Orbán Viktor miniszterelnök 2013-ban azt mondta, hogy a futball olyan, mint a gulyásleves. Teszünk bele, nem akarunk kivenni belőle, és a végén kész. Most egy új elképzelés alapján támogatják az akadémiákat, és még több pénz került a rendszerbe, mintha az bármit is megoldott volna az elmúlt években. Hátha most kész lesz a gulyás.
A magyar futballválogatott tavaly novemberi, Wales elleni 2-0-s veresége után eldőlt, hogy a részben hazai rendezésű labdarúgó-Európa-bajnokságon a magyar válogatott egyenes ágon nem vehet részt. Maradt még esély a részvételre, azonban a pótselejtezőket a koronavírus-járvány miatt legkorábban szeptemberben játszhatják le. Walesben a kezdő tizenegyből négy játékos volt itthon akadémista korábban: Gulácsi Péter, Baráth Botond, Pátkai Ádám, Sallai Roland. Egy közel tíz éve működő a rendszertől azonban talán már elvárható lenne, hogy több válogatott játékost termeljen ki.
Két nappal a vereség után, november 21-én jelent meg a kormányhatározat a sportakadémiai rendszer létrehozásáról. Orbán Viktor nagyon feszes határidőt szabott, a feladatot kapó Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) ugyanis kilenc napja volt arra, hogy javaslatot tegyen, mely akadémiákat lehet kiemeltnek nyilvánítani. A futball mellett a kézilabda és a kosárlabda került kiemelt státuszba. A kormányhatározat szerint december 15-ig kellett a futballakadémiákkal megkötni a szerződéseket, míg a másik két sportággal végül csak februárban állapodtak meg.
Megkerestünk néhány futballakadémiát, mit gondolnak, miért volt szükség erre az átszervezésre, és mennyi pénzt kaptak, milyen forrásból. érdemi válasz csak a Honvédtól jött, de a részletekről ők sem beszéltek.
Azt a többség szóban elmondta, örülnek ennek, mert így még inkább adott minden feltétel a megfelelő munkavégzéshez. Ezek után közérdekű adatigénylést nyújtottunk be a minisztériumhoz, amely kiadta a szerződéseket, és az összegeket is. Mint megtudtuk, a rendszer szabályozásának célja:
A magyarázó szövegben ezt írták: az akadémiák jelentősen különböző anyagi erőforrással rendelkeznek, emiatt nem garantálható, hogy azonos és magas színvonalú munkát végezzenek. Ezért is lesznek érdekesek az összegek, mert az eddig is a legtöbb taoforrást (társasági adókedvezmény), 23 milliárd forintot kapó Felcsút kapta ebből a kalapból is a legtöbbet.
Orbán Viktor Felcsúton töltötte gyerekkorát, talán nem csoda, hogy a felcsúti csapat és az akadémia is közel áll hozzá, sőt, ő az akadémia alapítója is.
Az alábbi táblázatban a féléves támogatás mértékét tüntettük fel, illetve azt, hogy a hazai akadémiák minőségét vizsgáló belga auditáló vállalat, a Double Pass (DP) szerint hol helyezkednek el. Azt is feltüntettük, hogy az MLSZ által 2016-tól vezetett produktivitási mérőszámban az akadémiák hol helyezkednek el. Ennek lényege, az akadémiákon nevelkedő játékosok később mennyi percet játszanak, és milyen szintű bajnokságban. Az U19-es bajnokságban elfoglalt helyet is megjelöltük, mert az abban részt vevő nyolc akadémia egészült ki kettővel: a jelentős fejlődést mutató Diósgyőrrel és a Kisvárdával.
| Név | Támogatás (2019 második félév) | DP-rangsor 2013 | DP-rangsor 2016 | DP-rangsor 2019 | Produktivitási rangsor helyezés | U19-es bajnokság helyezés, 2020 |
| DVTK | 541.654.000 | még nem létezett | nem mérték | 1-6. | 13. | másodosztály: 3 |
| Debrecen | 319.804.000 | 1. | 1. | 1-6. | 5. | 8. |
| Győr | 359.008.000 | 2. | 5 | 1-6. | 4. | 1. |
| Felcsút | 1.181.206.000 | 9. | 6. | 1-6. | 2. | 7. |
| Ferencváros | 492.004.000 | nem mérték | 10. | 7-15. | 6. | 3. |
| Honvéd | 714.334.000 | 5. | 2. | 1-6. | 3. | 2. |
| Illés Akadémia, Szombathely | 345.835.000 | 3. | 3. | 7-15. | 7. | 4. |
| MTK | 547.148.000 | 6 | 4. | 1-6. | 1. | 6. |
| Várda | 252.093.000 | nem létezett | nem mérték | 15-19. | 84. | nincs az első vagy másodosztályban |
| Vasas | 246.912.000 | 3 | 7. | 7-15. | 8. | 5. |
A hazai viszonyokat ismerve semmi meglepő sincs abban, hogy a felcsútiak kapták a legtöbb pénzt, de tegyük hozzá gyorsan, ők is kérték a legtöbbet.
Az ötmilliárd forintos keretösszeg 23,6 százalékát, vagyis majdnem a negyedét vihette el úgy a Puskás Ferencről elnevezett akadémia, hogy ők a válogatottba két komolyan vehető játékost adtak: Kleinheisler Lászlót és Sallai Rolandot.
A walesi selejtezőn játszott Nagy Zsolt is, de csak kényszerből. A Walesben eltiltása miatt hiányzó Kleinheisler Eszéken játszik a horvát bajnokságban, a Mészáros Lőrinchez köthető futballklubnál, Sallai a Bundesliga meglepetéscsapatában, a Freiburgban.
A szerződéseket vizsgálva megállapítható, hogy utófinanszírozásról van szó – december második felében utalt mindenkinek az Emmi –, és 2019 második félévének költségeit fedezte immár az állam. 2020. március 31-ig kell elszámolniuk a feleknek. Ha nem tudták elkölteni a pénzt, akkor értelemszerűen vissza kell utalni. Azt egyelőre nem tudni, hogy a most is futó félévre szánt pénzekkel mikor kell elszámolni, hiszen valamennyi bajnokságot felfüggesztették.
Fontos kitétel, ez a pénz az U14-19-es korosztályok képzésére, versenyeztetésére lenne szánva, és ezeknél a korosztályoknál a társasági adókedvezmény nem használható. Ami praktikusan azt jelenti, hogy az akadémiáknak még a 30 százalékos önrészt sem kell megteremteniük.
Ezek a korosztályok tehát színtisztán adófizetői pénzből, állami támogatással üzemelnek.
Akárkit kérdeztünk, miért alakult ez így, senki sem tudta megmondani. A téma érzékenysége miatt a névtelenséget választották alanyaink. Volt, aki egyszerűen csak arra gondolt, ez egy jelzés Csányi Sándornak. Volt, aki azt mondta, az MLSZ 450 millió forintot fizetett a legjobban teljesítő akadémiáknak az előző finanszírozás idején, amit sokszor keveselltek az akadémiák, és túl szigorúan ellenőrizte a szövetség a pénz felhasználását.
A terv, hogy ne az MLSZ-szel kelljen elszámolni, már tavaly nyáron megfogant, csak a bevezetésre kellett ilyen sokáig várni, 2019. novemberig. A szakmai kontroll, már amennyire ez létezik, az MLSZ-nél marad.
Egyik beszélgetőpartnerünk megemlítette, hogy ha a Honvéd abban az időszakban, amikor George Hemingway volt a tulajdonos, 100 milliót sem költött a saját akadémiájára, mégis sorra jöttek ki a felnőtt élvonalban bemutatkozó, majd később bajnoki címig jutó játékosok, akkor annyi pénzből is lehetett boldogulni.
Önmagában azon is lehet vitatkozni, a Kisvárda hogyan kerülhetett ebbe a státuszba, de jóhiszeműen fogadjuk el, övék lesz a jövő, és az élvonalbeli jelenlét majd jól hat az ott dolgozó szakemberekre, és a környék futballjának lendületet adhatnak. A produktivitásban elfoglalt 84. helyükhöz egy viszonyító adat: a 89. helyen a Rendőr Testedző Egylet szerepel.
Az már izgalmasabb kérdés, hogy három élvonalbeli csapat akadémiája (Kaposvár, Kisvárda, ZTE) a legrosszabb minősítést kapta, és a 15-19. helyen osztoznak az új stadiont kapó Szegeddel együtt. A bajnokságban harmadik helyen álló Mezőkövesdnek nincs is akadémiája.
A hazai akadémia rendszerről sokszor írtunk már, maga Csányi Sándor azért hívta ide a belga átvilágítókat – Dárdai Pál javasolta neki, a DP felügyelte ugyanis a német rendszert –, mert attól tartott, hogy néhány akadémia önképe és a DP vizsgálata nem lesz azonos.
A jelenlegi futball az egyéni képzés felé tart, ezért is meghökkentő, hogy a DP ajánlásával szöges ellentétben dolgoznak az akadémiák, és három év alatt még vissza is esett az egyéni edzésórák száma. Hervasztó adat az is, hogy az akadémiákon beiskolázott 14 éves gyerekek közül minden negyedik jut el úgy a felnőttkorba, hogy azt az akadémiát végzi el, ahová eredetileg felvették. Már ha befejezi: lehet, hogy máshol folytatja, lehet, hogy abbahagyja, de az is elég valószínű, hogy a kiválasztásnál nem megfelelően jártak el a szakemberek.
Talán még ennél is szomorúbb, hogy egy-egy korosztálynál az akadémiai időszak négy éve alatt volt olyan intézmény, ahol hét edzői stáb cserélődött. A hosszú távú, minőségi munka így már eleve ki volt zárva néhány évfolyamnál. Pillanatnyilag ott tartunk, hogy ezek az akadémiák nemhogy a topbajnokságba nem termelnek játékosokat, de sokszor még a hazai élvonalnak sem.
Orbán Viktor 2007 táján, a felcsúti akadémia alapítása idején rövid időn belül 50 topligás játékost vizionált, most Sallain kívül van három: Gulácsi Péter, Szalai Ádám, Willi Orbán. Sallain kívül Gulácsi volt akadémista, ő az MTK intézményéből került ki külföldre. A Salzburg középpályása, Szoboszlai Dominik sem ebből a rendszerből jött ki, ő egészen más utat járt be, kezdetben az édesapjával.
A hazai képzésnek a legnagyobb baja, hogy nincs komoly követelmény és szankció beépítve.
Teljesen mindegy, milyen minőségű futballisták kerülnek ki az akadémiákról. Aki azt remélte, hogy majd az állam esetleg számon kér, csalódott. Továbbra sincs mérőszám, mondjuk, hogy minden évfolyamból egy játékost külföldre kell értékesíteni, és ha ez nem sikerült, akkor elapadnak a források, esetleg más, jobban dolgozó akadémia kerül a helyükre. Ez a pénz nem garantálja azt sem, hogy a sokszor emlegetett tanulási aranykorban, vagyis –14 éves kor között a gyerekek megfelelő segítséget kapjanak, és folyamatos mérés alatt legyenek.
Amikor a magyarországi akadémiák elindultak, az egyik legfontosabb szempont az volt, hogy adjuk vissza a grundokat a gyerekeknek, ahogy régebben volt, és akkor majd egycsapásra megváltozik a futball. Az ötvenes vagy hatvanas évek futballjához elég volt a grund, a jelenlegihez azonban már nem elég. Jól működő automatizmusok alapján építik fel a korosztályos csapatokat, mindent mérnek, és minden adatot összevetnek a korábbi korosztályokkal, olykor még a konkurenciával is. Nálunk azonban továbbra sincs központi adatbázis, ami összehasonlításul szolgálhatna.
Amikor Dárdai Pál a Hertha utánpótlásában dolgozott, 2014 telén minden adatot, objektív mérőszámot megmutatott, értékelt, ám eddig nem sikerült ezt beépíteni a hazai képzésbe.
(Borítókép: Barakonyi Szabolcs / Index )