A koronavírus-járvány az élet valamennyi területén érezteti hatásait, és ez alól a futball sem kivétel. A nagy kérdés, hogy mi lesz a sporttal a világjárvány csillapodása után. Sokak szerint sok más területhez hasonlóan ez is drasztikus változásokon fog átesni.
Február elején női labdarúgó olimpiai selejtezőtornát rendeztek volna Vuhanban. A koronavírus-járvány kitörése miatt azonban előbb Nankingba szervezték volna át a mérkőzéseket, majd a járvány országos kiterjedése miatt végül Ausztráliában játszották le a selejtező B csoportjának meccseit. Akkor ennek a helyszínváltoztatásnak csak kevesen tulajdonítottak nagy jelentőséget, pedig ez volt az első jele a közelgő válságnak a futballban.
Az Európai Labdarúgó Szövetséget, az UEFA-t is váratlanul érte a koronavírus terjedése, amit az is mutat, hogy amikor a járvány már elérte a kontinenst, a Bajnokok Ligájában még telt házas mérkőzéseket rendeztek, és a nemzeti szövetségek sem gondoltak a bajnokságaik leállítására.
Mostanra viszont, néhány kivételtől eltekintve, már szinte mindenhol felfüggesztették a bajnokságokat (a belgát le is állították). A futball természetes körforgásának leállása szakmai, logisztikai, pénzügyi és jogi szempontból is nagyon összetett helyzetet teremtett.
A KPMG nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó cég a leállás után megpróbálta megbecsülni az öt legerősebb európai bajnokság, az angol, a spanyol, az olasz, a német és a francia liga klubjainak együttes várható veszteségét,
ami számításaik szerint összességében akár 4 000 000 000, azaz négymilliárd euró is lehet.
(Ez 365-ös árfolyamon számolva 1 460 000 000 000, azaz 1460 milliárd forintnak felel meg.)
Valamennyi bajnokságban túl vannak már a szezon kétharmadán, de összességében még így is több száz mérkőzést kellene lejátszani: a Serie A-ban 124, a La Ligában 110, a Ligue 1-ban 101, a Premier League-ben 92, a Bundesligában 82 az elmaradt meccsek száma.
Ha ehhez még hozzávesszük a 17 Bajnokok Ligája-, valamint 23 Európa Liga-meccset, akkor könnyen belátható, hogy
valamennyi mérkőzés lejátszására nem lesz lehetőség június végéig, amikorra a legtöbb bajnokság szeretné befejezni az idényét.
Ez még úgy is kivitelezhetetlennek tűnik, hogy az UEFA időközben egy évvel elhalasztotta a nyári Európa-bajnokságot, hogy pótolni lehessen a bajnokikat. A bajnokságok mindegyike április végéig tolta ki a meccsek felfüggesztését, és a legoptimistább jóslatok szerint májusban is csupán zárt kapuk mögötti folytatás jöhet szóba.
Szerdán az UEFA végrehajtó bizottsága formálisan is hivatalossá tette, hogy további intézkedésig felfüggeszti az összes BL- és EL-meccset, és a sorozatok döntőinek sincs biztos időpontja. A szervezet elnöke, Aleksander Čeferin a múlt héten úgy nyilatkozott:
a mostani szezon elvész, ha legkésőbb június végéig nem lehet újra meccseket rendezni.
De mit gondolnak a kialakult helyzetről az érintett edzők, szakemberek? Az Everton decemberben kinevezett vezetőedzője, az olasz Carlo Ancelotti a Corriere dello Sportnak nyilatkozott nemrég a jelenlegi helyzetről.
Most fő az egészség és a fertőzés korlátozása. Hogy mikor kezdjük újra, mikor fejezzük be, dátumok, nem ez a fontos. Jelenleg ez az utolsó, amire gondolok. Hallom a híreket a fizetések csökkentéséről és felfüggesztéséről, amelyek nem tűnnek megfelelő megoldásnak. Hamarosan a gazdaság minden területén változások fognak bekövetkezni: a televíziós jogdíjak csökkennek, a játékosok és edzők kevesebbet fognak keresni, a jegyárak alacsonyabbak lesznek, mert az embereknek kevesebb pénzük lesz
– mondta Ancelotti.
A holland válogatott szövetségi kapitánya, Ronald Koeman az Algemeen Dagblad című lapnak azt nyilatkozta, hogy június első hete hiába nemzetközi szünet a versenynaptárban, szerinte a válogatottak az akkori mérkőzéseiket szeptembernél előbb semmi esetre sem fogják lejátszani.
Koeman megérzése bejött, mert az UEFA szerdán arról is döntött, hogy ezeket a meccseket – köztük a magyar válogatott bolgárok elleni Eb-pótselejtezőjét is – szeptemberig elnapolja. Mindezek miatt a járvány nemcsak a 2019/20-as, de még a 2020/21-es labdarúgószezonra is rá fogja nyomnia bélyegét. Ráadásul 2022-ben novemberben rendezik a futball-világbajnokságot Katarban, ami csak tovább bonyolítja a helyzetet.
A Sporttudományok Nemzetközi Központjának (CIES) friss elemzése is a koronavírus-járvány futballiparra gyakorolt hatását vizsgálta. Mivel a legoptimistább jóslatok szerint is csak júniusban rendeznek újra mérkőzéseket, és a jelenlegi helyzetben a játékosok szerződését sem fogják ennél hamarabb meghosszabbítani, ez azt eredményezi, hogy csökkenni fog a játékosok becsült piaci értéke.
A jelentés szerint az öt legnagyobb európai bajnokság játékosainak összértéke átlagosan 28 százalékkal, 32,7 milliárd euróról 23,4 milliárd euróra fog csökkenni.
A változás mértéke több tényezőtől függ: számít a játékos életkora, szerződésének időtartama, valamint az utóbbi időben mutatott forma is meghatározza, hogy most mennyire becsülik a piaci értékét. Az intézet számításai alapján a nagy klubok közül a francia Olympique Marseille veszítheti a legtöbbet a válsággal: júniusig közel 38 százalékkal, 256 millió euróról 159 millió euróra csökkenhet a húsz legértékesebb játékosuk piaci ára (a klubot ráadásul tragédia is sújtja: a napokban a koronavírus áldozata lett a klub egykori sikerkorszakát hozó volt elnök, Pape Diouf).
A Financial Times publicistája, Simon Kuper és a közgazdász Stefan Szymanski, a 2014-ben megjelent Fociológia című könyv szerzői korábban arra a megállapításra jutottak, hogy
a futballklubok a világ egyik legstabilabb üzletei, amelyek szinte sosem jutnak csődbe és szűnnek meg végleg.
A legutóbbi, 2008-as gazdasági világválságot is komolyabb megrázkódtatás nélkül vészelte át a futball, míg a világ legnagyobb bankjai közül több is megszűnt ekkor. A több mint százéves múltra visszatekintő klubok átvészelték a világháborúkat, recessziókat. Az azonban kérdéses, hogy az alacsonyabb osztályú, eddig is a fizetésképtelenség határán egyensúlyozó klubok mennyire tudnak immunisak lenni a koronavírus okozta válsággal szemben.
A játékosok értékének és az irántuk való kereslet csökkenése komoly érvágást jelenthet azoknak a kluboknak, amelyek gazdasági modellje a játékosok értékesítésére épül. Közülük is a futball centrumától távolabbi, például kelet-európai klubok kerülhetnek igazán nehéz helyzetbe. A koronavírus-járvány egyik első áldozata a szlovák mintaklub, a bajnokság második helyén álló MŠK Žilina lett.
A zsolnai csapat játékosai elsőre nem mentek bele a fizetésük csökkentésébe, ami után Jozef Antosík tulajdonos úgy döntött, hogy akkor szerződést bont a legtöbb játékosával, és felszámolja az egyik legsikeresebb szlovák csapatot, amely jelenleg is a második helyen áll a bajnokságban. A klub teljesen az utánpótlásképzésre épült, és az elmúlt években olyan játékosokat adtak a futballnak, mint az Interben játszó Milan Škriniar és a Lazióban futballozó Denis Vavro.
Az utolsó nagy dobásuk az a Róbert Boženík volt, aki 19 évesen győztes gólt szerzett a magyar válogatott ellen, és akiért tavaly 4 millió eurót fizetett a Feyenoord, ám ennek az összegnek még csak egy részét kapták meg. A klubnál a mostani viszonyok miatt nem tudnak számolni a nyári játékoseladásaikból származó bevételekkel sem, ami elengedhetetlen eleme lenne a költségvetésüknek. Ezért a tulajdonos a jövőbeli biztos veszteségek fedezése helyett inkább megválik ettől az üzletétől.
A klubok helyzete mellett az is fontos jogi kérdés, hogy mi lesz azokkal a játékosokkal, akiknek június 30-án járna le a szerződésük, és a Bosman-szabály értelmében szabadon igazolhatóvá válnának. Lényegében ennek függvénye lesz az is, hogy mettől meddig fog majd tartani az átigazolási szezon, aminek nyitása a bajnokságok befejezéséhez van kötve. Ahogy még arról sincs egységes álláspont, hogy ha nem sikerül befejezni a bajnokságokat, akkor lehet-e hivatalos bajnokokat, kiesőket és feljutókat hirdetni.
Az első ország, ahol ezekre a kérdésekre (részben) már választ adtak, Belgium volt. Csütörtökön a 16 első osztályú belga csapat többsége azt kérte a futballiga vezetőitől, hogy a 29. forduló után félbeszakadt bajnokságot tekintsék befejezettnek. Ezt az igényt a liga elfogadta, és a 15 pontos előnnyel vezető Club Brugge lett a 2019–20-as szezon bajnoka.
Annak érdekében, hogy a klubok elkerüljék a csődhöz közeli helyzeteket, elsőként az alkalmazottaik fizetéscsökkentéséről állapodtak meg. A kiadások legnagyobb részét mindenhol a játékosok bérköltsége jelenti, amit a Barcelonánál 70 százalékkal csökkentettek. A Juventus-játékosok négyhavi bérükről mondtak le, ahogy több angol és német csapat is hasonlóan tett. Daniel Levy, a Tottenham elnöke például nemrég azt jelentette be, hogy a klub 550 alkalmazottjának 20 százalékkal csökkentik a fizetését.
A futball világszervezete, a FIFA is igyekszik megoldást találni arra, hogy mérsékeljék a járvány okozta sokkhatást. Gianni Infantino, a FIFA elnöke kedden arról beszélt, hogy segítséget akarnak nyújtani a világfutballnak, mivel a koronavírus-járvány klubokat és akár egész bajnokságokat is gazdasági válságba taszíthat. Az AFP hírügynökségnek elküldött közleményük szerint 1,5 milliárd dollár áll rendelkezésükre, és a segítségnyújtás formájáról a FIFA-tagokkal, a kontinentális szövetségekkel és partnereikkel jelenleg is egyeztetnek. Infantino egyébként úgy látja, hogy a válságra akár az is megoldás lehet a jövőben, hogy más formátumban, kevesebb sorozatot indítanak. Ez szerinte gyakorlatban kevesebb részt vevő csapatot, de kiélezettebb meccseket is jelenthet, és ezzel a játékosok egészségét is óvnák.
Arra is akad példa, ahol a klubok igyekeznek segíteni egymáson. A négy legtehetősebb német csapat, a Bayern München, a Borussia Dortmund, az RB Leipzig és a Bayer Leverkusen megállapodott a Német Futballigával (DFL) abban, hogy húszmillió eurós alapot hoznak létre, amivel szükség esetén kisegíthetik a nehéz anyagi helyzetbe került első és másodosztályú klubokat. Korábban a Bundesligában negyedik helyen álló Borussia Mönchengladbach pénzügyi vezetője, Stephan Schippers arról beszélt, hogy a klub 1999 óta nem látott anyagi gondban van.
A Bayern München és a Borussia Dortmund korábbi német válogatott játékosa, Michael Rummenigge is a sportbuzzer.de oldalon lévő blogjában a közös teherviselés fontosságáról írt:
Mit számít, hogy tíz- vagy csak nyolcmillió eurót kapnak egy évre a nagyobb nevek? A kulcs most a szolidaritás. A sztároknak le kell mondaniuk a fizetésük egy részéről a klub többi alkalmazottja érdekében, a gondnoktól kezdve a klub shopjában dolgozó eladóig.
A Bayern München korábbi elnöke, Uli Hoeness egyébként a közeljövőben jelentős visszaesést vár az átigazolási piacon. Szerinte az elmúlt évek trendje most megváltozik, és egy darabig nem lesznek százmillió eurós igazolások, és a játékosoknak is csökkenni fog a fizetése.
„Egy új futballvilág van születőben”
– mondta Hoeness a Kickernek.
Németországban azért sem mindegy, hogyan jön ki a futball a válságból, mert az első és másodosztályú bajnokság működésétől közvetve vagy közvetlenül nagyjából 56 ezer ember munkája függ, írja a DFL honlapja. Így, ha a labdarúgás gépezete hamarosan nem indul újra, akkor még több elbocsátásra és fizetéscsökkentésre lehet számítani a szektorban.
A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) március 16-án döntött a hazai futballszezon teljes leállításáról. A szövetség ekkor azt kérte a kluboktól, hogy közös edzést se tartsanak a játékosaiknak. Több élvonalbeli klubot is megkerestünk akkor, hogy miként érinti őket a kényszerszünet.
Az Újpest FC azt írta, hogy a játékosaik és a szakmai stáb fizetését egyelőre nem érinti a leállás. A Budapest Honvédnál úgy kalkulálnak, hogy a hirdetésekből és jegyeladásból származó bevételek elmaradás több millió forintos veszteséget jelent majd a kluboknak.
Egy olyan csapatot, amely mögött nem állnak erős állami szponzorok, ez azonban különösen fájdalmasan érinthet.
A Csakfoci.hu írt arról, hogy a Debrecen egységes fizetéscsökkentési javaslattal állt elő, azonban a többi NB I.-es klub leszavazta ezt az ötletet, mivel egyénileg szeretnének dönteni az esetleges csökkentésekről és annak mértékéről. Róka Géza, a Debrecen cégvezetője és az NB I.-es bizottság elnöke azt mondta, hogy hosszú, elhúzódó válsággal kell a futballnak is szembenéznie, és a jelenlegi időszak még csak az első fázisa a válságnak.
A magyar első osztályból még nyolc forduló van hátra, és a címvédő Ferencváros jelenleg 53 ponttal áll az élen, három ponttal előzi meg a Fehérvárt. Mivel a Fradi hazai mérkőzésein a legmagasabb a nézőszám, így a meccsnapi bevételek kiesése is érzékenyen érinthetik a klubot. A Labdarúgó Zrt. 2019-es pénzügyi beszámolóját 2020. február 24-én készítette el az FTC, ebből kiderül, hogy alapvető kockázat nem fenyegeti az ősszel az Európa Liga-csoportkörében szereplő klub mindennapjait, azonban bizonytalansági tényezők is akadnak.
A jelentés szerint a támogatottság fenntartható egy újabb nemzetközi szerepléssel, amire biztosan lehet számítani, mert a bajnokság első három helye közül az egyik a Fradié lehet. Február 24-e óta történt néhány nem várt esemény, ami átírhatja a tervet, ugyanakkor a 2019. december 31-i adatok alapján a Ferencváros likviditási rátájának értéke 2,17, vagyis a rendelkezésre álló pénzeszközökből fedezni tudják a játékosaik és alkalmazottaik fizetését.
Az UEFA szerdai bejelentései után az MLSZ azt írta a honlapján, hogy már készen állnak a hazai bajnokságok befejezésének lehetséges tervei, és a szövetség minden esetben figyelembe veszi és maradéktalanul betartja a járványügyi ajánlásokat.