A hét elején jelentette be az amerikai belbiztonsági minisztérium, hogy egy új rendelet értelmében azonnali hatállyal tilos lesz mobiltelefonnál nagyobb elektromos eszközöket repülőgépek fedélzetére vinni bizonyos, főleg a Közel-keletről és Észak-Afrikából érkező járatokon. Az indoklás szerint titkosszolgálati értesülések alapján ilyen eszközöket bombaként használva készültek merényletek elkövetésére közelebbről meg nem nevezett terroristacsoportok.
A tiltásról először a jordán légitársaság értesítette az utasait még hétfőn, hogy eleve úgy készüljenek, hogy a keddi járatokon már ne legyen gond az átmenet nélkül bevezetett tiltás miatt. A hivatalos bejelentésre csak amerikai idő szerint kedd reggel került sor, és mint az első hírekből kiderült, a dolog annyira váratlan volt, hogy még az amerikai törvényhozás képviselőit is csak a hétvégén tájékoztatták a döntésről. Aztán nem kellett hozzá több mint egy nap, és már a britek is bevezettek hasonló tiltást, a cél itt is a lehetséges terrortámadások megelőzése.
A szabály szerint a megjelölt országok megjelölt reptereiről érkező utasok csak mobiltelefon méretű elektronikus eszközt vihetnek fel magukkal a gépre, bármi, ami ennél nagyobb (és nem egészségügyi felszerelés), nem kerülhet az utastérbe még akkor sem, ha a kézipoggyászba csomagolva tartanák egész úton. Az intézkedés szerint se tablet, se notebook, de még az új Nintendo Switch sem juthat fel a gépre, csak akkor, ha azt a leadott poggyászban, a csomagtérben szállítva intézi valaki.
A felháborodás természetesen óriási, hiszen hosszú, 8-14 órás repülőutak során nemcsak a szórakozás legáltalánosabb eszközeit kényszeríti a csomagtérbe a rendelkezés, de sokan ráadásul munkára használták fel azt az időt, amikor az internet hiánya (vagy az egyes járatokon elérhető kapcsolat lassúsága) miatt az ember végre mindenféle zavaró körülménytől, közösségi oldaltól mentesen csak a munkára koncentrálhat. Sokan amiatt is panaszkodnak, hogy leadott csomag nélkül utaztak volna, vagy épp nem szívesen tennék a rendszeresen eltévedő, eltűnő, és legendásan hanyagul kezelt, össze-vissza dobált poggyászba a több százezer forintos eszközöket.
A bejelentéskor még csak a teljesen általános „titkosszolgálati értesülések” és „terrorveszély” szerepeltek az indoklásban. A hatóságok akkor nem mondták meg, konkrétan miért van szükség a tiltásra, de szakértők szerint olyan szűk fókuszú, konkrét, és mindenféle késedelemtől mentesen bevezetett intézkedésről van szó, hogy több mint valószínű, hogy egy nagyon is konkrét értesülésre reagálva határoztak a dologról. A szerdai lapértesülések ezt már hivatalosan is megerősítik: az új információk szerint az amerikai hírszerző hivatalok munkatársai is elmondták, hogy friss és biztos értesülések szerint az al-Kaida komoly sikereket ért el robbanóeszközök miniatürizálásában és abban, hogy hétköznapi elektronikus eszközbe ágyazva álcázzák ezeket.
Felmerült a kérdés, hogy miért jelentene kisebb veszélyt egy notebooknak vagy tabletnek álcázott bomba, ha nem az utastérbe, hanem a csomagtartóba kerül, hiszen ha ott robban fel, ugyanúgy veszélyt jelent, mintha bárhol máshol üt rést a törzsön. A hivatalos válasz szerint a feladott csomagok vizsgálata sokkal komolyabb műszerekkel, alaposabban történik, így nagyobb esély van kiszúrni a módosított, esetleg robbanóanyaggal feltöltött szerkezeteket, mint arra a beszállás előtti biztonsági ellenőrzéskor lehetőség van.
A Verge-nek nyilatkozó repülőtéri biztonsági szakember szerint azonban ez nem teljesen igaz, a személyes vizsgálatnál ugyanis minden csomagot egyenként vizsgálnak meg, ráadásul a csomag gazdája ott áll az ellenőrzéskor, ha valami gyanúsat látnak a viselkedésén, azonnal ki tudják emelni az utasok közül. Arról már nem is beszélve, hogy a szomáliai repülőgép oldalán lyukat ütő bombát a csomagkezelők egyike juttatta a gépre, és az Egyiptom felett felrobbant orosz gépnél is a fedélzetre juttatott pokolgép okozta a repülő vesztét.
Az tény, hogy ha a gépen belül a lehető legmesszebb teszik a terroristától a bombát, az valamelyest megnehezíti a robbantást. Szakértők szerint a robbantásos merényletek kivitelezésénél pont a megfelelő idő kiválasztása a legkritikusabb tényező, amire nyilván akkor van a legjobb esélye a merénylőnek, ha közvetlen hatása van a detonátorra – ez a friss tiltással valószínűleg megszűnik.
A kamerák, e-könyv-olvasók, hordozható DVD-lejátszók, kézi játékkonzolok, mobil szkennerek és nyomtatók, sőt, a tabletek mind rajta vannak a tiltás alá eső eszközök listáján, a telefonok valamiért lemaradtak. Persze a dolog nem egyszerű, hiszen az amerikai kormányzat rendelete nem határozza meg túl pontosan, mit is ért „okostelefon” alatt, a hivatalosan kiadott közlemény nem határoz meg pontos méretet, márpedig okostelefonból van bőven 4 hüvelykestől 7 hüvelykesig mindenféle, de elvétve még ennél nagyobb, bőven tablet méretű, de funkciói alapján telefonnak minősülő eszköz is előfordulhat. A szakértők azt javasolják, hogy aki nem biztos abban, mi lesz a nagy méretű telefonjával, az próbálja a légitársasággal leegyeztetni a dolgot.
Ugyanakkor a méret természetesen nagyon is számít: egyes szakértők szerint a dolog a folyadékok utastérbe engedéséhez hasonlít. Egy egész üveg vizet nem vihetünk fel, de 1 decit simán, egyszerűen azért, mert a megfelelő pusztításhoz megfelelő tömegű robbanóanyagra van szükség. Ugyanígy egy telefonban bőven nem fér el annyi robbanóanyag, ami komoly kárt tehet a gépekben, viszont egy nagyobb notebookban már akár több kiló robbanóanyag is elrejthető.
A baj csak az, hogy az sem teljesen biztonságos a jelenlegi tudásunk szerint, hogy egy halom, potenciálisan veszélyesnek minősített, és a repülőkön inkább megtűrt, semmint szívesen látott lítiumionos akkumulátort száműznek a döntéssel a raktérbe. Az AviationWeek.com szakportálnak névvel és név nélkül nyilatkozó szakemberek szerint ugyan nehezen fordítható le százalékokra, mennyi plusz veszélyt jelent az, hogy oda rakják a ritkán, de akkor nagyon felgyulladó akkukkal szerelt eszközöket, ahol senki sem veszi észre időben a bajt, de az például tény, hogy a repülők csomagterében rendszeresített halonos tűzoltórendszer nem birkózik meg a lítiumionos akkumulátorokból kicsapó lángokkal.
Viszonylag kevesen vannak, akik lelkesen vállalkoznának Donald Trump politikai nyilatkozatainak konkrét elemzésére, mert minden igaz lehet, amit mond, meg annak az ellenkezője is. Tény, hogy az elektronikus eszközök tilalma főleg többségében vagy valamennyire iszlám országokból érkező járatokon érvényes, és az amerikai állampolgárokra nem is vonatkozik.
Ugyanakkor viszont egy olyan ország sincs az új tiltásban, amely a botrányokkal övezett beutazási tilalommal kapcsolatos elnöki rendeletben is szerepelt. Az elektronikus eszközöket Marokkóból, Tunéziából, Egyiptomból, Törökországból, Libanonból, Jordániából, Szaúd-Arábiából, Kuvaitból és az Egyesült Arab Emirátusokból érkező gépeken tiltják, míg a(z amerikai bíróságok által is vitatott) beutazási tilalom iráni, iraki, líbiai, szomáliai, szudáni, szíriai és jemeni állampolgárokra érvényes.
Nehéz megmondani, hogy a terrorfenyegetettség nem csak álca-e a tiltásban meghatározott légitársaságok szívatására és hátrányba kényszerítésére, hiszen az utasok lehetőségeinek ilyen szintű korlátozása nagyon komoly dolog akkor, mikor a hosszú repülőutak egyik komoly előnye a út során végezhető munka értéke.
Ha egy pillanatra kilépünk a kekeckedő, a hatalom minden lépését megkérdőjelező és mindenben csak a mögöttes értelmet kereső nézőpontból, akkor el kell fogadni, hogy ez a tilalom (bár kétségkívül nagy kényelmetlenségeket és elsőre érthetetlen megkötéseket hoz) pont az, amit általában egy-egy terrortámadás után az emberek utólag számon kérnek a hatóságokon. Hogy követhet el terrorakciót egy listázott szélsőséges? Hogy lehet, hogy bár a titkosszolgálatok tudtak egy új módszerről, mégsem tettek semmit azért, hogy ne lehessen alkalmazni?
Tessék, most épp ez történik: az állami titkosszolgálatok elismerik, hogy olyan adat van a birtokukban, amely szerint a telefonnál nagyobb eszközök veszélyt jelenthetnek, így betiltják az olyan járatokon, ahol a legvalószínűbb a bevetésük lehetősége. Persze így sosem tudjuk meg, hány robbantást előztek meg, hány járat utasai menekültek meg, ahogy az sem fog kiderülni soha, ha az egészet csak Trump csapatának egyik agytrösztje találta ki, bár ez utóbbi lehetőség esélyét gyengíti, hogy a britek is bevezették a tilalmat.