A videóbíró játszotta a főszerepet szerda este a Bajnokok Ligájában, a Manchester United egy utolsó pillanatokban befújt büntetővel verte ki a Paris Saint-Germaint, a Porto a hosszabbításban megítélt 11-essel a Romát. Utóbbi meccsen ráadásul utána az olaszok még büntetőt reklamáltak, ám a videóbíró azt nem látta annak.
Kezdjük a drámaibb és látványosabb esettel, a PSG-ManUniteddel. A unitedes Diogo Dalot a 90. perc környékén távolról lőtt, látványosan rákészült, majd labdája lepattant a tizenhatoson belül felugró védő, Presnel Kimpembe karjában, és messzire a kapu mellé pattant.
Skomina bíró - ahogy maga Dalot is - szögletet jelzett, a videóbíró viszont a fülére szólt, hogy vizsgálják az esetet. A játékvezető kisvártatva kiment az oldalvonalhoz, megnézte a jelenetet, és már messze túl a rendes játékidőn befújta a büntetőt.
A PSG-sek reklamáltak, hiába, a 21 éves Marcus Rashford odaállt, berúgta Buffonnak, a ManUnited továbbjutott ezzel, a PSG kiesett.
Az M4 szakértő bírója, a volt nemzetközi játékvezető, a legtöbb NB I.-es meccsen fújó Szabó Zsolt a történtek után azonnal véleményezte az esetet:
Kimpembe azért ugrott fel, hogy blokkolja a lövést. A keze nem közvetlenül a teste mellett volt, ezzel kockázatot vállalt, hogy elakadhat benne a labda. A testét megnagyobbította ezzel, és a bíró szándékosnak ítélte. Közelebb van a büntetőhöz az eset, mint nem. Ha távolról jön a lövés, és nem közelről rúgják rá, akkor szándékosnak fogják ítélni.
Magyarázata alapján egyértelmű a büntető, ezen az állásponton van Mark Clattenburg, aki 2016-ban a BL-döntőt és az Eb-döntőt vezette. Sőt, az angol még pontosabb felvilágosítást is tudott adni, miért is döntött úgy a bíró, ahogy.
„A játékvezető a helyes döntést hozta, úgy alkalmazta az UEFA szabályait, ahogy a szövetség szeretné.
A szervezet legutóbbi iránymutatásai miatt adta meg, amelyek a múlt hónapban jöttek ki, amikor a Manchester City ellen hasonlót ítéltek meg a Schalke javára.
Amikor kint van a kar, nem természetesen tartva, akkor azt akarják a bíróktól, hogy ítéljenek büntetőt.”
A citys eset a BL-nyolcaddöntők első meccsén történt Gelsenkirchenben, nézzük is meg, mi volt az:
Az angol csapatból Otamendi szembenézett a távolról jövő labdával, a karja kilógott jobbra, nem húzta vissza időben, a kapu felé tartó labda elakadt benne – büntető.
Ahogy a PSG, úgy a City is reklamálta a döntést, de nem tehettek semmit, a franciák pedig ezek után már végképp nem. A vétlen(nek tűnő) kezezés megítélése ezek szerint változott, szigorodott, és
a bírók a szabályzatban lévő sorokon túl kiegészítő iránymutatást kaptak, hogyan ítéljenek.
Ha megnézünk két jól elkapott fotót, Skomina lépése még egyértelműbbnek tűnik. Az alábbi kép alapján kint van-e Kimpembe karja és megnagyobbítja-e vele a testét, illetve akar-e blokkolni?
Ritka jól elkapták azt is, hogyan állt az a kar tizedmásodpercekkel az után, hogy eltalálta a labda. Lehet vitatni, de ez nem látszik természetes kartartásnak, sokkal inkább védekezésnek:
Ha a továbbiakban konzekvensen így fújnak majd a kezet találó labdáknál, egy idő után egyetértés lesz róla: Kimpembéé - ahogy Otamendié is - kezezés volt. De nagyon fontos, hogy konzekvensek maradjanak a bírók, mert egyetlen eset nívós meccsen, és a vita folytatódik.
A Porto-Roma büntetője kevésbé volt véleményes, sőt leginkább semennyire. Öt perccel a kétszer 15 perces hosszabbítás vége előtt egy keresztbe lőtt labdára Andrade indult el, a romás Florenzi megfogta a mezét, visszarántotta.
Cunet Cakir, neves futballbíró nem ítélt volna büntetőt, de a videóbíró szólt neki, gyanús az eset. A török kiment az oldalvonalhoz, megnézte, és csakhamar be is fújta a tizenegyest. Alex Telles belőtte, a 3-1-gyel a portugálok kerültek továbbjutó pozícióba.
Csakhogy a 120. percen túl a Roma is büntetőt reklamált, ekkor Marega a saját tizenhatosának szélén, az alapvonalnál akadt össze a szögletzászló felé tartó labdát üldöző Schickkel. Cakir észre sem vette a jelenetet, de a videósok megnézték ezt is.
A portós túl közel futott a romáshoz, összekoccintotta a bokáját a 16-oson belül – ránézésre büntető. Cakir konzultált a videósokkal, végül meg sem nézte, és nem fújta be.
Ha Clattenburg nem árulja el, hogy a bírók az elmúlt hetekben külön kiegészítést kaptak, Kimpembééről sem tudnánk, hogy egyértelmű büntető, de ezek után feltételezhetjük, hogy a játékvezetők szinte minden lehetséges szituációra kaptak valamilyen iránymutatást.
Minden bizonnyal számít, hogy a schickes eset körülményei nagyban különböznek a kimpembés, az otamendis és a florenzis-andradés körülményeitől.
Mindez most már számít a döntéseknél, legalábbis a Bajnokok Ligájában.
A Porto-Román még a 90 perc alatt volt egy Schickéhez hasonló eset, amikor a romás Dzeko kapura emelte a labdát, túl a kimozduló Casillason, de a gyenge kísérletet a visszaérő védők még bőven a gólvonal előtt kirúgták. Casillas viszont, mikor a labda már messze volt, térden találta a csatárt, aki elesett - ránézésre ez is büntető, ám Cakir nem fújt, sőt nem is videózott. Feltehetően mert Schickhez hasonlóan a romás már nem volt gólhelyzetben, a labda rég a területen kívül volt, annak megszerzésére a támadónak már a kontakt nélkül sem lett volna esélye. Egyébként Dzeko sem reklamált.
Utólag átgondolva elfogadható az összes szerdai - kétesnek látszó - döntés, de a meccs hevében természetesen más a helyzet. A probléma leginkább a kommunikációval lehet: az hogy a sajtó és a nézők nem tudnak a kiegészítő bírói direktívákról, egy dolog - persze szerencsétlen, mert vitákat és balhékat eredményez - , de ennél sokkal nagyobb gond, hogy a futballisták reakcióiból ítélve maguk a játékosok sem tudják, mit hogyan ítélnek meg a bírók.
Ne maradjon le semmiről!