetlen és egy vereség volt a mérleg, onnantól viszont beindult a henger, kilenc meccset nyert egymás után a Fradi, amire senki nem volt képes ebben az idényben. A Ferencváros három év után ért ismét oda a dobogóra. Első Európa Liga-meccsét még biztos, hogy az új stadionban játssza, a második körös ellenfelét viszont már az új, egyelőre még névre váró, 15 milliárdos állami támogatásból épült létesítményben fogadhatja.
A Ferencváros ráadásul a legjobbkor előzött a bajnokságban, a Videoton a 29. fordulóban pontokat hagyott az akkor még kiesés ellen küzdő Mezőkövesd otthonában. Ez az eredmény pedig csak a Ferencvárosnak volt jó, mivel a Videoton a negyedik helyre csúszott vissza, a Mezőkövesd pedig már kiesett.
Sokáig a dobogóért harcolt, végül lemaradt a Diósgyőr és a Haladás is, mindkét csapat nagyon nehéz következő szezon elé néz. Szombathelyen a forrás szűkül, emiatt a legjobbjait veszíti el a klub. Diósgyőrben a nagyszerű munkát végző Tomiszlav Szivics edzőt veszítette el a csapat, aki csalással vádolta meg az MLSZ-t egy nyilatkozatában, majd a Ligakupa-döntőben is alpárian viselkedett. Fél évre eltiltották, így még az sem biztos, hogy vele kezdi a szezont a ligakupát megnyerő DVTK. Érdekes momentuma volt a szezonnak a Diósgyőr és a Videoton vezetőinek Szivicsnek és Garancsi István Videoton-tulajdonosnak a nyilatkozatháborúja, hogy mely csapatnak van nagyobb pénze, és ehhez képest, melyikük ér el rosszabb eredményt.
Nem sokon múlt, hogy a fővárosi csapatok négyfős létszáma az idén megcsappanjon. Az MTK a 22. fordulóban még kieső helyen állt, utolsó öt meccsét megnyerve azonban simán bennmaradt. Eggyel előzte azt a Honvédot, amelynek az erőit a szurkolók és a tulajdonos közti állandó háborúk, majd edzőváltás is gyengítette. A kispestiek végül nyolc vereség után éppen az ünnepre készülő Debrecent győztek le búcsúként, így valamelyest enyhítettek a szimpatizánsok bánatán. Ezzel együtt a nyáron nagy változások lesznek a Bozsik Stadionban.
Ahogy Újpesten is, amely története legnagyobb viharát élte túl ebben az idényben. A felszámolás, a megszűnés határára sodródó klubnál történteket mi is nyomon követtük. Végül a jogi kiskapukat kihasználva, cégmutyival tudták megmenteni az élvonalbeli tagságot. A csapat a 13. helyen zárta az idényt, ugyanakkor a Diósgyőr legyőzésével megnyerte a Magyar Kupát a társaság. A klubot irányító gazdasági társaságban szezon közben történt változás miatt az UEFA hároméves nemzetközi eltiltással sújtotta az egyesület, így az MLSZ nem adta ki az európai licencet, az EL-ben helyettük a kupamásodik DVTK indulhat.
A legkisebb költségvetéssel dolgozó, az utóbbi években egyre nagyobb gondokkal küzdő Kaposvárt az idén utolérte a végzete. Már az első fordulóban a 16. helyre sorolt be és onnan egyetlen pillanatra sem tudott elmozdulni. Mellette az újonc Mezőkövesd búcsúzott, amelyet sem az edzőváltás, sem pedig az elnök önkormányzati államtitkár Tállai András ügyes praktikái sem mentettek meg. Az Újpest elleni óvásra és az NB I. bővítésére is nemet mondott az MLSZ.
A magyar szövetség egyik legfontosabb stratégiai terve a nézőszám folyamatos emelkedése volt. A tervek, a családbarát szektorok, a meccsek színvonala azonban nem segítettek abban, hogy drasztikusan emelkedjen a helyszínen helyet foglaló szurkolók száma. Pontos adat még nem áll rendelkezésre, de a bajnokság felénél még stagnált ez az adat az előző éviekhez képest. Két olyan bajnoki volt – két Fradi–Újpest – amikor sikerült húszezer fölé menni, illetve az új Nagyerdei Stadion megnyitása is emelt az átlagon.
Ami a nézőszám-statisztikát illeti, a következő szezonban várható előre lépés: a debreceni és a most átadásra váró új Albert Stadion még jó ideig teltházas meccseket hozhat és az NB II.-ből feljutó Nyíregyháza és Dunaújváros is népszerű otthon. Ami pedig a klubfutball igazi értékmérője, az az európai kupák nem sokkal a vb után kezdődnek. A tavalyi gyalázatos szereplést nehéz lenne alulmúlni, így még az is lehet, hogy innen már csak feljebb vezet az út.
| Csapat | M | Gy | D | V | Gól | Gólk. | Pont |
| 1. DVSC-Teva | 30 | 18 | 8 | 4 | 66–33 | 33 | 62 |
| 2. Győri ETO | 30 | 18 | 8 | 4 | 58–32 | 26 | 62 |
| 3. Ferencváros | 30 | 17 | 6 | 7 | 47–33 | 14 | 57 |
| 4. Videoton FC | 30 | 15 | 8 | 7 | 52–31 | 21 | 53 |
| 5. Diósgyőri VTK | 30 | 12 | 11 | 7 | 45–38 | 7 | 47 |
| 6. Haladás | 30 | 12 | 10 | 8 | 37–31 | 6 | 46 |
| 7. Pécsi MFC | 30 | 12 | 9 | 9 | 41–38 | 3 | 45 |
| 8. MTK Budapest | 30 | 11 | 7 | 12 | 42–36 | 6 | 40 |
| 9. Budapest Honvéd | 30 | 10 | 6 | 14 | 37–39 | –2 | 36 |
| 10. Kecskeméti TE | 30 | 9 | 9 | 12 | 36–51 | –15 | 36 |
| 11. MVM Paks | 30 | 8 | 10 | 12 | 39–42 | –3 | 34 |
| 12. Lombard Pápa FC | 30 | 9 | 6 | 15 | 32–50 | –18 | 33 |
| 13. Újpest FC | 30 | 8 | 8 | 14 | 46–51 | –5 | 32 |
| 14. Puskás Akadémia FC | 30 | 8 | 7 | 15 | 36–51 | –15 | 31 |
| 15. Mezőkövesd | 30 | 6 | 6 | 18 | 27–52 | –25 | 24 |
| 16. Kaposvári Rákóczi | 30 | 4 | 7 | 19 | 21–54 | –33 | 19 |
A Debrecen a Bajnokok Ligája második selejtező körében indul. A Ferencváros és a Diósgyőr az Európa Liga első, a Győr a második selejtező körében indul.
Kiesett: a Mezőkövesd és a Kaposvár. Feljutott a Nyíregyháza és a Dunaújváros.
Magyar Kupa-győztes az Újpest. Ligakupa-győztes a Diósgyőri VTK.
A góllövőlista végeredménye
18 gólos: Nikolics Nemanja (Videoton), Simon Attila (Paks)
15 gólos: Lencse László (Puskás Akadémia)
14 gólos: Radó András (Haladás)