Csütörtökön kora este egyetlen állva maradt magyar csapatként megkezdi szereplését az európai labdarúgó kupasorozat csoportkörében a Ferencváros, a zöld-fehér együttes a szerb Csukaricskit fogadja. A magyar rekordbajnok idén az Európa-konferencialigában küzd, amelynek színvonala elsőre nem tűnhet annyira rangosnak, mint a Bajnokok Ligája vagy az Európa-liga küzdelmei, ám az erőviszonyok ismeretében a harmadik számú sorozatban a zöld-fehérek csoportja összességében mégis megüti a második El szintjét. Ennek megfelelően közel sem várnak könnyű mérkőzések az immár Dejan Sztankovics vezette csapatra; nézzük, mit kell tudni pontosan a zöld-fehérek csoportellenfeleiről!
A július közepén történt, feröeri KÍ Klaksvík elleni csúfos kudarc – egyben BL-kiesés – óta szinte kicserélték a Ferencvárost. A hazai pályán elszenvedett vereséget követően menesztették Sztanyiszlav Csercseszovot, helyét pedig Máté Csaba vette át, akivel a kispadon szinte szárnyalt a csapat. Igaz, olyan komoly ellenfeleken nem kellett átvergődnie a harmadik számú kupasorozat selejtezőjében, az viszont mégis tagadhatatlan, hogy magabiztosan ejtette ki előbb az ír bajnokot, majd gólparádét rendezett, és lépett tovább a máltai Hamrunon, végül pedig oda-vissza legyőzte a litván első Zalgiris Vilniust.
Így jutott el az FTC az Ekl csoportköréig, melynek sorsolását az első kalapból várhatta. Ennek megfelelően pedig a továbbjutást illetően egy viszonylag könnyebb kvartettben is reménykedhettek a zöld-fehérek – az első helyezett automatikusan nyolcaddöntős, a másodiknak ehhez egy pluszkört kell majd teljesítenie egy El-ből érkezett csoportharmadikkal –, tekintve, hogy bőven vannak a mezőnyben a Fradinál lejjebb rangsorolt klubok.
Igen ám, de a sorsolás finoman szólva sem volt kegyes a ferencvárosiakhoz, akiket az első kalapból hivatalosan csak gyengébb csapatokkal sorsolhattak volna össze. Ehhez képest mégis megkapták az olasz élvonalbeli Fiorentinát, a tavalyi belga ezüstérmes Genket, míg a negyedik kalapból a Csukaricski érkezett az F jelű négyesbe.
Ez a kvartett pedig, tekintve az Európa-ligában szereplő csapatokat, legalább ugyanazon erősségű, mint a második számú kupasorozat csoportbeosztása – Kubatov Gábor klubelnök szerint majdnem Bajnokok Ligája-erősségű a csoportjuk –, így egy pillanat alatt megváltoztak a Ferencváros esélyei.
Azt is fontos megjegyezni, hogy a sorsolás után – mielőtt rákanyarodtunk az őszi szezonra – újfent edzőváltás történt a ferencvárosi kispadon. Az eredményes szereplés ellenére megköszönték Máté Csaba munkáját, akivel Kubatov Gábor klubelnök személyesen közölte a döntést, majd kinevezték a csapat élére Dejan Sztankovicsot. A 45 éves szerb szakember – már csak korából adódóan is – egyelőre nem tett le sokat az asztalra edzői fronton, az viszont vitathatatlan, hogy játékosként a klassziskategóriába volt sorolható, egyebek mellett Bajnokok Ligája-győztesnek mondhatja magát.
Kubatov Gábor leszögezte, hogy az edzőváltáshoz a vezetőség ragaszkodott, és nem azért, mert ne lettek volna megelégedve Máté Csaba munkájával. Egyszerűen külföldi szakembert akartak hozni a kispadra, a piacon elérhető edzők közül pedig Sztankovics volt a legjobb opció. A ferencvárosi vezetőség és a szerb játékosból lett tréner nézetei az első egyeztetésektől fogva egyeztek, így úgy gondolják, Sztankovics a legmegfelelőbb ember a Fradi vezetésére.
A belgrádi születésű, korábban a Sampdoria kispadján dolgozó – és a csapattal az élvonalból kieső – szakember kijelentette: tiszteli ugyan Máté Csaba munkásságát, de néhány dolgon változtat a magyar edző által képviselt stílussal kapcsolatban. Ezen túlmenően arra tett ígéretet, hogy a Fradi változatlanul támadó szellemű futballt játszik majd a jövőben is. Sztankovics elmondta, a hazai sorozatokban való eredményes szereplésen kívül – tehát bajnoki cím és kupagyőzelem – a nemzetközi kupaporondon is nagyot álmodna: mindenképpen a Ekl-rájátszással terveznek.
Ez viszont közel sem lesz olyan könnyű, mivel roppant erős csoportba került az FTC – még az EKL szintjén is.
Történt ugyanis, hogy a magyar rekordbajnokot, mint említettük, az első kalapból sorsolták az F jelű csoportba, a második kalapból viszont a lehető legerősebb ellenfelet, az előző kiírásban döntős Fiorentinát húzták ide. Mint ismert, az olasz élvonalbeli csapat a legutóbbi sorozatban nagyon közel állt hozzá, hogy megnyerje az Európa-konferencialigát, a West Ham United elleni döntő utolsó perceiben bukta el a mérkőzést.
Így aztán bőven van miért visszavágnia az ellenfeleinek, amely ostor többek között a Fradin csattanhat.
A firenzei csapat az olasz élvonalbeli bajnokságban nem harcolta ki a nemzetközi kupaindulás jogát erre a szezonra, de a Juventus kizárásával megnyílt előtte a lehetőség, és az Ekl-selejtezőjének, negyedik, tehát utolsó körében csatlakozott be a küzdelmekbe. Ott ugyan nagy kihívás nem várt rá, a Debrecent búcsúztató Rapid Wient lépte át, és jutott főtáblára.
A Fiorentina keretének értéke túllépi a 240 millió eurót, amellyel az egész sorozat egyik legértékesebb csapata, a Ferencvárosnál (48 m) közel ötször annyit érnek az olaszok,
de ugye azt már néhányszor megtanultuk – pró és kontra egyaránt –, hogy nem az eurómilliók futballoznak a pályán.
A firenzeiek toronymagasan legértékesebb játékosa az a Nicolás González, akit a nyári átigazolási időszakban több sztárcsapat csábított, de végül a 25 éves támadó maradt a „Violák” kötelékében. Az argentin sztár mindenképpen egy olyan faktor lehet, amely eldöntheti a mérkőzéseket. Érdekesség, hogy a Fiorentina a honi bajnokságban abszolút felváltva mutatja rosszabbik, majd jobbik arcát, a közelmúltban volt, hogy simán kikapott az Internazionalétől (0–4), de legutóbb például hazai pályán verte meg az Atalantát (3–2).
Vicenzo Italiano vezetőedző csapatából ugyan távozott a nyáron az egyik legértékesebb láncszem, Sofyan Ambrabat, aki immár a Manchester United játékosa, de mint említettük, Nicolás Gonzálezen kívül is hemzseg a kiváló futballistáktól az olasz csapat, amelynek kötelező lenne megnyerni a csoportot, és magabiztosan továbbjutni a nyolcaddöntőbe.
A másik továbbjutó helyért viszont hatalmas harc bontakozhat ki a Ferencváros és a belga Genk között, mely párosból utóbbi kerete szintén sokkal értékesebb, mint a magyar bajnoké.
A papírforma alapján minden bizonnyal a Genk elleni két mérkőzés lesz a mérleg nyelve a továbbjutást illetően, a legutóbbi szezonban a bajnoki címről éppen lecsúszott belga gárda pedig a Fradihoz hasonlóan az Ekl-ben vigasztalódhat. A Wouter Vrancken vezetőedző irányította együttes a BL-selejtezőben a svájci Servette ellen vérzett el, majd az Európa-ligában sem járt különösebb sikerrel az Olympiakosz ellen – a görögök egy körrel később ütötték el őket a továbbjutástól, mint a belgákat –, így került a harmadik számú európai kupasorozat főtáblájára. Ferencvárosi szempontból finoman fogalmazva is érkezhetett volna könnyebb csapat a harmadik kalapból.
Nos, de rátérve a Genk keretére, annak összértéke átlépi a 100 millió eurót, legértékesebb játékosai közé tartozik a Ferencváros korábbi támadója, Joseph Paintsiil, aki az első számú gólfelelősök között sorakozik csapatában.
A Genk ugyan nem kezdte jól a szezont az európai kupaszereplése miatt, a bajnokságban is döcögött eleinte a szekér, viszont az ősz beköszöntével egyre jobb formában játszik, így két rendkívül nehéz mérkőzés vár majd a Ferencvárosra, amit persze a népligetiek reményeik szerint viszonoznának is.
A felsorolásból lefelé lóg ki viszont a szerb Csukaricski, amely az évezredben első ízben szerepelhet európai kupasorozat főtábláján. A szerb klub még 1996-ban és 1997-ben játszott az Intertotó-kupa csoportküzdelmeiben, maradandót azonban ott sem alkotott. Ellenben most megkeserítheti nevesebb ellenfelei dolgát.
A Csukaricski keretének összértéke mindössze 21 millió, nagyjából fele annyit ér a csapat, mint az FTC, de a magyar bajnok – tanulva akár a közelmúltból is – aligha veheti félvállról mérkőzéseit ellene.
Így készül Sztankovics, az FTC vezetőedzője, valamint Mohamed Besic, a népligetiek egyik rutinos játékosa. A szerdai sajtótájékoztatón a szerb tréner azt emelte ki, hogy olyan fiatal és tapasztalt játékosok erősítik a Csukaricskit, akik nem félnek a kihívástól, keményen beleállnak a párharcokba, így természetesen nem számíthatnak könnyű mérkőzésre ellenük. A hosszú sérülés után a hétvégi kupameccsen visszatért bosnyák középpályás pedig azt hangsúlyozta, hogy tisztában vannak azzal, hogy nagyon nehéz csoportba kerültek az Ekl-ben, de tavaly még ennél is erősebb kvartettben lettek elsők az Európa-ligában, így céljaik nem változtak: mindenképpen a továbbjutást és a tavaszi folytatást tűzték ki maguk elé.
A szerb egylet a legutóbbi idényben a honi élvonal harmadik helyén végzett: szorosan a Topolya, míg bőven lemaradva a Crvena zvezda mögött. Így került az Európa-liga selejtezőjébe, de miután ott az utolsó körben elhasalt az Olympiakosszal szemben, maradt számára az Ekl. A klub leghíresebb játékosa egyébként a Manchester Cityben is megfordult Aleksandr Kolarov, de jelenlegi kerete közel sem olyan acélos, mint volt a szerbek szélső védője pályafutása során. A 42 esztendős Igor Matics vezette csapat legértékesebb játékosa maga a csapatkapitány, Marko Docsics, és megegyező piaci értékkel a villámléptű ghánai támadó, Samuel Owusu.
A Csukaricski rendkívül intenzív és kemény futballt játszik, védelmét feltörni közel sem lesz gyerekjáték, az viszont elmondható, hogy nem rendelkezik olyan technikai adottságú játékosokkal, mint a Ferencváros. A magyar bajnok balszerencséjére viszont éppen kiváló formában érkeznek Budapestre a szerbek, mivel a legutóbbi fordulóban hazai pályán 2–1-re legyőzték a címvédő és egyébként BL-csoportkörös Crvena zvezdát, de még ennek ellenére is kötelező a győzelem Dejan Sztankovics csapatának.
A csoportkörben szeptember 21. és december 14. között két-három hetes időközökkel lejátsszák a hat fordulót, amelyet követően az első helyezett csapatok (8) máris készülhetnek a márciusi nyolcaddöntőre (első meccs 7-én, visszavágó 14-én).
A második helyezettek is továbbjutnak a kvartettből, ők viszont már február közepén érdekeltek lesznek a nyolcaddöntőbe jutásért vívott rájátszásban. A nyolc csoportmásodik az Európa-liga főtáblás mezőnyének nyolc harmadik helyezettjével kerül párba, kiemeltként, ami itt a gyakorlatban igazából csak annyit jelent, hogy az Ekl-másodikak játszhatják otthon az egy héttel későbbi, február 22-i visszavágót.
A kétmeccses párharcok győztesei csatlakoznak a csoportelsőkhöz a nyolcaddöntőben (nem kiemeltként, vagyis a legjobb 16 között hazai pályán kezdve), ahonnan már a megszokott módon feleződik a mezőny egészen a május 29-i athéni döntőig.