Október elején a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) és a válogatott korábbi sajtófőnöke, Sztancsik Tamás is távozott. Nem ő az egyetlen, aki elbúcsúzott a magyar futball fellegvárától, viszont ő az egyetlen, aki elmeséli, mit tapasztalt korábbi munkahelyén, így egy némi információt kaphatunk a válogatott hátországáról, és Storck kapitány munkamódszereiről.
Sztancsik hat kapitány szokásait ismerhette meg közelről. Közülük Csábi Józsefről csak azért nem kérdeztem, mert ő csak egy meccset kapott Egervári Sándor amszterdami nyolcasa és távozása után.
Sztancsik a 10 évet nem egyhuzamban dolgozta végig az MLSZ-nél, egy megszakítással élhette át testközelből a válogatott meccseket. Visszatérésének első meccse az Izrael elleni, 2012. augusztusában lejátszott barátságos mérkőzés volt, aminek később óriási jelentősége lett, ugyanis a botrányos szurkolói viselkedés miatt zárt kapus büntetést kaptunk a FIFA-tól. Sztancsik szerint óriási a kontraszt, ha azt a meccset összevetjük az elmúlt 2 évből:
és szerinte ebben komoly része van az MLSZ kommunikációs osztályának is. Na, de vissza a kapitányokhoz.
Sztancsik és az MLSZ 2006 őszén egy rövid periódust élt meg együtt Bozsik Péterrel. „Kedves ember, ez jut eszembe először róla.
Mintha a válogatottnál érezte volna meg, nem neki való az edzősködés.
Azóta csak a Tatabányánál ült a kispadon, az élvonalban nem. A szakértői munka viszont úgy látszik, neki való. Az a máltai meccs sokunkban hagyott mély nyomokat. Benne is. Már az odautazásunk sem hétköznapi volt, mert nem volt különgépünk, menetrend szerint repültünk.
Gera és Dárdai is játszott azon a meccsen, de valahogy nem akart összeállni az egész. És jött Mifsud. Egy hónappal korábbról, a zenicai 3-1-es győzelem a bosnyákok ellen sokkal emlékezetesebb, mert egy nagy buktából érkeztünk, 4-1-re nyertek Újpesten a norvégok. Akkor még abban hittünk, hogy Mészöly Kálmán bemegy az öltözőbe, és a szókimondó, vehemens stílusával képes lesz feltüzelni a játékosokat. Erre a meccsre sikerült, más ötlet nemigen volt.
A válogatottról készült film sokat torzított a megítélésén. Pedig egy nagyon jó ember és remek szakember. Mindig nagyon hitt a közösség erejében, ezért sokat is tett. Kedvelték őt a játékosok.
Az idő azt mutatja, hogy amit Szalai Ádám kifogásolt a beszédében, abban volt valami.
Lehet, hogy nem verte eléggé a fejekbe, mit kell tenni a védekezésben. Nála máshol voltak a hangsúlyok. Az egymásért küzdés azonban egy idő már nem volt elég. Jól látta a futballt, volt érzéke hozzá. Az 1-8-nál ez az érzék hagyta végzetesen cserben.
Engem is váratlanul ért, hogy őt nevezték ki, de még az edzőbizottság tagjai is megdöbbentek azon a csütörtök reggelen kevéssel Karácsony előtt. Mindent egyedül akart megcsinálni, nem bízott senkiben, ha feladatokat is adott a segítőinek, a döntés mindenben az övé volt.
A tudta nélkül nem történhetett semmi, konok, autoriter személyiség.
Elvitathatatlan rajongása a fociért, és rengeteget dolgozik. Néha már az volt az érzésem, hogy a videóelemzéseket túlzásba is viszi. Nem tartott ő rossz edzéseket, de rögtön az első vereség után, a finnek elleni barátságoson, kezdett fogyni a levegő körülötte, és rosszul reagált az egyszerű kérdésekre is.
Hatalmas felüdülés volt az érkezése. Már az elején más volt, önzetlen. Azt mondta, ha már az összes általa kijelölt stábtaggal megállapodtak, akkor szóljanak neki és jön. A tervezettségben, a munkában és főleg a csapatmunkában hitt az első perctől, odafigyelt a segítőire.
Az első pillanattól az utolsóig mindent kontrollált, máig nem tudom miként. Végig olyan érzésem volt, mintha egy olyan osztálykiránduláson lettünk volna, ahol az osztályfőnök helyett egy nagyobb diáktársunk jött volna velünk. Első felnőtt csapata volt a válogatott, amit kényes helyzetben vett át, de az első pillanattól olyan volt, mintha mindig is ezt csinálta volna. Született zseni. Kevesebb mint egy év alatt, annyi mindent éltünk meg vele, hogy abból könyvet lehetne írni. Az egyik leghátborzongatóbb pillanat volt, amikor
a bukaresti öltözőben azt mondta, most mindenki hunyja le a szemét és maradjon csöndben, mielőtt kifutott a csapat az őrjöngő drukkerek elé.
A személyiségében, és a terveiben is maximálisan hittek a játékosok. Amikor 2015 nyarán világossá vált, hogy bármennyire is akarja, nem tudja a két pozíciót együtt vállalni, a játékosok is nehezen élték meg.
Ő azt szerette volna, ha Szabics Imre marad a másodedző, a kapitányi posztra pedig Giovanni Trapattoni érkezik. Ez az ötlet az elején sokaknak tetszett, aztán elhalt. Szabics végül maradt, de Storck lett a kapitány. Aztán Iminek is mennie kellett, és nekem is. Dárdai biztosan lesz még kapitány. Csak idő kérdése, de ahogy ismerem, egy itthoni Eb-t nehezen hagyna ki, ha már a nyári nem jött össze.
Az első pillanattól rosszban voltunk. Ő végig Pali embereként kezelt engem és szinte az egész stábot. Sokan máig azt gondolják, hogy ő a Pali-vonal, de ez csak részben igaz. Valójában két nagyon külön világ. Dárdaival ellentétben Storck egyáltalán nem csapatjátékos, mindenről maga szeretne dönteni, olyan témákban is, amihez nincs meg a tudása. Ebben inkább Pintérhez áll közelebb. Nem delegál feladatokat, mert nem bízik meg a saját kollégáiban sem igazán.
Természetesen joga van saját stábot összerakni, akikben megbízik. Mi nagyon másként láttuk a közös munkát, így normálisnak látom, hogy nem akart velem dolgozni. Azt viszont igazságtalannak tartom, hogy Szabics, Sallói és Andrusch, akiknek Pali mellett óriási szerepük volt a kijutásban, végül nem lehettek ott az Eb-n. Hatalmas érdemük, hogy a görög meccs utáni nehéz pillanatokban, ők szó nélkül viselték el a méltánytalan bánásmódot. Storck nehezen viselte, hogy mindenki Palihoz mérte őt, tudom, hogy azóta is frusztrálja. Ott voltam az átadás-átvételen a berlini házban, amikor Dárdai a csapat használati utasítását átadta, tanulságos délután volt. Tartotta magát sokáig az előd elveihez, aztán saját útjára lépett. Amit a két norvég meccsen vagy a kinti Eb-meccseken láttunk tőle, szép volt. Itt kifejezetten előny volt, hogy olyat mert meghúzni, amit korábbi magyar kapitányok aligha mertek volna, mert nem érezte azt a nyomást, hogy mi van, ha elszúrja. Nehéz önállóan értékelni, hiszen egy összerakott csapatot vett át, ami aztán vele, a módosításaival még sikeresebb lett. Igazából most dől majd el, hogy mit tud, amikor új csapatot kell építenie.
Munkamániás és semmitől sem fél. Jó néhány területen tanulhatna tőle a szakma, de vezetői képességei, agresszivitása és megosztó személyisége nem teszi alkalmassá, hogy mögé sorakozzon fel a teljes magyar labdarúgás.
Pedig hosszú távon ez lenne a legfontosabb, mert ő a szurkolók szemében hitelesebb az itthon dolgozó szakembereknél.
Storck nemcsak kapitány, hanem sportigazgató is egyben, ezért aggasztó az utánpótlás válogatottak rossz szereplése. Ahogy az is, hogy már öt olyan német szakember távozott rövid időn belül, akiket egyébként ő hozott ide. A korosztályos válogatottaktól gyorsan menekülőre fogták a jelöltjei, és még a Paderborn másodedzői posztja is vonzóbb volt, mint a közös munka vele. Sztancsik szerint ezek a tények nem támasztják alá, hogy jó vezető lenne, minthogy az is jelzés értékű, hogy a Késedi Gábor helyére hozott új videóelemző alig két hónap után, az első adandó alkalommal távozott.
Sztancsik szerint nem egészséges, hogy mindkét pozíciót Storck tölti be. Ha Pep Guardioláról lenne szó, akkor is ezt mondaná, mert egyszerűen képtelenség rendesen ellátni a két feladatot egyszerre.
„Ráadásul ő azért nem egy Guardiola. 2014-ben Dárdai és az akkor életre hívott ad-hoc bizottság összeállítottak egy utánpótlás programot – a német mintát a hazai viszonyokra szabták -, de ezt még indulása előtt leállította a sportigazgató.
Saját elképzeléseiből viszont eddig keveset ismerhettünk meg.
Amennyire tudom, egy az egyben akar német modellből elemeket átemelni, pedig Guardiola barcelonai BL-veresége mutatta meg, hogy katalánul focizni, csak Katalóniában lehet.”
Sztancsik Csányi Sándor elnök és Vági Márton főtitkár előtt sem titkolta a véleményét - úgy gondolja, hogy a két vezető nemzetközi megítélése megelőzi a válogatottét -, de ők kitartanak Storck mellett, az eredmények eddig a német szakembert igazolják.
„Az Eb-sikerrel a csapat olyat adott az országnak, amire nagyon rég várt mindenki, és ebben Csányitól Storckig, mindenkinek megvolt a része. Szurkolok a vb-szereplésért, amire reális esély azért kevés van, de vannak intő jelek, rossz irányba tartó folyamatok. Sokat beszélek a srácokkal, és ők is tisztán látják, hogy az Eb-szereplést most lehetne kiaknázni igazán. És mindenkinek az az érdeke, hogy jó legyen a foci, de ehhez a klubok és a szövetség közötti kommunikációnak és szakmai munkának jelentősen javulni kell."
Bármennyire is támadják az MLSZ-t, megkockáztatja: a legprofibban menedzselt hazai szövetség. Vági Márton főtitkár mesélte neki, amikor először ment az UEFA-hoz, megkérdezték tőle, hogy az ő névjegykártyáját érdemes-e egyáltalán megtartani, olyan nagy volt előtte a fluktuáció.
A korábbi sajtófőnök kapott ajánlatokat más szövetségektől, de egyelőre csak Kemény Dénes felkérésének tett eleget, és ott volt San Franciscóban a hétvégén, amikor a hat háromszoros olimpiai bajnok magyar vízilabdázó bekerül a Hírességek Csarnokába.