Jelenlegi állapotában tökéletesen megfelel az egyik leggyakoribb játékelemhiba kiszűrésére, de ha gondolkozni kell, az emberi tényező jelenléte sokszor úgy elrontja a döntést, hogy inkább ne is lenne videózás. A Konfödkupán zajlott az első főpróba, és ha a játékvezetők nem lépnek háttérbe, az eddigieknél sokkal nagyobb balhék várhatóak a jövő évi világbajnokságon. Futballpodcastunk, a Gólcast legújabb adásában megvitattuk a videóbíró előnyeit és hátrányait.
A stúdióban konkrét eseteket is említünk a pár napja befejeződött Konföderációs Kupáról, ezekből jó néhányat összeszedtünk videón is, hogy szemléltessük a hibákat.
Ott van mindjárt a döntő, amin kiemelkedett egy elmaradt piros, amit a chilei Jara érdemelt volna egyértelmű könyöklésért. A játékvezető megnézte a pálya melletti tévén, majd csak sárgát ítélt.
Nem sokkal később Alexis Sanchez felrúgását reklamálták a chileiek, a bíró annyira magabiztos volt, hogy bár elindult újranézni, végül meg sem tekintette a faultot tévéről - ami büntetőt ért volna - , így maradt a kirúgás.
A harmadik helyért lejátszott Portugália-Mexikón a második büntetőn is lehet vitatkozni, de hogy a hosszabbítás utolsó percében Pepe faultját vissza sem nézte a bíró, az ismét csak kiakasztó. Videózás helyett a játékvezető a reklamáló mexikói kapitányt küldte le.
A portugál-chilei elődöntőn volt a legnagyobb videóbírós tévedés, amikor a dél-amerikaiak egy teljesen egyértelmű lábra taposás után nem kaptak büntetőt. A videósok megmutatták az iráni bírónak, aki ragaszkodott első ítéletéhez, a kirúgáshoz.
A német-kamerunin jó, hogy szólt a videóbíró a fault miatt, amit a pályán a spori nem látott, na de a piros túlontúl szigorú volt.
És akkor ott volt a videózás királya, a gambiai bíró a Mexikó-Új-Zélandon, aki videós segítséggel osztogatta a lapokat: háromból kettőt tévesen.