Index Vakbarát Hírportál

Föld alól indul Makó digitális felvirágzása

2018. március 13., kedd 09:11

Makóra többnyire Makovecz miatt megy az ember, vagy hogy a termálfürdőbe meneküljön a szakadatlanul szállingózó hópihék elől. Mi mégis elkerültük a hagymára hajazó épületeket, és az egymás klónjainak tetsző sátortetős házak közt figyeltük a hightech terjedését.

Még egy pillanat, és örökre eltűnik az ötven méter hosszú és közel csuklóvastagságú kábel a járda alatt. Aki ma csizmát húzott, az mászhat le a bokáig érő vízbe, hogy távközlési aknában ritmikus mozgással, méterről méterre a helyére tolja az üvegszálas hálózatot befogadó lágy polietilén csövet, miközben a kolléga a felszínen asszisztál. Még február közepén járunk, esik a hó, a hőmérő higanyszála körbetáncolja a nullát, de ez sem lassítja le az elmúlt húsz év legnagyobb hálózatfejlesztését, az országszerte zajló Szupergyors Internet Programot. Az állami projekt hajrájában vagyunk, idén fogják átadni a hazai és uniós támogatással felgyorsított hálózatok zömét.

Azért jöttünk a makói járásba, mert az Invitel errefelé, Óföldeákon adta át 2016 őszén a SZIP első fejlesztését. Még további hat település érintett a fejlesztésben, összesen több mint hatezer háztartással - mondta Iski István, az Invitel SZIP-fejlesztésekért felelős vezetője. A makói bővítéssel együtt az Invitel több mint százezer háztartáshoz juttatja el a huszonegyedik századdal kompatibilis szolgáltatást. 

Ezúttal szerencséjük van a kábeltelepítő munkásoknak, a Szép utca rendezett felszíne alatt minden oké, a cső simán besiklik a helyére, elér a soron következő aknáig. Az elakadás azonnali leállást jelentene, újabb hivatali egyeztetéssel, sárdagasztó markolózással, és mindezek miatt idegeskedő utcabeliekkel.

Ez ugyanolyan nehéz munka lenne, mint amikor ‘95 és 2000 között letettük az alépítményeket

- meséli Torma Zoltán, az Invitel hálózati beruházási vezetője, aki a szegedi központból utazott Makóra, hogy több évtizedes tapasztalatáról meséljen nekem. Akkoriban fel kellett túrni mindent, végig az utca hosszában, és nagy szükség volt a lakosság türelmére. Most pedig az akkor elvégzett munkának köszönhető, hogy a járda alatt húzódó PVC csöveken már csak át kell húzni az optikát. Legfeljebb akkor lehet gond, ha a gáz vagy a víz későbbi bekötésénél, esetleg egy csőtörés miatt megmozdult a föld, és eltörött a cső.

A merőleges utcában egy munkafázissal előrébb tartanak, két őszes halántékú szaki hegeszti az üvegszálakat. Nekem a jegyzetelés is nehezemre esik, elég egy pillanatra megállni, hogy elkezdjenek befagyni az ízületeim, nekik meg se kottyan a fagy, precízen rakják egymás elé a pár mikron vastagságú szálakat, hogy az elmondhatatlanul drága berendezésben másodpercek alatt összeolvadjanak, mintha mindig is egyben lettek volna. Picike sátor védi a műszert, a szakik alig férnek el benne, de az optikától távol kell tartani minden koszt. Ilyen mikroszkopikus méretnél a legapróbb porszem is hibát okozhat.

A negyvennyolc szálat tartalmazó, ujjnyi vékony üvegszálas kábel a sátor melletti felnyitott aknában folytatódik, halad a szolgáltató központja felé. Odalent látható a régi rézhálózat rövidke, ám annál vaskosabb szakasza. A karvastagságú kábelköteg legfeljebb hatszáz ügyfelet tud kiszolgálni, és a benne futó 0,4 milliméteres rézvezetékeken kellemetlenül lassan csordogálnak a megabitek, már akinek sikerül elérnie ezt a nagyságrendet. A sokkal vékonyabb üvegszálas kábelre több mint háromezer ügyfél ráköthető, és ezerszer nagyobb lehet a sávszélesség.

A réz nem csak a lomha net miatt problémás, ahogy a szakértők mondják, könnyen megbetegedhet. Elég egy kis beszivárgó víz, ami oxidálja, vagy más apró sérülés keletkezik, és máris bajok vannak. Ráadásul a beteg réz érpár a többit is megbetegíti a kötegben. Az optika viszont, ha jól meg van hegesztve, nem tud elromlani. Vannak a földben több évtizede lefektetett üvegszálas kábelek, ma is hibátlanul működnek. Legfeljebb a berendezés tud meghibásodni, ugyanúgy, mint bármilyen másfajta elektronikus eszköz.

Iski István szerint a már kiépített területeken egyértelműen látható a lakosság érdeklődése a gyorsabb netszolgáltatás és a digitális tévézés iránt. „Sokkal többen keresik fel az ügyfélszolgálatunkat emiatt, amely egyértelműen azt mutatja, hogy már várták a fejlesztéseket.” Mindezek ellenére sokan ragaszkodnak az elavult rézhálózathoz. „Főleg az idősek, mert nekik megnyugtató, hogy a rézvezeték árammal táplált, azaz kimaradás alatt is biztosan tudnak telefonálni.”

A másik oldal

Amíg a hóesésben beszélgetünk, a sátorban végeznek a hegesztés nagy részével. Felmerül a kérdés: Miért csak az utca egyik oldalán dolgoznak? Tipikus előfizetői panasz, hogy az utca másik felén a szomszédnál már dübörögnek a megabitek, náluk mégis minden változatlan. Persze, jól is hangzik az, hogy csak át kéne fúrni az út alatt, hiszen pár tíz méter az egész.

“Voltak azok a híres kommunista szombatok, amikor a munkások hétvégén gáz- és vízcsövet fektettek. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy kiálltak a markolóval az utcára, a kanálszélessége volt vagy másfél méter, húztak egy árkot, és ebbe tették le a csöveket.”

- magyarázza Torma Zoltán, miközben a kezével szélesen kígyózó mozdulatokat rajzol a levegőbe. Senki sem tudja, hogy pontosan hol fekszenek ezek a csövek, hiányosan dokumentált az útvonal, úgyhogy ahol az út alatt húzódik a gázgerinc, ott rendeletileg tiltják a fúrást. “Fordított helyzettel is találkoztunk, az egyik esetben úgy elkapták a hálózatunkat, hogy a fúró 80 méternyi béléscsövet tépett ki a helyéről.”

Még ha van is az utca túloldalán saját alépítménye a fejleszteni kívánó cégnek, akkor is időbe telik, amíg belevághatnak a munkába. A hatóság mindenről tudni akar.

Olyan ez, mintha a saját lakásunk bebútorozásához engedélyt kéne kérni.

Türelemjáték

Mikor lesz a makói Szép utcában elérhető a modern üvegszálas netszolgáltatás? Ezt lehetetlen megjósolni. Ahány ház, annyiféle bekötési megoldás, és annyiféle igény keletkezhet. A most használt rézvezeték az utcai aknákból a ház falán át jut be a lakásba, ám ezt nem lehet egy az egyben lecserélni az üvegszálra.

Hajlításra optimalizált kábelt kötünk be, a benne lévő acélszál miatt nem lehet úgy meghajlítani, hogy abban eltörjön az üveg. Azért van olyan erős ügyfél, akinek így is sikerül.

Amint végeznek az utcán, a hatóság után az ott lakókkal kell elkezdeni egyeztetést, hogy hol fúrjanak falat, hová rakják az új routert, és mikor vannak otthon, hogy mindezt elintézzék. Egyedül az biztos, hogy a munka végeztével a következő évtizedekre biztosítva lesz a világszínvonalú hálózati hozzáférés.

Rovatok