A legjobb eredményt a páros műkorcsolyában magyar színekben induló Pavlova Maria, Sviatchenko Aleksei duó érte el a küldöttségből, ők a negyedik helyen végeztek, éppenhogy lemaradtak a bronzéremről.

Az egy éve Eb-5. és vb-7. páros teljesítményének értékét növeli, hogy a kűrben a harmadik legmagasabb pontszámot kapták, de ami ennél is nagyobb szó, hogy a technikai értékeket tekintve az övék volt a legjobb gyakorlat.

A szabadkorcsolyázás eredménye alapján pedig egy „képzeletbeli” bronzérmet is kiosztottak a honosításon kívül magyarországi kötödéssel nem bíró versenyzőknek, de az nem számított bele a hivatalos éremtáblázatba.

A Magyarországot képviselő Hancock Lucy, Fourati Ilias kettős a 30. helyen zárt jégtáncban, csak három párost tudtak megelőzni, így esélyük sem volt a kűrszereplésre. A másik magyar jégtáncos duó (Ignateva Mariia és Szemko Danijil Leonyidovics, magyarosan Szemkő Dániel) szintén nem futhatott kűrt, a programjukba becsúszó hiba miatt a 25. helyre sorolták őket – a folytatáshoz az kellett volna, hogy az első húszban végezzenek.

A férfiaknál a tyumeni születésű Vlasenko Aleksandr a 23. helyen fejezte be az Európa-bajnokságot. A nőknél Schermann Regina szintén nem mutathatta meg a kűrjét – a 28. helyen végzett.

Nincs több kifogás, mindenkinek beszélnie kell a magyart

Bálint Csaba szerint az látszik a páros versenyzőink értékelésén, hogy a technikai elemeket nagyon jól mutatták be a versenyen, de a komponenspontszámok értékét még növelni kell. Egyéni és jégtánc versenyszámokban induló versenyzőink technikai teljesítményét még tovább kell fejleszteni, stabilizálni, és itt is hangsúlyt kell fektetni a komponenspontszámok értékének növelésére.

Természetesen rákérdeztünk a csapat összetételére, hiszen a kontinensviadalon induló nyolc versenyzőből csak egyvalaki (Schermann Regina) született Magyarország területén. Pavlova Maria és Sviatchenko Alexei például Oroszországban született, és ott is készülnek egy orosz edzővel.

A sportigazgató erre azt válaszolta, hogy a külföldön született hét sportolóból ötnek van magyar útlevele, és a többségük valamilyen szinten beszéli is a magyar nyelvet.

Kiemelte az odesszai születésű Szemko Danijil Leonyidovicsot, aki anyanyelvi szinten beszéli a magyart. Ilias Fourati is anyanyelvi szinten beszéli a magyar nyelvet, édesanyja magyar. A letelepedési engedéllyel bíró Vlasenko Aleksandr pedig Magyarországon él, adószáma is van, sok mindent megért, és egy kicsit beszél is magyarul.

Ezután pedig elárulta, hogy a szövetség nyelvtanfolyamot indít a honosított sportolók számára. Ezen kötelező lesz részt venniük, a szövetség részéről ugyanis megfogalmazódott az a cél, hogy a versenyzőink képesek legyenek magyarul is nyilatkozni.

Gátat vetnek a honosítási mániának

Bálint Csaba azt is világossá tette, hogy az egyéni versenyzők esetében nem lesz több honosítás. Azt viszont nem tartja ördögtől valónak, hogy a kétversenyzős számokban a jövőben is keressenek sportolókat külföldről, mert idehaza egyelőre kicsi a merítési lehetőség.

Arról is érdeklődtünk, mi a helyzet az utánpótlás szintjén, hány év múlva várható az, hogy magyar gyökerekkel rendelkező műkorisokkal töltsék fel a magyar válogatottat. 

A sportigazgató rámutatott, hogy

De igyekeznek, hogy minél több magyarnak adjanak esélyt, ami a szülők egyik kérése volt. Utóbbiak szemét nagyon szúrta, hogy gyerekeik kevés lehetőséghez jutnak Magyarországon.

Bálint Csaba elődje, Vardanjan Gurgen azt mondta, hogy a távozásával semmi nem változik a honi korcsolyasportban, szerinte a szövetség továbbra is támaszkodni akar az orosz származású versenyzőkre. A helyére érkező sportvezető erre azt felelte: nem reális elvárás, hogy fél év alatt a feje tetejére állítsanak mindent, a korábbi kritikák miatt nem akartak senkit kitenni a válogatottból.

Helyette igyekeznek nyugodt légkört teremteni, amiben megágyazhatnak egy új nézőpontnak, ami a magyarokra fókuszál. Bálint Csaba a beszélgetés ezen pontján ismét kijelentette, a céljuk az, hogy felépítsék az utánpótlásrendszerbe bekerülő magyar tehetségeket, de ehhez sok időre lesz szükségük.