Dárdai Pál az ősz legjobb edzője lett a Bundesligában, egy év alatt nemzetközi kupaszereplő lett a kiesés ellen küzdő Herthából. A berlini focicsapat újra térképen van, és bár tavasszal visszaestek, a magyar edző így is hatalmas sikert ért el a csapattal. Nem véletlen, hogy pénteken bejelentették: számítanak rá a következő szezonban is. Az idei utolsó hazai meccsük előtt beszélgettünk vele.
Két fordulóval a német labdarúgó-bajnokság vége előtt a Hertha BSC már biztosította a helyét valamelyik nemzetközi kupában. A nívósabb Bajnokok Ligája ugyan már nem a berlinieken múlik, de két hete még arról is lehetett álmodozni. A klub hat év után jutott el ebbe a magaslatba, akkor Dárdai Pál még játékosként vette ki a részét a sikerből. Aztán a Benfica 4-0-val kiütötte őket Lisszabonban, 2010. februárjában.
Az utolsó hazai meccsükön a Darmstadtot fogadják, amely a kiesés elől menekül. Pénteken Dárdai megkapta a következő szezonra szóló szerződését is.
„Biztosan más lenne most a hangulat, ha egy nagy hajrával törünk előre, zsinórban nyerjük a meccseket, és van egy csodás tavaszunk, és megfogjuk az ötödik vagy hatodik helyet" - mondta Dárdai az Indexnek. Majd hozzátette:
Így viszont kiderült, álmodozni ugyan lehet a BL-ről, de a realitás inkább az, ha az Európa Ligában indulunk.
„Sosem árt, ha a szurkolók szembesülnek azzal, így is a határon teljesítettünk, és folyamatosan nem tudjuk tartani a 100 százalékot. Nekünk nem természetes, hogy folyamatosan nyerünk. Mi azért voltunk elől, mert az utánunk lévőket jó eséllyel meg tudtuk verni. Nem vagyok varázsló.”
Sőt, annyira nem varázsló, hogy folyamatosan az óvatosságra, a visszafogottságra intett. „Limit. Sokszor mondtam ezt a szót. Nem elterelésből. Az április a kijózanodásról szólt, a realitás előbb vagy utóbb utoléri az embereket. Nekünk most így sikerült, áprilisban egy döntetlen mellett négyszer kikaptunk. Küzdöttünk, ennyi jött ki belőle”.
Szép edzői feladat ilyen bénultságból kihozni a csapatot, ezen dolgozik most nagy erőkkel. A BL-selejtezőre, vagyis a negyedik pozícióra persze még így is van esélyük, ha a két hátralévő meccsüket megnyerik. A Darmstadtot ősszel 4-0-ra győzték le, az utolsó fordulóban a rivális Mainznál fejezik be. A BL-selejtezőhöz mindemellett még az is kellene, hogy most szombaton, hazai pályán a Gladbach ne győzze le a Leverkusent.
Dárdai most már úgy látja,
Az akkor betervezett 40 pont most csak a 9. helyre lenne elég. 40 ponttal a gondtalan bentmaradás általában már áprilisban teljesül, ahogy most is.
Amikor nyáron, az átigazolási időszak utolsó napjaiban a bosnyák Vedad Ibisevic megszerzésén fáradoztak, Dárdai azt mondta a csatárnak, ha minden jól megy, akár a hetedik hely is elérhető. Ibisevic és a menedzsere akkor arra számítottak, hogy Dárdai a bennmaradást ígéri meg.
„Majdnem leesett az álluk, amikor erről a helyezésről beszéltem. Én azonban makacsul hittem benne. Szerencsére ott tartunk, hogy ez a hetedik már biztosan megvan két fordulóval a befejezés előtt, és még lehet szépíteni a dolgot. Mert ha ötödikek vagyunk, akkor nem kell selejtező az Európa Ligában."
Ennek a fiatal csapatnak tapasztalatszerzésre ideális ez a kupasorozat: nagyobb tempó vár rájuk, jobban tudnak fejlődni. Ehhez persze még játékosok is kellenek, mert Dárdai azt látja a futballistáin, hogy fáradtak, leszívta őket ez a szezon, ami nem is csoda, ilyen terhelésnek eddig nem voltak kitéve.
A cseh Darida egy kieső csapatból jött, tökéletesen beépítette, a már említett Ibisevic önbizalom nélkül, meccshiánnyal érkezett, ami elmondható Weiserről is, aki a Bayernbe nem fért be. Starkot a másodosztályú Nürnbergből hozták el, a többiek pedig itt voltak. „Ők azért sejtették, mi vár rájuk, hogyan dolgozom. Mit gondolok a futballról, hová szeretnék eljutni.”
Dárdai nem szerette a német médiában akkor felmerülő kérdést, hogy élcsapat-e a Hertha, amikor decemberben a harmadik helyre előre törtek. Akkor is, most is arra utalt, hogy szorgalmas, munkás, dolgos csapata, amely tíz körömmel harcol és úgy igyekszik maximálisan helytállni. Szerinte azonban
ha nincs több a csőben, azt el kell fogadni.
Az ugyanis szerinte egyáltalán nem véletlen, hogy az előttük álló 4 csapatból csak a Leverkusent tudták legyőzni, őket is akkor, amikor a BL-ben szereplő csapat még kettős terhelésben volt, ráadásul egy gyors kiállítás is a kezükre játszott, ami elengedhetetlen volt a 3 ponthoz.
A Herthánál a Schalke tartós hullámvölgyét és a Wolfsburg visszaesését használták ki, hiszen reálisan a két csapat kerete messze jobb a berliniekénél.
És ott van még egy siker, a Dortmunddal szemben a bajnokságban úgy harcoltak ki egy gól nélküli döntetlent, hogy a borzalmas talajon a rivális nem tudta alapjátékát, a szélvészgyors futballt játszani, amit aztán a kupaelődöntőben bemutatott ellenük.
„Ezek nem mentségek, nem a győzelem és a döntetlen degradálása, mert a négy pontért igen sokat tettünk. De ezek a futballtények. Aki csupán a végeredményt nézi, ezt nem láthatja, ettől még ez a valóság. Más minőség a többi csapat.”
A Dortmund elleni 3-0-ra elbukott kupadöntőre külön kitért, kivált, mert annak a meccsnek elég hangos utóélete lett, miután összeszólalkozott egy tévériporterrel. Az élőben nyilatkozó Dárdai elveszítette a türelmét, és nyers stílusban, de szenvedélyesen védte meg a kritikától a csapatát.
„Nem voltam ingerült, de ez a csapat megfeszült, míg a Dortmund olyan nívón játszott, amivel nemcsak mi, mások sem tudtak volna mit kezdeni. Aki ezt nem látta, nem ért a futballhoz. Ha letámadom őket, átszaladnak rajtunk, bevágnak még gyorsabban még többet, mi pedig megalázva lejövünk a pályáról. Ezt a Dortmundot, ha jó napja van, nálunk sokkal gyorsabb csapatok sem győzik le. Ha nincs jó napjuk, akkor reménykedhetünk, hogy szerencsésen pattannak a labdák. Ha esetleg vezetünk, akkor utána bekkelhetünk. Eljutottunk egy szintre, kezdettől fogva nem voltak kiesési gondjaink, a 11. helynél lejjebb sohasem jártunk.
A nagyobb csapatok botladoztak, kihasználtuk. Ezért inkább tiszteletet érdemlünk, nem kritikát.
A Bayern meccs után is azt mondta neki egy elismert szakember, értette, mi volt a céljuk, látta, mit akartak, és ameddig bírták, meg is valósították. Ezekkel a véleményekkel képes azonosulni, azzal azonban nem, ha alap nélkül, utólag okoskodva olyanok szapulják őket, akik egyetlen edzésüket sem látták. Neki mindenáron meg kell védeni a játékosait.
És ezt nemcsak azért teszi, hogy előttük jó színben tűnjön fel, hanem mert ő látja, mennyit tettek azért, hogy előbbre jussanak. Ők is a képességeik határait feszegetik napról napra. És azt is látta, hogy ott volt a nyomás a csapaton, lépten-nyomon azt hallották, a közvetlen BL-indulás, vagyis a bajnoki dobogó is elérhető.
„Láttam rajtuk, hogy néhány helyzetben már nem csinálták azt, amit tudnak, hanem óhatatlanul a biztonságosabb megoldás felé törekedtek. Nehogy baj legyen. Kerülték a kockázatot a fontos zónákban. Nyomás volt rajtuk, 'Nehogy miattam veszítsünk' lett a hangulat.”
Ilyenkor pedig már nem jön össze az a megoldás, amit tét nélkül, felszabadultan meghoztak. Látja ezt Dárdai is: „Amikor decemberben haladtunk előre, akkor meg merték húzni, mert ez a nyomás még nem volt rajtuk. Akkor még nem számolgatták az újságok, esetleg ők maguk is, hogy a BL-ben mennyi pénzt tudnának keresni. A Leverkusen-meccsen, miután bekaptunk kettőt, akkor vettem észre, hogy lement a teher róluk, és a valós tudásukat adják. Ha egy Volkswagen Ferrarival versenyzik, csak akkor van esélye, ha a jobb autóval történik valami. Már az is érdekes edzői feladat, hogy megérezzük, a jobb autó köhög valamiért.”
Az Európa Ligáért 2,5 millió euró jár az UEFA-tól. Egyúttal többet lesz képernyőn a csapat, vagyis a tévés pénzeik is emelkednek és a jegybevételből is több pénzhez jutnak.
Ettől még Ronny bére feszíti a büdzsét, ha a brazilon nem tudnak túladni - egy percet sem játszott a szezonban -, akkor meg lesz kötve a keze az átigazolásoknál. Más kérdés, hogy már most szívesebben mennek Berlinbe a játékosok. Elsősorban a tehetséges, korosztályos válogatott fiatalok.
A pénzügyi helyzetet az is nehezíti, hogy a berlini stadion éves bérleti díját 2017-től a duplájára tervezik emelni, hétmillió eurót is ki kell gazdálkodjanak. Miközben a 75 ezres létesítmény jó esetben évente 3-4-szer telik meg, ezzel az egyik legkihasználatlanabb aréna az egész Bundesligában.
Dárdainak gyors és dinamikus játékosra van szüksége, és ha most már eljutottak erre a szintre, jövőre nem szeretnék lejjebb adni. Még akkor sem, ha hasonló helyzetben lévő csapatok közül az idén az Augsburg kieső helyre sodródott a dupla terhelés miatt.
Azt mondtam a srácoknak, élvezzék az utolsó hazai meccset. Ne foglalkozzanak a tabellával, éljék át, hogy szeretnének tőlük elköszönni a drukkerek egy jól sikerült szezon végén.
Kétszer kaptunk ki, a Bayern és a Gladbach ment el innen győztesen bajnoki meccsről. 50 ezer embert várunk szombatra, ami nagy szó, mert most a divatdrukkerek otthon maradnak, nekik a Bayern és a Dortmund vagy a Schalke a fontosabb. Egy Darmstadt nem fontos. Aki kijön, élvezni szeretné a meccset. A Darmstadt az életéért küzd, biztosan kemény meccs lesz, harcolni fognak. De mi is. Mindegy hogyan, valahogy meg kell nyernünk ezt a meccset, és akkor méltóképp tudjuk lezárni ezt a szezont.”
Dárdai érzi magán is a stressz okozta kimerültséget, szeretne majd hetekre kikapcsolódni. A tavalyi szabadságából két hetet a magyar válogatottra áldozott júniusban, hiszen a finnek elleni győztes selejtezőn még ő vezette a csapatot. Akkor, Helsinkiben nyílt meg a közvetlen kijutás lehetősége.
Van ajánlata a magyar valamint a német tévétől is, hogy kommentálja a meccseket, és a magyar szövetség jelezte, elintézik neki, ha a helyszínen szeretné megnézni a meccseket, de még nem tudja, hogyan dönt.
„Egy biztos, időben el kell kezdeni a következő szezonra a felkészülést. Most már egy másik Hertha van a képben, mint egy éve ilyenkor. Most már az 50 pont lesz a cél.”