Az FC Barcelona egymást követő négy meccsén három vereséget szenvedett, ráadásul a legrosszabbkor, így kiesett a Bajnokok Ligájából, és a bajnokságban is leapadt a tetemes előny, mivel az utolsó három fordulóban a lehetséges kilencből csak egy pontot szerzett. Az okokat keressük.
A Barcelonát 2015. október 4-e és 2016. április 15-e között 39 meccsen át nem tudták legyőzni a spanyol bajnokságban, a Bajnokok Ligájában, a Klub-világbajnokságon és a Spanyol Kupában. Aztán a sorozat megszakadt: azóta a Barcelona négy meccset játszott, amiből csak egyet tudott megnyerni, hármat elveszített.
A Barcelonát a Real Madrid állította meg a 40. meccsen, amikor a Nou Campban 2-1-re nyerte a bajnokijukat. Rá három napra a Barcelona a Bajnokok Ligájában egy pocsék első félidő után a másodikban fordított az Atletico Madrid ellen, 2-1-re, majd a következő hétvégén a bajnokságban ismét kikapott, elátkozott stadionjában, a Real Sociedadtól.
És ami számukra végzetes: szerdán az Atletico Madrid a BL-negyeddöntő visszavágóján 2-0-ra legyőzte, és kiütötte. Ezzel a negatív sorozattal elbúcsúzott a Bajnokok Ligájától, és 9 pontos előnyt tékozolt el a bajnokságban, amiből mára három maradt.
Az ötszörös aranylabdás Messi egy hónapja, azaz öt meccse nem lőtt gólt, de még csak gólpasszt sem adott. Ilyen hosszú gólínségre 2008 óta nem volt példa nála.
Olyan pedig, hogy ötször egymás után még asszisztja se legyen, soha nem fordult elő vele profi karrierje alatt, vagyis az elmúlt 12 évben. Messi március 16-án, az Arsenal 3-1-es legyőzésekor talált be legutóbb.
Neymarnál is csak azért négy gól nélküli meccsről beszélünk, mert ő Villarrealban, az Arsenal-siker utáni első meccsen belőtt egy büntetőt a - 2-0-ás vezetésről - 2-2-re végződött bajnokin. Ez volt a legutóbbi pont, amit a Barca a bajnokságban szerzett.
A gyengébb időszakra az egyik lehetséges ok, hogy Villarrealból mindketten Dél-Amerikába repültek, hogy a válogatottal világbajnoki selejtezőket játszanak. Két meccsről lett volna szó, de Neymar csak egyet játszott végig, a következőn sárgalap miatt nem léphetett pályára. Így korábban visszarepült, és a Clasico előtt már öt nappal újra Barcelonában volt, a csapattal edzett.
Messi viszont végigjátszotta Argentína mindkét meccsét, és csak csütörtökön érkezett vissza a klubjába. Ezek után a Real Madrid ellen, az Atleti elleni első meccsen, San Sebastianban, majd szerdán az Atleticónál is észrevehetetlen volt. De szó szerint, a 360 perc alatt két említhető megmozdulása volt: a Clasicón egy nyesés, amit a kapus védett, az első Atleti-meccsen egy ollózás, ami mellé ment. Neymar ugyanennyi idő alatt csak egy kapufát tudott felmutatni az Atletico ellen.
Mindez azért különösen nagy gond, mert a Barca játéka leginkább kettőjükre épül, ők csinálják a játékot, és ha ők nem csinálják, más nem veheti át tőlük ezt a feladatot. A középpályások túl messze vannak a kaputól, harmadik csatártársuk, Luis Suarez pedig egyedül kevés, illetve az ő erőssége a befejezés.
Neymar nem látszott fáradtnak, Messi viszont igen, nagyon is, a Clasicótól kezdve Madridig csak lézengett. Beindulásai teljesen elmaradtak, szólóit könnyen lekapcsolták, árnyéka volt önmagának.
Cristiano Ronaldóval el tudják képzelni? Na ugye.
És ott van még egy ügy, ami elterelheti a figyelmüket. Mascheranót pár hónapja jogerősen elítélték adócsalás miatt Barcelonában, Neymar ellen Brazíliában és Spanyolországban is eljárás folyik ugyanilyen ügyben, Messi ellen csak a spanyoloknál. Neymar helyzete lehet a legneccesebb, január óta, az adóügyeinek komolyra fordulása óta vissza is esett a formája. A héten kiszivárogtatták a Barcával kötött szerződésének részleteit is. Messin nem látszott semmi a nagy sorozat alatt, sőt, ekkor lendült igazán formába, de adóügye folyik, és a múlt héten belekeveredett a Panama-botrányba is.
Messi, Neymar és Luis Suarez, vagyis az MSN, ami az előző, triplázással végződött szezonban 122 gólt szerzett útban a BL, a bajnokság és a kupa megnyeréséhez, március 20-án, Villarreal után 107 gólnál járt, azóta viszont a négy meccsen csak Suarez talált be. Az ő duplájával verték az Atleticót a BL-negyeddöntő odavágóján.
Suarez uruguayi, ő is lejátszotta a két vb-selejtezőt, elrepült Dél-Amerikába, oda-vissza, de úgy tűnik, ő nem fáradt el. Mintha soha nem fáradna el, testalkata különösen erős, 181 centijéhez 85 kilója van, ami brutális. Összehasonlításképpen Messi 170 centi és 72 kiló, Neymar 174, és 68 körül lehet. Persze az, hogy mennyire fáradékonyak, sok más dologtól is függ.
Nem véletlen, hogy szerdán, az Atletico ellen Suareznek meg is voltak a helyzetei, kétszer szemben állt a kapussal, de azt a két labdát, amit az odavágón berúgott, most a kapusba lőtte.
És szót kell ejteni a középpályáról: a Barca két kulcsjátékosának, a spanyol Sergio Busquetsnek és a horvát Ivan Rakiticnek nem voltak hosszas utazásai, még a válogatottjuk európai meccseit is kihagyták, mégis fáradtnak látszottak az Atleti-stadionban. Rakitic annyira nem volt önmaga, hogy Luis Enrique edző 25 perccel a vége előtt le is cserélte. Pedig szombaton, San Sebastianban csak 20 percre küldte be a középpályást, mégsem hozta a formáját.
Lejátszott tétmeccsek a szezonban
A Barcelona a három alapon - bajnokság, BL, kupa - kívül augusztusban egy Európai Szuperkupa-döntőt, két Spanyol Szuperkupa-döntőt, majd decemberben, Japánban két Klub-vb-meccset is játszott. 2016-ban a két kupaelődöntőjével és a decemberről elhalasztott bajnokijával van több mérkőzése mint az Atleticónak és a Real Madridnak.
A Barcelonában csak a harmadik alapközéppályás, Andrés Iniesta nyújtott elfogadhatót szerdán, ő szombaton egy félidőt játszott, és Madridban is látszott rajta az akarás, úgy ment és mozgott, mint aki tovább akar jutni.
Luis Enrique is látta, hogy baj van, ezért nyúlt Rakitichez, de a helyére beállított Arda Turan nála is használhatatlanabbul teljesített. Nem először, a Clasico-vereségnél akkor esett össze a Barca, amikor a 70. percben megtörtént a Rakitic–Arda-csere.
A török mindenes a nyáron érkezett a klubhoz, nem volt a tavalyi triplázás részese, és nem igazán sikerült beépíteni a csapatba. Közrejátszhat ebben, hogy szeptembertől januárig a Barca FIFA-transzferbüntetése miatt nem is léphetett pályára, így kiesett a formából.
Szerdán a kispadon a féléves sérülésből pár hete felépült Rafinha, Munir, Sergi Roberto, Vermaelen, Bartra ült, három szélsőhátvéd, míg Adriano, Mathieu és Aleix Vidal sérült, így Sergi Robertót is jobbhátvédnek kellett becserélni. A középpályát nem lehetett frissíteni.
Sergi Robertón és Ardán kívül a többiek semmiképp nem álltak volna be, azaz - bármilyen hihetetlen is - a Barcának rövid a kispadja, már ha csúcsmeccsről van szó. Ezek az emberek kisebb csapatok ellen hasznosak tudnak lenni, de olyan nívós ellenfél, mint a Atletico ellen aligha. Luis Enrique így nem tudta menet közben felfrissíteni a csapatot.
Az Atletico Madrid a Barca jelenlegi állapotában túl sok volt Messiéknek. Diego Simeone precízen összerakott, faultokra épülő, védekező, helyzeteit szinte tökéletesen kihasználó csapata túl erősnek bizonyult a kulcsemberei miatt hullámvölgybe került Barcának.
Szerencsétlen volt a negyeddöntő sorsolása is, elég valószínű, hogy ha a Barca a Wolfsburgot kapja a sorsolásnál, mint a Real Madrid, vagy a Benficát, mint a Bayern München, nem esett volna ki, de a ManCity–PSG-meccsek színvonalát látva annak a kettőnek sem lett volna sok sansza még a Barca ellen.
De a gép az Atleticót dobta, amit előtte ráadásul zsinórban hétszer megvert a Barcelona az előző másfél évben, legutóbbi 16 meccsüket tekintve pedig egyszer kapott ki tőle. Luis Enriquével 7/7-nél jártak a szerdai összecsapás előtt.
A Barca nagyszájú középhátvédje, Gerard Piqué, a párharc előtt azt mondta, „biztos, hogy kiverjük az Atleticót, sőt, bejutunk a BL-döntőbe is, ehhez kétség nem fér, mert ez a legmagabiztosabb futballcsapat a világon, a legjobb futballistákkal". Ez természetesen erős túlzás, a Barcelona sem az Atleticónál, sem a Realnál, sem a Bayernnél, sem a Juvénál nem annyival jobb, hogy egymás után ennyiszer legyőzze. Már a 7/7 is ritkaság volt, és egyáltalán nem váratlan, hogy a sorozat megszakadt. Pláne, hogy az arc ekkora lett - legalábbis Piquénél -, szinte elkerülhetetlenül jött a kudarc.
Azaz összefoglalva, hátráltatta a Barcát a
De még így is meglehetett volna az Atletico, ha a Barca tudja úgy csalni a futballt, ahogy az Atletico tette azt a két meccs legalább 90 percében. A Barca előnnyel jött a visszavágóra, nem kellett gólt szereznie, mégis az Atletico húzódott vissza már az első félidőben is. A Barca nem is igazán támadott, csakhogy a futballja a támadásra épül, és a védelem ezt nem is bírta: egyszerűen zavar keletkezett a rendszerben.
A védők az első veszélyesebb Atletico-támadásnál hibáztak, Griezmann gólja után pedig már annyit sem kellett fociznia az ellenfélnek, mint addig tette, hiszen megvolt a továbbjutást jelentő gólja. Az Atletico zseniálisan tud nem futballozni, láthattuk ezt már két éve, a BL-döntőben is, amikor a Real Madrid ellen két perc híján szintén kivédekezte az 1-0-át. Akkor Ramos a 93.-ban, szöglet után egyenlített, a hosszabbításban pedig 4-1-re legyalulták az Atleticót.
Sajnálatos, hogy Piqué milyen magas lóról beszél, neki személy szerint méltó büntetés a kiesés. Amúgyis egy undok egyéniség, ha valami miatt lehet utálni a Barcelonát, az ő: állandó Real Madrid-alázó, kárörvendő beszólásai a twitteren csak szítják a feszültséget a két, alapból is ádáz rivális között. A Barca-vezetőségnek már régesrég közbe kellett volna lépnie, és letiltani Piqué megnyilvánulásait, amik egyáltalán nem méltóak ehhez a futballklubhoz. És végtelenül sportszerűtlenek.
A Barca most csak a hasonló nyomásig jutott, ami a 92.-ben most is nagy gólhelyzetté érhetett volna, ha Rizzoli játékvezető befújja a napnál világosabb büntetőt. A szabálytalankodó Gabi is már a fejét fogta, hogy jön a tizenegyes, és mehetnek a hosszabbításra, csakhogy a bíró mindössze szabadrúgást adott. A Barca meg bukott. (Gabi egyébként a meccs után lenyilatkozta, hogy kezezett, és tizenegyesnek kellett volna következnie.)
Hogyan tovább?
A Barca a kieséssel is két fronton áll, a bajnokságot 3 ponttal vezeti az Atletico, néggyel a Real előtt hat meccsre a zárástól, és május 22-én döntőt játszik a Spanyol Kupában, a Sevillával.
Vasárnap a Valenciát fogadja bajnokin, ami egyértelműen kulcsmeccs: ha a Barca nyeri, visszaállhat a helyes útra, és behúzhatja akár a duplázást is (bajnokság, kupagyőzelem), ha viszont nem győz, akkor komoly bajban van. Nem csak azért, mert feljönnek a madridiak, hanem mert a keret az immár jócskán megtépázott önbizalmából is annyit fog veszíteni, hogy az már a további, kisebb meccsek megnyerésére sem lenne elég.
Borítókép: Sergio Perez / Reuters.