Index Vakbarát Hírportál

A Facebook korlátozza a politikai tartalmakatkválasztás előtt és után

2020. szeptember 3., 19:59 Módosítva: 2020.09.04 07:23
Mark Zuckerberg a techóriás vezérigazgatója csütörtöki posztjában a Facebookon terjedő rémhírekről szóló kritikákra reagálva a politikai reklámok és posztok korlátozását jelentette be a választásokat megelőző hétre és a választás hivatalos eredményének kihirdetéséig

A nyilatkozat szerint a vállalat minden olyan posztot törölni fog, mely a hivatalos végső eredmény bejelentése előtt megpróbálja kihirdetni a választás győztesét. A törölt posztok helyén megjelenő link a Reuters választási oldalára irányít majd. Ugyanígy fog eljárni a cég az összes olyan poszttal is, melyek a választás eredményét támadják - például azzal, hogy a levélszavazás során bekövetkező visszaélésekre hivatkoznak. A szintén a vállalathoz tartozó Messenger platformon már megkezdődött a több tucat címzettel rendelkező üzenetek elküldésének korlátozása.  

Aggódom, hogy a végső eredmény kihirdetéséhez szükséges napok, vagy akár hetek alatt nemzetünk mély megosztottsága további utcai megmozdulásokhoz fog vezetni.  Ez a választás nem lesz szokásos. Mindannyiunk felelőssége demokráciánk megvédése.

- írta csütörtöki posztjában Zuckerberg.

A posztban foglaltak alapján a november 3-án esedékes választások előtti héten a Facebook letiltja a politikai hirdetéseket. 

Trump stábja az elnök elhallgattásával vádolta a céget, Biden kampány felelősei még nem reagáltak a hírre. 

Megtáltosodott a Facebook

2013. október 16., 12:06 Módosítva: 2013.11.13 12:10
23

Történelmi csúcsra emelkedett a Facebook részvényárfolyama, kedden magyar idő szerint este, és átlépte az 50 dolláros határt. A közösségi oldal óriási várakozások közepette tavaly tavasszal lépett a tőzsdére, a jegyzési ár 38 dollár volt, de az árfolyam azonnal beszakadt, három hónap alatt a 20 dolláros szint alá esett, vagyis a cég rövid úton elvesztette az értékének nagyjából a felét. Az idei év leginkább arról szólt a Facebook számára, hogy meggyőzze a befektetőket arról, nemcsak simán nyereségesen tud működni, de van még benne bővel növekedési potenciál. Ezt a mobilos hirdetések álomszerű bevételi adataival sikerült is elérnie nagyjából augusztusra. A nyár közepén még 25 dollár körül vegetáló árfolyam azóta száguld, gyakorlatilag három hónap alatt sikerült a duplájára emelni ezzel a cég tőzsdei értékét.

Az Index botcsinálta tőzsdecápái ott voltak a felajzott tömegben az évtized tőzsdei eseményén a kibocsátás napján: két részvényt vettünk (azóta is ereklyeként őrizzük őket), kalandjainkat az Őszinte részvényem blogban lehetett követni velük. Bár voltak pillanatok, amikor már-már magunk is lemondtunk arról, hogy vala a nyereségünket számolgassuk, meghökkentő módon, most éppen ezt tehetjük.

A két részvényt tavaly májusban 38,32 dolláros árfolyamon tudtuk beszerezni, ez az akkori, elég magas dollárárfolyam mellett kerek 18 ezer forintos befektetést jelentett. Most a két papírt egy kerek százasért passzolhatnánk el, ami 21910 forintot jelent. Majdnem négyezer forintot kaszáltunk, hiába alakult ebből a szempontból kedvezőtlenül a dollár árfolyama. A brókerházunk persze az adásvételből levenné a maga 1 százalékos jutalékát (marad 21690), és becsületes állampolgár lévén a 16 százalékos árfolyamnyereség-adót sem csaljuk el - így is marad 3100 forint tiszta hasznunk az üzleten. Szűk másfél év alatt 17 százalék. De mondjuk inkább úgy, hogy három hónap alatt megdupláztuk a befektetésünk értékét, sokkal jobban hangzik.

Persze eszünk ágában sincs eladni, a rekordárfolyam ellenére sem. Egyrészt azért, mert a kísérlet halad tovább, másrészt pedig a pénzpiaci elemzők további emelkedést jósolnak. A következő pénzügyi negyedévtől ugyanis megjelennek az oldal bevételei között az Instagram fotómegosztó reklámbevételei is. Az Instagram eddig gyakorlatilag csak vitte a pénzt és építette a felhasználói bázisát, de egy fillért nem hozott a konyhára. Nemrég azonban bemutatkoztak itt is a hirdetések, 15 másodperces automatikusan elinduló videók formájában - ezek szakértők szerint jövőre 340 millió dollárt fognak majd behozni. Elemzők a 60 dolláros árfolyamot tartják reális célnak.

Rekord szinten a Facebook-részvény

2013. augusztus 24., 11:12 Módosítva: 2013.11.13 12:10
4

Soha nem látott szinten, 40,55 dolláron zárt pénteken a Facebook részvényárfolyama. A közösségi portálnak ez az eddigi legmagasabb záróértéke 2012 májusa óta, amióta a részvényeit bevezette a New York-i tőzsdére. Eredetileg 38 dollárért dobták piacra a Facebook papírjait, aminek az értéke néhány perc alatt felfutott 45 dollárra, majd hamarosan visszaesett alacsonyabb szintre.

Hosszú ideig 20 dollár körüli árfolyamon vergődött a Facebook, de a legutóbbi pénzügyi jelentése feltüzelte a Wall Street befektetőit, és 36-37 dollár körüli értékre futott fel az árfolyam.

A Facebookba vetett bizalom azért erősödik, mert a cég egyre növekvő nyereséget szerez a tagjaitól, annak ellenére, hogy a Facebook használata egyre inkább a mobilokra terelődik át a számítógépekről. A legutóbbi jelentés szerint a Facebook bevételének már a 41 százaléka, 656 millió dollár származik a mobilos felhasználóktól. Az árfolyam újabb növekedése mögött az ITG Research kutatócég jelentése áll, ami szerint a cég észak-amerikai bevétele elérheti a 920 millió dollárt.

Most a felhasználók hírfolyamában megjelenő szponzorált bejegyzések, valamint a mobil appok hirdetései termelnek bevételt a Facebooknak. Az emberek érdeklődését jelzi, hogy mobilon átlagosan havi 914 percet töltenek a közösségi portálon, ami jelentős növekedés a tavalyi 508 perchez képest. Számítógépen azonban már csak 351 perc az átlag a Comscore júliusi mérései szerint, szemben a tavalyi 439 perccel.

Már majdnem pénzüknél vannak az Index tőzsdecápái

2013. augusztus 1., 13:29 Módosítva: 2013.08.01 16:01
1

––

Magyar idő szerint szerdán este a Facebook részvényárfolyama néhány percre túllépte a 38 dolláros szintet a New York-i tőzsdén, és egészen 38,27-ig szaladt, mielőtt visszaesett volna az elmúlt pár napban szokásos, 36-37 dollár közötti sávba. Ez pedig óriási hír, hiszen a tavaly májusi részvénykibocsátás óta ez volt az első alkalom, hogy a Facebook papírjai a nyitó árfolyam fölé emelkedjenek, vagyis azok a befektetők, akik anno felszívták a piacról a közösségi oldal részvényeit, elméletileg nyereséget könyvelhessenek el.

Tavaly ilyenkor süllyedt 20 dollár alá a részvényárfolyam, sőt, 18 alatt is volt szeptemberben, ami azt jelentette, hogy a tőzsdei belépés után négy hónap alatt elveszítette a cég az értéke felét, kb. 50 milliárd dollárt. Ekkoriban szokás volt kárörvendő módon röhögni a cégen (és főleg a befektetőin), illetve kijelenteni, hogy az értelmetlenül túl van értékelve, egy új dotkomlufi az egész őrület körülötte. Ebben a hangulatban jött novemberben a rettegett halálnap, amikor 1,9 milliárd részvénynél (akkori áron nagyjából 40 milliárd dollárnyi részesedés a cégből) járt le a lockup periódus, vagyis az az idő, amíg a részvényesek – ebben az esetben jellemzően a cég korai alkalmazottai, akik a fizetésük mellé kaptak részvényopciókat – vállalták, hogy nem dobják piacra a papírjaikat.

Tovább

Egy éve vettük meg a Facebookot

2013. május 24., 12:10 Módosítva: 2013.05.27 06:46
72

Egy évvel ezelőtt lépett be a tőzsdére a Facebook, a részvénykibocsátást a fél világ visszatartott lélegzettel várta, és már jó előre az év tőzsdei eseményeként harangozta be a sajtó. Ma már tudjuk, hogy egyben az év bukása is lett, a részvényárfolyam a kibocsátás másnapján zuhanni kezdett, szeptemberre a kibocsátáskori szint felét sem érte már. Később, ahogy jöttek a cég pénzügyi jelentései, és a szolid nyereség mellett az is kiderült, hogy a mobilos hirdetésekkel az oldal közeljövője is be van biztosítva, mindenki megnyugodott kicsit, a részvény is elkezdett szép lassan felfelé kapaszkodni. Ennek ellenére ma is mélyen a kibocsátási ár alatt van a papír, és az elmúlt egy évben sosem közelítette meg az induló szintet – vagyis mindenki bukott vele, kivéve azokat, akik korai befektetők voltak és gyorsan eladták a részesedésüket. Az Index botcsinálta tőzsdecápái természetesen nem ebbe a körbe tartoztak, mi csak mentünk a tömeggel, amikor a kibocsátás napján bevásároltunk. Kalandjainkat az Őszinte részvényem blogban lehetett követni egy éven át, most számot vetünk, és kiszámoljuk, mennyire jártunk rosszul.

Egy éve óriási izgalmak közepette, minimálisan a jegyzési árfolyam fölött, 38,32 dolláros szinten vettük meg két darab, azóta is ereklyeként őrzött Facebook-részvényünket. Pár óra múlva már azt számolgattuk, hogy az árfolyamnyereség-adó kifizetése után már nagyjából két doboz Dr. Pepper üdítőre valót tőzsdecápáztunk össze. És volt az utolsó pillanat az elmúlt egy évben, amikor nyerésre álltunk. Azóta ezt az árfolyamgörbét nézegettük hol szomorúan, hol annak örülve, hogy nem többel szálltunk be a közösségi oldalba:



Tavaly májusban a két Facebook-részvényünk kereken 18 ezer forintba került, most 25,16 dollárért tudnánk eladni darabját (az összes jelenlegi árfolyam a cikk írásának perceiben élő adatokat rögzíti). Szegény embert az ág is húzza alapon nem elég nekünk a Facebook mélyrepülése, még a dollár-forint árfolyam is ellenünk dolgozik, tavaly ilyenkor kb. 235 forintot adtunk egy dollárért, most 226-on tudjuk visszaváltani - és a tetejébe még ott van a brókerház által levett egy százalékos kezelési költség is az adásvélelért. Az árfolyamnyereség után fizetendő 16 százalékos adót szerencsére nem kell kifizetnünk, lévén nincs mire: a 18 ezer forintos befektetésünkre ma pontosan 11 252-t kapnánk vissza, azaz 6748 forintot buktunk eddig a kísérleten. Sőt, valójában még többet, hiszen az elmúlt egy év alatt infláció is volt, a KSH friss adatai szerint 1,7 százalékos, ami a visszakapott pénzünk értékét a tavaly májusi árhoz viszonyítva tovább csökkenti, 11 064 forintig, a teljes veszteségünket nagyjából 7000 forintra téve.

Vissza a jövőbe

A bukás tényét emelt fővel viselve azt vizsgáltuk meg, mivel jártunk volna jobban, ha egy éve azt az ominózus 18 ezer forintot nem a Facebookra tesszük fel a nagy tőzsdei ruletten. Az obligát megoldásokat, miszerint igyuk el az egészet, most elegánsan ugorjuk át (a lottót, mint alternatív meggazdagodási utat kipróbáltuk, és még a Facebooknál is nagyobb kudarcnak bizonyult), és maradjunk a nagy techcégeknél, a tőzsdénél, és a "mi lett volna ha" forgatókönyvnél.

Első alternatív megoldásnak adja magát az Apple, mostanában úgyis minden a cég körül forog. Egy évvel ezelőtt 570,5 dollárért vásárolhattunk volna be a cég papírjaiból, ma 443,4-en adhatnánk el. Tekintsünk el attól, hogy a pénzünkből csak tört számú részvényre futná, olyat meg a valóságban nem lehet venni: 77,7 százalékra esett az árfolyam, ami azt jelenti, hogy ugyan kevesebbet buknánk vele, mint a Facebookkal, de jól semmiképpen nem járnánk, 13 320 forintunk maradna.

Nagyot kaszáltunk volna viszont, ha a Google-be fektetjük a pénzünket: 609,6 dollárról 884,3-ig száguldott egy év alatt, a forint erősödését is figyelembe véve 24 868-at kapnánk ma a befektetett 18 ezrünkre, adózás után 5768 forint plusz a zsebünkben, hurrá. Ha a Microsoftban hiszünk (tavaly ilyenkor 29,1 dollár, ma 34,3) 1853 forint nyereségünk marad, ha az Amazonban (tavaly májusban 217, ma 262 dollár), kicsit több, 2266 forint.

Kezd úgy tűnni, hogy a lehető legrosszabb üzletet kötöttük a Facebookkal, de nézzük meg, hogyan alakultak az elmúlt egy évben a frissen tőzsdére ment közösségi oldalak és szolgáltatások árfolyamai. Ha a LinkedIn részvényeibe fektetjük a pénzünket (tavaly ilyenkor 99 dollár, most 176), még a Google-nél is jobb üzletet csaphattunk volna, 10520 forint tiszta nyereségnek örülhetnénk, vagyis több mint megmásfélszerezte volna magát a pénzünk egy év alatt. Rossz biznisz lett volna ugyanakkor a Groupon és a Zynga: előzőnél 10142 forintunk maradt volna csak, utóbbinál alig 8500.

De mi van, ha nem szaladunk rögtön a Wall Streeting a pénzünkkel, hanem igazi nemzeti oligarchaként a budapesti tőzsdén forgatjuk mint a 18 ezer forintunkat facebookozás helyett? A BÉT vezető részvényeiként az OTP, MOL, Magyar Telekom triót szokás tartani, megnéztük, mi lett volna, ha az ő papírjaikba fektetjük a pénzünket - itt legalább a dollár árfolyamának változása nem tesz keresztbe a világuralmi terveinknek. A bank 7395 forint profitot termelt volna, az olajcég 861 forintot, a telekommunikációs befektetéssel viszont kereken 15 ezresünk maradt volna a kezdeti 18-ból.

Egyöntetűen rosszul jártunk volna, ha részvények helyett valutázunk: ha dollárra váltjuk tavaly a pénzünket, most pedig vissza, nagyjából 700 forintunk bánta volna az ügyeskedést, eurónál egy kétszázassal lennénk könnyebbek ma, svájci franknál 1300 forintnak integethetnénk. Ha a közhelyes tanácsra hallgatunk és aranyat veszünk, szintén buktunk volna, egy év alatt az arany unciánkénti árfolyama ugyanis 1600 dollár közeléből 1400 alá bukott, 2300 forintunk úszott volna el az ügyleten. A korabeli Index-cikk szerint tavaly tavasszal a legjobb bankbetétek 8,5 százalék körüli kamattal várták a pénzünket, így ha a facebookos kaland helyett simán lekötjük a részvényekre szánt összeget, ma az akkor betettnél 1300 forinttal lenne több a pénztárcánkban.

Összességében úgy tűnik, szinte a lehető legrosszabb helyet találtuk meg a pénzünknek, amikor a Facebook-részvényt vettünk rajta. Persze ez mind csak elmélet, hiszen eszünk ágában sincs eladni a részvényeinket, hosszú távra játszunk, vagy legalábbis arra, hogy ha egyszer Menlo Park környékén kárunk, résztulajdonosként jól beolvashassunk Mark Zuckerbergnek, akit bezzeg - velünk ellentétben - többszörös milliárdossá tett a tőzsdére lépés:

Eljött a Facebook halálnapja

2012. november 14., 20:17 Módosítva: 2013.06.12 12:32
68

Eljött a Facebook tőzsdei karrierjének jó előre rettegéssel várt, és halálnapnak kinevezett pontja: 773 millió dolgozói részvényopció szabadult fel a tőzsdei bevezetéskor vállalt kereskedelmi tilalom alól. Mivel a Facebook a tőzsdén komoly csalódást keltve produkál a májusi belépés óta, szakértők attól tartottak, hogy az alkalmazottak igyekeznek majd gyorsan megszabadulni a papírjaiktól, amíg azok érnek valamit (az induláskor 40 dollár fölött is járt árfolyam mostanában a 20-as szintért küzd). Ebben a helyzetben a hirtelen piacra kerülő sok új részvény, főleg ha azokat esetleg a cég magas rangú vezetői adják el, komoly bizalomvesztést okozhattak volna a befektetők között, megvolt az esélye egy jelentősebb tőzsdei Facebook-összeomlásnak.

Ehhez képest a Wall Street éppen fordítva reagált, a piacra kerülő részvénytömeg, és a kínálat növekedése meghökkentő módon nem húzta le az árfolyamot, hanem növelte, méghozzá elég rendesen, több mint 10 százalékkal. Szakértők szerint mindez azt mutatja, hogy a tőzsde bizalma megjött a Facebook iránt (ebben sokat segített a legutóbbi pénzügyi jelentés is, amiben a mobilos hirdetési bevételek meredek emelkedése látszott), és a befektetők úgy érzik, már érdemes hosszú távon a közösségi oldal sikerére fogadni.

A cég mindezt új, kedvező pénzügyi előrejelzésekkel, és egy vadonatúj pénzügyi vezető, a Zyngától igazolt David Wehner bemutatásával fejelte meg, de az emelkedésben szerepet játszhat az is, hogy sokan a reálisnál sokkal komolyabb krízisre készültek, és amikor mégsem jött el a Facebook-világvége, az megnyugtatta a befektetőket. Az emelkedés hatására a Facebook tőzsdei értéke egy nap alatt közel ötmilliárd dollárt nőtt.

A Facebook számára ezzel elmúlt a részvényopciók beváltási tilalmának elmúlásával járó állandó fenyegetés, és az ebből fakadó bizonytalanság, ami jó jel a cég számára. Még két hasonló dátum lesz, amikor újabb részvénycsomagoknál jár le a türelmi idő, és azok piacra kerülhetnek, de ezek már aránylag kevés papírt érintenek: december 14-én 149 millió, jövő májusban pedig 47 millió részvényt.

Nem tartott sokáig a Facebook tőzsdei szárnyalása

2012. október 31., 19:24 Módosítva: 2013.06.12 12:32
14

Múlt hét közepén, az aktuális negyedéves pénzügyi jelentés kedvező számainak hatására valósággal megtáltosodott a Facebook a tőzsdén, egyetlen nap alatt 22 százalékot nőtt a hónapok óta egyre inkább megtépázott részvényárfolyam. Úgy tűnt, a befektetők bizalma visszatért, a közösségi oldal pedig elkezd tőzsdei szemmel nézve is jó üzlet lenni. Aztán jött a Sandy hurrikán, a New York-i tőzsde ngy napra bezárt, és a szerdai nyitáskor az árfolyam már alig 21 dollár volt (múlt hét közepén 20 alól 24 -re ugrott hirtelen).

Az ok a dolgozói részvényopciók türelmi idejének lejárata: a Facebook-alkalmazottak a tőzsdei belépéskor vállalták, hogy meghatározott ideig nem váltják be az opcióikat. Sok esetben most járt le ez az időszak: 234 millió részvény került most a gazdáik kezébe, akik közül sokan rögtön piacra is dobták azokat. Ennek nem csak az az oka, hogy a részvény rosszul teljesít, és május óra csaknak az értékének a felét elveszítette, de Kalifornia állam komoly adót vetett ki a tőzsdére frissen bevezetett cégek résztulajdonosaira, sok Facebook-dolgozónak nincs is nagyon más választása, mint eladni a részvényei egy részét, hogy a tulajdonrésze utáni adót ki tudja fizetni. Mivel a piacon a kínálat megnőtt, az árfolyam csökkenni kezdett, és a szerdai tőzsdezárásra szinte az egész múlt heti árfolyamemelkedés eltűnt.

Az alapító, vezérigazgató és legnagyobb résztulajdonos mark Zuckerberg ugyan nyilvánosan ígérte meg, hogy egy évig egyetlen papírt sem ad el, a mostani határidő lejáratakor több magas szintű Facebook-alkalmazott is részvényekre váltotta az opcióit (ehhez nyilvános kérvényt kell benyújtani a tőzsdefelügyelethez, vagyis nem lehet titokban intézni). Többek között Sheryl Sandberg operatív igazgató, aki a cég napi ügyeit intézi, és sokak a fiatal és tapasztalatlan Zuckerberg üzleti bébiszitterének tartják, David Fischer (a hirdetésekért felelős igazgatóhelyettes), Mike Schroepfer (a programozókat vezető igazgatóhelyettes), David Ebersman és David Spillane (a cég pénzügyi vezetői). Hogy el is adták-e a papírjaikat, azt nem tudni, mindenesetre az, hogy felkészültek erre, az nem túl szerencsés üzenet, hiszen azt sugallja, hogy maguk a cég vezetői sem bíznak feltétlenül abban, hogy hamarosan beindul a szekér.

Az utolsó, és egyben legnagyobb részvénytömeget érintő határidő november 14-én esedékes, ekkor újabb 777 millió részvény szabadul fel a kereskedési tilalom alól. A dátumot sokan a Facebook halálnapjaként emlegetik.

Zuckerberg kétmilliárd dollárt keresett

2012. október 25., 08:03 Módosítva: 2012.10.25 08:03
41

A Facebook harmadik negyedéves pénzügyi jelentése végre megtörte a jeget, és meghozta a befektetők bizalmát a közösségi oldal iránt. Bár a cég forgalma minimálisan haladta meg csak az előzetes elemzői várakozásokat, és a végleges mérleg veszteséget mutatott, a Facebooknak sikerült megmutatnia, hogy a felhasználók mobil platformokra való áttérése nem megoldhatatlan probléma számára, ahogy eddig látszott, hanem éppen ellenkezőleg, óriási lehetőség. A számok azt mutatják, hogy a cég év végére egymilliárd dollárt fog keresni a mobilos hirdetésekből, és ennek a forrásnak a súlyát drasztikusan sikerül növelnie a teljes bevételen belül. A mobilos online hirdetések világában ezzel a Facebook fél év alatt a nulláról a Google mögött a második legnagyobb szereplővé nőtte ki magát.

A májusi tőzsdére lépés óta még sosem ugrott ekkorát a cég részvényárfolyama, mint most: a bejelentés után egy nap leforgása alatt közel 20 százalékkal emelkedett a Facebook-papírok ára. És a trend még nem állt meg, a New York-i tőzsdezárás utáni kereskedésben az ár, ha lassan is, de tovább kúszott felfelé. A keddi napot még 19 dolláron nyitó árfolyam a szerdai zárás után két órával a 23,5-ös szint fölé került, ilyen magasan legutóbb július végén járt a papír. Persze attól még most is messze van, hogy az első napi befektetők pénzüknél legyenek, hiszen májusban 38 dolláros árfolyamon kerültek piacra a Facebook részvényei.

Mark Zuckerberg alapító-vezérigazgató, és a cég legnagyobb résztulajdonosa járt legjobban a szerdai nappal, az 540 millió saját részvénye (ezek ráadásul speciális, az igazgatótanácsban tízszeres súlyú szavazatra feljogosító tulajdonrészt adnak) az emelkedés hatására több mint 2 milliárd dollárral növelte a 28 éves cégvezér vagyonát. Ez persze merőben elméleti szám, hiszen a gyakorlatban nem tudná így egyben pénzzé tenni a tulajdonrészét, és ha csak megpróbálná, az azonnali pánikhoz vezetne a befektetők között, és összeomlana az árfolyam. Arról nem is beszélve, hogy a részvényesek megnyugtatására Zuckerberg nemrég azt nyilatkozta, hogy egyetlen részvényt sem ad el a következő egy évben.

Az Őszinte részvényem botcsinálta indexes tőzsdecápái 9 dollár, vagyis majdnem 2000 forint árfolyamnyereséget könyvelhettek el, és május óta most először roppant elégedettek a dolgok menetével.

Feltámadt a Facebook a tőzsdén

2012. október 24., 08:44 Módosítva: 2012.10.24 08:44
20

Sokan a Facebook utolsó esélyeként tekintettek a harmadik negyedéves üzleti gyorsjelentés bemutatásának dátumára. Miután az óriási tömeghisztériával övezett, az évtized tőzsdei eseményeként beharangozott májusi részvénykibocsátás csúfos bukásba fordult, a cég rövid úton elveszítette az értéke csaknem felét, és a második negyedéves eredményekkel is csalódást okozott, a tét valóban nagy volt. Ha most nem sikerül nagyot villantani, az valószínűleg hosszú távra elveszi a befektetők kedvét az egész online üzletágtól, és megsínyli az egész internetes hirdetési piac.

Az előjelek nem voltak túl biztatók: az üzletét szintén az online hirdetésekre alapozó Google néhány napja mélyen az elemzői várakozások alatti számokat produkált a maga gyorsjelentésében, a hirdetéseken túli világban a Facebook bevételeinek oroszlánrészét adó Zynga-játékok mélyrepülésben, a cég éppen most csukta be három fejlesztőstúdióját, és állította le 13 készülő játékán a munkát. Az előrelátóan a tőzsdezárás utánra időzített bejelentés aztán mindenkit megnyugtatott, sőt, a Facebook most először a tőzsdei elemzők várakozásai felett teljesített. A zárás utáni kereskedésben másfél óra alatt 13 százalékot ugrott az árfolyam. A Facebook feltámadt.

Tovább

6,8 milliárdot ért Zuckerberg beszéde

2012. szeptember 17., 11:59 Módosítva: 2012.09.17 12:48
29

Mark Zukcerberg fél óra alatt megállította a Facebook részvényárfolyamának május óta tartó zuhanását, majd növekedési pályára állította a papír árát. A közösségi oldal alapítója, vezérigazgatója, és legnagyobb tulajdonosa egy San Francisco-i konferencián tartott rövid előadást, ahol leginkább arról beszélt, hogyan akarja a Facebook a hirdetési modelljét a felhasználói szokásokhoz, vagyis az egyre több mobilról facebookozóhoz igazítani.

A beszéd hatására a pár hónap alatt a kibocsátási ár fele alá esett árfolyam valósággal megtáltosodott, azonnal 6,2 százalékot ugrott, amit a hét végéig megduplázott, és azóta is folyamatosan emelkedik. A cég piaci értékében számítások szerint 6,8 milliárd dolláros növekedést okozott az árfolyam változása. A legrosszabb időkben, szeptember elején 18 dollár alá süllyedt árfolyam most újra 22 dollár felett van, ilyen magasan július óta nem járt – igaz, a kibocsátáskori 38-hoz képest ez is nagyon halvány.

Elemzők szerint Zuckerbergnek pusztán azzal sikerült megnyugtatnia a befektetőket, hogy megszólalt, kimutatta, hogy pontosan látja a problémákat, és megvillantotta a cég megoldási terveit ezekre. Az oldal számára a következő fontos esemény októberben jön el, amikor közzéteszik az elmúlt negyedév pénzügyi eredményeit. Ha itt a cég dinamikus növekedést tud mutatni, az meggyőzheti a pénzük felét elbukott befektetőket, hogy érdemes kitartaniuk a Facebook mellett.

Zuckerberg nem adja el a Facebookot

2012. szeptember 5., 18:25 Módosítva: 2012.09.12 11:04

Újabb történelmi mélypontot, 17,7 dollárt ért el a Facebook részvényárfolyama a keddi tőzsdezáráskor, miután a Morgan Stanley 38 dollárról 32-re csökkentette a részvény 12 hónapos árelőrejelzését (ami még mindig igen optimista adat, tegyük hozzá). Mark Zuckerberg erre azzal reagált, hogy bejelentette, 2013 végéig nem ad el egyetlen részvényt sem a saját tulajdonrésézből. Hasonló vállalást tett az oldal igazgatótanácsának két tagja, Marc Andresseen és Don Graham is.

Zuckerberg egyébként a tőzsdére lépéskor 30 millió saját részvényt adott el, több mint egymilliárd dollárt kasszírozva - erre saját bevallása szerint azért volt szüksége, hogy ki tudja fizetni a tőzsdei belépéssel hirtelen a nyakába szakadt adót.

A befektetők megnyugtatása, és a saját cégbe vetett bizalom kimutatása éppen időben jött, nemrég ugyanis két korai, bennfentes befektető, Peter Thiel, illetve a társalapító Dustin Moskowitz szabadult meg sietve a Facebook-tulajdonrészétől, előrevetítve, mi fog következni, amikor az összes dolgozói részvényopciónál lejár a piacra dobást tiltó határidő. A bejelentés hatására az árfolyam újra emelkedni kezdett, most 18,5 dollár körül áll.

A Facebook tőzsdei történetének közetkező fontos állomása október 23 lesz, amikor a cég közzéteszi a legfrissebb negyedév üzleti eredményeit, ezt követően jön a részvények eladási tilalmának feloldása, 29-én 234 millió, november 14-én pedig újabb 777 millió részvénnyel.

Facebook: közeledik a halálnap

2012. augusztus 29., 15:03 Módosítva: 2013.06.12 12:32
397

A Facebook részvényárfolyama a májusi induló 38 dollárról 20 alá csökkent, és egyelőre nem sok jel mutat arra, hogy ez a tendencia megforduljon, vagy akár csak megálljon. Ez azt jelenti, hogy a befektetők három hónap alatt elveszítették a pénzük felét, és érthető módon idegesek emiatt. Az árfolyam csökkenése persze csak egy tünet, az okok pedig elég összetettek.

A fő gond az, hogy a Facebook részvényei erősen túlárazottak voltak, amikor a piacra kerültek. A tőzsde egy cég értékét nem feltétlenül az alapján árazza be, hogy az mekkora nyereséget termel, hanem hogy milyen növekedési potenciál van benne. Az évek óta tartó Facebook-őrület pedig jóval nagyobb növekedési pályát sejtetett, mint amin a cég áll a jelenlegi környezetében, a jelenlegi trendek mellett, a jelenlegi üzleti modelljével.

A Facebook ironikus módon éppen azzal a változással nem tudja tartani a lépést, ahogyan a saját felhasználói facebookoznak. A júzerek egyre inkább mobilos alkalmazásokon keresztül nézik az oldalt, ahová a Facebook nem képes hatékonyan hirdetést szállítani. A felhasználószám növekedése nem fenntartható, ráadásul a növekedés nagy része fejlődő országokból származik, olyan új felhasználókkal, akiknek az oldal nem tud rendesen hirdetést eladni. A hirdetésekkel egyéb bajok is vannak: nagyon úgy néz ki, hogy az oldal felhasználóinak jó része mögött nincs valós ember, óvatos becslések szerint is a százmilliót közelítheti a spamelésre vagy reklámokra való, klikkelésre tenyésztett kamu felhasználók száma.

A Facebook másik nagy bevételi forrása a fizetős alkalmazások mikrotranzakcióiból levett jutalék. Ezt a csatornát a Zynga játékai építették ki, a cég bevételének 10-15 százalékát adhatják a Farmville és társai. Csakhogy a Zynga éppen az összeomlás szélén áll, a játékosok elvándorolnak az okostelefonos és tabletes játékok felé, a mikrotranzakciós bevétel 2011 vége óta stagnál. És a tőzsdei elemzők máris ott tartanak, hogy a Facebook csillagászati bevételei mégsem annyira csillagászatiak, sokan vannak az online bizniszben, akik bőven nagyobbat szakítanak, kisebb kockázat mellett.

Jön a halálnap

Mindennek pedig általános bizalmatlanság a következménye, a befektetők ódzkodnak a Facebooktól, a legrégebbi bennfentes résztulajdonosok szabadulnak a papírjaiktól látványosan, sorban lépnek le a felsővezetők a cégtől, és már az a csúfság is megesett, hogy egy feltörekvő alkalmazásfejlesztő cég kerek perec visszautasította a Facebook felvásárlási ajánlatát. És a legrosszabb még hátravan: a novemberben esedékes halálnap, amikor 1,9 milliárd részvénynél jár le az a határidő, amíg a tulajdonosuk előre vállalta, hogy nem adja el a papírt. Az első ilyen napot 270 millió piacra kerülő plusz részvénnyel és szűk 10 százalékos árfolyameséssel megúszta a Facebook, de őszre muszáj lesz visszaszereznie a bizalmat.

Hirtelen a négyszeresére emelkedhet a piacon levő papírok mennyisége, és ha a kereskedelembe beáramló részvények gazdái pánikszerűen szabadulni akarnak majd a tulajdonrészétől, jó esély van egy komolyabb összeomlásra. Márpedig eladási roham mindenképpen lesz, hiszen a kérdéses részvények nagy része Facebook-alkalmazottaké, akiknek valamiből ki kell fizetniük azt az adót, amit Kalifornia állam vert rájuk a tőzsdei belépéssel (ez akár a részvényopciók értékének 45 százaléka is lehet).

A Facebooknak tehát pénzt kell csinálnia, méghozzá nagyon sokat, és záros határidőn belül, hogy meggyőzze a befektetőket, van itt nyereség meg növekedési pálya. Mivel ezt a felhasználószám további duzzadása már nem tudja megoldani, az üzleti modellen kell változtatni. Lássuk, mivel próbálkozhat a Facebook a bevétele felturbózásához (részben a Techcrunch tippjei alapján).

Tovább

Nem is került egymilliárdba az Instagram

2012. augusztus 20., 18:06 Módosítva: 2012.08.23 10:47
3

Áprilisban, nem sokkal a Facebook tőzsdei belépése előtt bombaként robbant a hír, hogy a népszerű fotós alkalmazást, az Instagramot egymilliárd dollárért vásárolja fel a közösségi oldal. Az alig tíz fős cég által készített, okostelefonokon roppant népszerű alkalmazás megvásárlása az év sikersztorijává tette az Instagramot. Az üzlet azonban a mai napig nem véglegesedett, a brit és az amerikai versenyhivatalok engedélyére vár. A New York Times kiderítette, hogy a szokatlanul megkötött üzlettel az antitröszt-vizsgálatok elhúzódása miatt csaknem 300 millió dollárt veszítettek eddig az Instagram készítői.

Az üzletben az egymilliárdos árat ugyanis nem készpénzben, hanem 300 millió dollár készpénz plusz 23 millió Facebook-részvény konstrukcióban határozták meg. Ez akkoriban, a Facebook papírjainak 30 dollár körülire tippelt bevezetési árán egymilliárdot jelentett, azonban most, az elmúlt három hónapban folyamatosan csökkenő árfolyam után már csak 735 milliót.

A részvényekkel kifizetett cégfelvásárlásoknál gyakori probléma, hogy mire az üzletre minden versenyhivatal áldását adja, elmozdul az árfolyam, és változik a vételár. Ezért az ilyen üzletek 80-90 százalékában nem adott számú rászvény, hanem egy fix összeg szerepel, amint részvényben fizet ki a vevő, amikor véglegesedik az üzlet. Amikor az Instagram-üzlethez hasonlóan nem alkalmazzák ezt a módszert, olyankor is szokás a szerződésbe a részvények száma mellé egy kitételt tenni, hogy 10 százalék feletti árfolyamváltozás esetén az új számok alapján újraszámolódik a vételár részvényekben kifejezett ellenértéke.

Az Instagram egyik megoldással sem élt, ami vagy arra utal, hogy rutintalanok voltak az alkudozáskor, és megrészegítette őket a hatalmas összeg, vagy arra számítottak, hogy a tőzsdei belépés után a Facebook árfolyama megugrik, és még jobban járnak az üzlettel. Biztonsági hálóként szerepel azonban egy olyan kitétel a szerződésben, hogy ha a versenyhivatali döntés meghiúsítja a felvásárlást, a Facebook 200 milliót fizet készpénzben, fájdalomdíjként.

Túlélte a halálnapot a Facebook

2012. augusztus 16., 23:14 Módosítva: 2012.08.23 10:47
20

Augusztus 16-tal eljött a Facebook tőzsdei történetének első halálnapja, amikor lejár az úgynevezett lockup periódus, az a 90 napos türelmi idő, amíg a bennfentes befektetők egy része vállalta, hogy nem adja el a részvényeit (a második ilyen nap novemberben következik, amikor az összes többi ilyen papírra lejár az eladási tilalom). Az elemzők borúlátóan tekintettek a nap elé, hiszen a Facebook részvényárfolyama gyakorlatilag folyamatosan csökken a tőzsdei belépés óta, és ha a a tiltás alól felszabaduló résztulajdonosok gyorsan meg akarnak szabadulni a papírjaiktól, mielőtt az értékük tovább zuhan, az túlkínálatot okoz, és felgyorsítja az árfolyam zuhanását.

A felszabadult 270 millió részvény több mint a másfélszeresére emelte a tőzsdei kereskedelemben forgó Facebook-papírok mennyiségét. Az aggodalom tőzsdenyitáskor rögtön egy 7 százalékos árfolyamesést produkált, amivel a papír újabb történelmi mélypontot ért el, 19,69 dolláron. A nyitás utáni első tíz percben 22 millió részvény cserélt gazdát, az első fél órában pedig 42 millió -  az elmúlt három hónap átlaga napi 46 millió adásvétel volt, vagyis a felszabaduló részvények alaposan meglendítették a forgalmat, de pánikszerű eladásról azért nem beszélhetünk, tőzsdezáráskor 19,87 dolláros árfolyam és 157 millió adásvétel volt a mérleg. Vagyis a részvényárfolyam megzuhant ugyan, és a papír pályafutásának legalacsonyabb zónájában járt egész nap, de a nagyobb katasztrófát sikerült elkerülni.

A Portfolio szakértői szerint a korai befektetők közül a Microsoft nem valószínű, hogy túlad a részvényein, hiszen stratégiai partnernek tekinti a Facebookot a Google elleni küzdelemben, nem rövid távú befektetésnek. Viszont a Paypal-alapító Peter Thiel kiszállhat a Facebookból, az eredeti, 500 ezer dolláros befektetését most, a felére esett részvényárfolyamon is bő egymilliárdért értékesítve.

A mostani halálnapot ugyan aránylag jól megúszta a Facebook, ami a befektetők továbbra is erős bizalmát jelzi, a novemberi lockup periódus lejárata azonban jóval súlyosabbnak ígérkezik. A mostaninál sokkal több részvény szabadul fel, közel 1,9 milliárd darab, ráadásul ezek nagy része Facebook-alkalmazottak kezében van, akik ezzel válnak kézzel foghatóan is milliomossá. A virtuális vagyon valódivá válásának csábítása mellett erős érv lesz a részvényeik eladására az is, hogy komoly adót kell fizetniük a cégük tőzsdei belépése után résztulajdonosként.

Rosszul jár Kalifornia a Facebook mélyrepülésével

2012. augusztus 3., 22:25 Módosítva: 2012.08.08 11:06
1

Kalifornia állam, ami a világ hetedik legnagyobb gazdaságának számít, komoly bajba kerülhet a Facebook kiábrándító tőzsdei szereplése miatt. A cég tőzsdére menetelével nagyon sok résztulajdonos és alkalmazott keresett hirtelen több millió dollárt, a komolyabb befektetők akár százmilliókat is kaszálhattak a részvénykibocsátással. Az állam júniusban elfogadott költségvetésében 1,9 milliárd dollárnyi bevételt terveztek a cég alkalmazottainak és kaliforniai résztulajdonosainak részvényeladásai után, ami természetesen adóköteles jövedelem.

Csakhogy ezeket a terveket 35 dollár körüli részvényárfolyam mellett számolták ki (ami a nagy várakozások és a 38 dolláros induló árfolyam miatt még óvatos várakozás is volt), de a részvény azóta 20 dollár közelébe süllyedt, néhányszor a huszas határ alá is zuhant. Jelenleg kisebb erősödés után 21 dolláron áll. Adószakértők szerint, ha az árfolyam ezen a szinten marad november-december környékéig, az az államnak egymilliárd dolláros bevételkiesést is okozhat. Kalifornia állam teljes költségvetése 91,3 milliárd dollár, vagyis az összbevétel valamivel több mint a két százalékát építették a Facebookra. Ennek jó ha a fele bejön, hacsak nem táltosodik meg év végéig a cég valahogyan.

Eltűnt a Facebook értékének fele

2012. augusztus 3., 09:32 Módosítva: 2012.10.27 16:43
222

Újabb történelmi mélypontra, 20 dollár alá süllyedt a Facebook-részvények ára a New York-i tőzsdén. Az évtized tőzsdei bevezetéseként beharangozott Facebook-papírok csütörtökön délután a 19,8 dolláros szintet is elérték, majd a Nasdaq zárásakor 20,04 dolláron állt az árfolyam, ami májusban 38 dolláron indult. Vagyis a cég alig három hónap alatt elveszítette a tőzsdei értéke csaknem felét, jelenleg így a piaci kapitalizációja 37,6 milliárd dollár.

A cég a múlt héten tette közzé a tőzsdei kibocsátása utáni első nyilvános pénzügyi jelentését, amiben ugyan dinamikus növekedésről számolt be, ezzel mégis elmaradt az elemzői és részvényesi várakozásoktól. Akkor egy nap alatt 20 százalékot esett az árfolyam, és azóta is folyamatosan csúszik lefelé az egyre-másra érkező rossz hírek miatt. A facebookos játékokat futtató Zynga látványos tőzsdei összeesése, és az azt követő botrányok (illegális bennfentes kereskedéssel vádolják a cég több vezetőjét, akik félmilliárd dollárért adtak el részvényt a pocsék üzleti jelentésük kiadása előtt) ugyanúgy rosszat tesznek a cég kilátásainak, mint azok a tanulmányok, amelyek hamis Facebook-felhasználók több tízmilliós számát feszegetik.

A csütörtöki zuhanás okai között ezekhez a hírekhez felsorakozott még az is, hogy egyszerre három facebookos felsővezető jelentette be távozását a cégtől: Ethan Beard a partnerkapcsolatok kezelését irányította, Jonathan Matus és Katie Mitic pedig a marketingosztályt vezették.

A cég további kilátásai sem rózsásak, a borús hangulatot legkorábban a következő pénzügyi jelentés dobhatná fel, ha sikerülne komoly növekedést felmutatni (erre van is esély a mobilos hirdetések beindulásával), de addig még közel három hónapot kell várni. Ráadásul egyre közeleg augusztus 16, az első, úgynevezett lockup periódus vége, amikor 271 millió darab részvénynél jár le a tulajdonosaik által bevállalt, 90 napos eladási tilalmat vállaló szerződés. Ha a résztulajdonosok a papír pocsék teljesítményét látva gyorsan meg akarnak szabadulni a részvényeiktől, az újabb komoly pofont adhat az árfolyamnak. Ráadásul ez még a kevésbé rázós menet lesz: további 1,2 milliárd részvény vár a novemberben lejáró, 180 napos várakozási kötelezettség végére.

Zuckerberg zsebpénze vitte mínuszba a Facebookot

2012. július 27., 03:31 Módosítva: 2013.03.01 10:53
52

Nem mondhatni, hogy a világ optimistán készült volna a Facebook történelmi tőzsdei belépését követő első pénzügyi jelentésre. 0,00000008 százalékos résztulajként mi magunk is abszolút átéreztük a cég tőzsdei történetének első komoly vizsgája körüli idegességet. A részvényárfolyam a jegyzés napja óta lassan, de biztosan csökken, és az sem segített sokat a befektetők hangulatán, hogy a közösségi oldal legfontosabb partnere, a facebookos játékokat gyártó Zynga éppen tegnap mutatta be a nagy halált a tőzsdén: egy nap alatt zuhant 40 százalékot az árfolyama. A bő egy órás sajtótájékoztatón bemutatott jelentés aztán megerősített minket abban, hogy nem feltétlenül nekünk való pálya a tőzsdecápaság. A tanulságokat röviden úgy foglalhatjuk össze, hogy a cég bevétele nőtt, de ez nem jó hír; nyereség nincs, sőt, 157 millió dolláros veszteség van, ami viszont nem rossz hír.

Tovább

Így nem lettünk Facebook-milliomosok

2012. június 6., 20:36 Módosítva: 2012.06.07 10:28
197

Több mint két hét telt el a tőzsdén és az internetes bizniszben egyaránt az évtized legfontosabb eseményének kikiáltott Facebook-részvénykibocsátás óta. Eleinte még kitartott a lelkesedés, bizonygatták az elemzők, hogy az árfolyam meglódulásának elmaradása csak annyit jelent, hogy jól volt beárazva a cég, mára azonban világos lett mindenki számára: ez bizony csúnya bukás, egyes elemzések szerint egyenesen az elmúlt tíz év legrosszabbul elsült tőzsdei indulása. A 38 dolláros jegyzési árfolyam 42-ig kapaszkodott fel a kereskedés első pár órájában, azóta süllyed, mint a Titanic, most 26 dollár körül jár. Ez pedig bő 30 százalékos veszteség, a tanulságokért tehát nagyon sokat fizettek a befektetők. Nagyjából 25 milliárd dollárt.

Mi történt?

„Az első és legfontosabb hiba: a cég megszegte a tőzsdei kibocsátások alapszabályát, túl sok részvényt adott el, és azt túl drágán” – magyarázza a bukás okait Móró Tamás, a Concorde vezető stratégája. Az érdeklődés ugyan hatalmas volt a cég papírjai iránt, ennek túlnyomó része azonban kisbefektetők irányából jött, az igazi nagy tőzsdecápák túlárazottnak és kiszámíthatatlannak tartották a Facebook-papírokat. Warren Buffett jó előre bejelentette, hogy nem kér a Facebookból, a Goldman Sachs, a Digital Sky, az Accel, vagyis a közösségi oldal korai befektetői pedig éppen a kibocsátáskor szabadultak meg a részesedésüktől. A hype azonban az utolsó percekig kitartott, sőt egyre magasabbra csapott, ezért a kibocsátás előtti napokban a cég kétszer is emelte a tétet: a piacra dobott részvények mennyiségét és a jegyzési árat is feljebb srófolták.

„A 16 milliárd dolláros kibocsátás amerikai méretekkel mérve is óriási, ennyi részvény felszívásához komoly keresletre van szükség. Ezzel még nem is lett volna gond, a probléma az, hogy a vételi érdeklődés jelentős részét az generálta, hogy a kibocsátás során megvett részvényeket gyorsan és magasabb áron el lehessen adni. Mivel a lanyha intézményi kereslet miatt nem volt az indulás után vételi erő, a friss részvényesek rögtön szabadulni akartak a papírjaiktól” – elemzi tovább Móró a történteket. Magyarán mindenki azt hitte, hogy megismétlődik a Linkedin kibocsátásának története, és pár óra alatt százszázalékos haszonnal lehet kiszállni a jegyzésből. Csak éppen azok a nagy befektetők nem voltak ott, akik szemrebbenés nélkül kifizették volna a magas árat, a hosszú távú növekedésre játszva. A sok wannabe spekuláns rájött, hogy nincs kin spekulálnia, ezért gyorsan szabadulni akart a papírjaitól, míg aránylag keveset bukik, csak persze nem volt kinek eladniuk. Ez aztán túlkínálatot generált, ami meg lenyomta, és a mai napig folyamatosan nyomja le az árfolyamot.

Ki járt jól?

A harmincszázalékos árfolyamveszteséggel ugyan a cég tőzsdei értékéből 25 milliárd dollár párolgott el, azért akadnak, akik jól jártak az üzlettel. A legjobban az online cégekre specializálódott orosz befektetési guru, Jurij Milner, aki még a tőzsdei belépés előtti hetekben, a zártkörű, privát kereskedési platformokon 40-45 dollár közötti árfolyamon passzolta el a tíz százalék feletti Facebook-részesedésének nagyjából a felét, aztán a jegyzéskor még egy jó adagot. Az alkalmazottak részvényopcióiból apránként összevásárolt, és most jó áron eladott tulajdonrésszel 4-500 százalékos hasznot, és több milliárdos tiszta profitot csinált az orosz zseni három év alatt, és a biztonság kedvéért meg is tartott pár százaléknyit a részesedéséből a cégben.

Talán még az oroszoknál is nagyobbat kaszált a Palo Alto-i befektetőcég, az Accel Partners, ami 2005-ben, a szárnyait bontogató közösségi oldalban 12,7 millió dollárért kapott 11 százalékos tulajdonrészt. Ez ma, még a csúfos árfolyamesés után is pontosan az 515-szörösét éri. Nem csoda, hogy az Accel agyát, Jim Breyert az összes gazdasági szaklap a Szilícium-völgy legokosabb emberének tartja.

A Facebook-vezér Mark Zuckerberget is nehéz lenne sajnálni, bár az tény, hogy a mostani árfolyamon 13,5 milliárd dollárra taksált vagyona a jegyzési áron számolva, vagyis az indulás pillanatában még 19 milliárd felett volt, az árfolyam csúcsán pedig a 21 milliárdot is elérte. Ehhez képest 1812 milliárd forintnak megfelelő mínuszban van, ami kicsit több, mint a tavalyi magyar államháztartási hiány, tehát valahol sorstársaknak is érezhetjük magunkat.

Cápaságunk története

Az Index botcsinálta tőzsdecápáinak az előzetes jegyzésbe nem sikerült beszállniuk (ahogy az európai kisbefektetőknek általában), így a nyitás napján, az éles kereskedésben sikerült beszereznünk a magunk két darab részvényét, 38,32 dolláros árfolyamon. Ez az akkori forint-dollár árfolyamon kerek 9000 forintot jelentett (a forint annyit romlott azóta, hogy ma már bő 9400-at ér ugyanez az összeg). Az első napon járt 42 fölött is az árfolyam, vagyis 4 dollár körüli nyereséggel adhattunk volna túl a papírjainkon, ekkor összesen, a brókerház jutaléka és a nyereségadó után nagyjából 1200 forintot kaszáltunk volna. Ehelyett mi példás önmérsékletet tanúsítva kivártunk. És a példás önmérsékletünkkel együtt azóta egyre nagyobb mínuszba keveredünk, a jelenlegi, 26 dolláros árfolyam mellett bő hatezer forintos bukóban vagyunk. De most már nem adjuk fel, kivárjuk, míg újra pozitívba fordul a mérleg. Vagy ha nem, hát a következő céges közgyűlésen 0,00000008 százalékos résztulajként jól beolvasunk Mark Zuckerbergnek.

És most mi lesz?

Először is lett a Facebooknak egy nagy zsák pénze, amivel kezdenie kellene valamit. Lehetőség szerint olyasmit, amivel meggyőzi a befektetőit, hogy képes a nyeresége ugrásszerű növelésére. A cég részvényárfolyam által meghatározott piaci értéke és az éves nyereség hányadosa (ezt a tőzsde P/E arány néven ismeri, és azt mutatja meg, hogy hány évnyi profit termeli ki a cég elméleti értékét) még mindig kirívóan magas. A cég előtt két út áll: vagy a részvényárfolyan csökken addig, míg beáll egy tartható P/E arány, vagy a Facebook mutat a következő pénzügyi jelentésében az egekbe szálló nyereséget.

Ami persze nehéz lesz, amikor a régi felhasználók rohamosan állnak át az egyelőre reklámmentes mobilos Facebookra, az újak meg tipikusan olyan országokból jönnek, ahová nem lehet nagyon drágán hirdetést eladni, vagy abban bízni, hogy majd számolatlanul szórja a pénzt a nép mikrotranzakciókra (ez a két bevétele van az oldalnak). Az elmúlt két héten a legtöbb új regisztráció Brazíliából, Indiából, Mexikóból és Vietnamból érkezett, a legtöbb leiratkozó meg az USA-ból. Ráadásul az új felmérések szerint a Facebook-felhasználók ijesztően nagy része lehet kamu, spammelésre használt regisztráció.

Ennek megfelelően tele van a net pletykákkal, hogy mit, mikor és mennyiért fog felvásárolni a Facebook. Az egyik nap az Opera böngésző van terítéken, a másikon a Nokia, a Blackberryt gyártó RIM, aztán saját okostelefon, arcfelismerő rendszer, Twitter, Pinterest, Foursquare. Az biztosnak látszik, hogy a július elején esedékes negyedéves pénzügyi jelentésben már villantania kell valamit a Facebooknak. Valami sokkal szívderítőbbet, mint a legutóbbi negyedévesben, amikor csökkenő profitot, és növekedő fenntartási költségeket mutattak a számok.

Kipukkadt a lufi, de senki sem sérült meg

A Facebook IPO legfőbb tanulsága (amellett hogy ne dőljünk be a hype-nak, és ne képzeljük magunkat okosabbnak a nagybani tőzsdecápáknál) az, hogy a Facebook buktája aránylag kíméletesen és fájdalommentesen kipukkasztotta a vidáman fújódó második dotkomlufit. Ha a Facebook-részvény bejön, és felfelé ugrik akkorát az árfolyama, amekkorát történetesen lefelé ugrott, most jó eséllyel minden, a közösségi oldalról lemaradt befektető közösségi webbel foglalkozó cégekbe próbálná tölteni a vagyonát, akik egymással versengve rohannának a tőzsdére a pénzért, és rögtön ott tartanánk, ahol 1999-ben, teljes sebességgel az összeomlás felé.

Ehelyett a piac úgy ítélte meg, hogy a Facebook túlárazott, a befektetőknek elfüstölt bő húszmilliárd dollárjuk, a tőzsde felé kacsingató online cégek testületileg visszavonultak, ahogy a kisbefektetők kedvét is jó időre elvette a fiaskó a tőzsdézéstől. Tegyük hozzá, van azért rá esély, hogy a részvényopciókon milliomossá vált, és még 30 százalék veszteség után is elég vastag Facebook-alkalmazottak indítanak egy új minilufit azzal, hogy a pénzüket abba az iparágba fektetik, amit igazán ismernek: a sajátjukba.

És ezzel a techszektor megint a helyére került, az iszonyú pénzekért felvásárolt, a valós teljesítmény és üzleti terv helyett jól hangzó ötletekre is százmilliós befektetéseket kapó startupok kora egy időre most megint megszűnt. A Facebooknak (illetve a befektetőinek) bevitt pofon az egész iparágat kijózanította. És mi az a hatezer forint veszteség ahhoz képest, hogy a tőzsde történelmének részesei lehettünk?

Már nincs a világ negyven leggazdagabbja között Zuckerberg

2012. május 30., 22:10 Módosítva: 2012.05.30 22:12
28

Hiába spórol az olasz pincéreknek adott borravalóval, ez kevés ahhoz, hogy a milliárdosok elitklubjában tartsa Mark Zuckerberget. A világ leggazdagabb embereit listázó Bloomberg TOP 40-ből az után hullott ki, hogy a vagyona a Facebook-részvények buktája miatt másfél hét alatt 16,2 milliárdról 14,7 milliárdra apadt. A részvények nagy zuhanása előtt Zuckerberg az Amazon alapító Jeff Bezos és a Google társalapítók, Larry Page és Szergej Brin közelében volt a listán - írja a Guardian. Most a pillanatnyilag negyvenedik helyen álló leggazdagabb kolumbiai, Luis Carlos Sarmiento is bőven előzi (15,5 milliárd dollár).

A Facebook részvényeinek kibocsátási árfolyama 38 dollár volt, kedden 28,84 dolláron is kereskedtek vele.

Pár olyan fiatalabb milliárdost is magával rántott a Facebook, akik nagy mennyiségben vásároltak belőlük, de a Bloomberg toplistájának az élén nincs változás. A világ leggazdagabb embere továbbra is a mexikói Carlos Slim Helu 67,9 milliárd dolláros vagyonnal, őt Bill Gates (60,5) és Warren Buffet (44,7) követi.

Tovább zuhant a Facebook-részvény

2012. május 30., 00:06 Módosítva: 2012.06.04 20:22
14

A Facebook-részvények árfolyama múlt héten 32 dollár körüli szintre állt be, ami csalódás volt, hiszen másfél hete a cég tőzsdére lépésekor 38 dollár volt a kibocsátási árfolyam. Úgy tűnik azonban, hogy a lejtmenetnek nincs vége: kedden minden korábbinál alacsonyabb szinten, már 32 dollár alatt indult meg a kereskedés, és onnan is csak esni tudott. Az árfolyam 9,6 százalékot, azaz 3,07 dollárt zuhant a nap folyamán, beállítva a nap végére a részvény záróárfolyamának negatív rekordját, 28,84 dollárt. A Facebook-részvény egyébként kedden a második legaktívabban mozgó papír volt a New York-i tőzsdén.

Vicces, hogy ugyanezen a napon futott be a hír, miszerint Mark Zuckerberg, aki feleségével, Priscilla Channel Rómában tölti nászútját, a város egyik éttermében nem adott borravalót. A Corriere della Sera című olasz napilap szerint Zuckerbergék egy főételt ettek ketten – articsókát, paradicsomos raviolit és tengeri sügért –, és teával öblítették le. 32 euró volt a számla, és pontosan annyit is fizettek, egy centtel se többet. Az étterem tulajdonosa a lapnak nyilatkozva megvédte a milliárdost. Mint mondta, a pár nagyon szerelmesnek tűnt, és a fiatalok egyébként is siettek.

A lottó nagyobb bukó, mint a Facebook

2012. május 27., 11:13 Módosítva: 2012.05.28 12:11
56

Amikor beugrottunk a Facebook-bizniszbe két pici részvénnyel, többen mondták, hogy inkább lottóztuk volna el a pénzünket. Megtettük, és úgy tűnik, a Facebook egyelőre sokkal jobb üzlet.

Mint pénteken írtuk, két részvényünk árának megfelelő összegért, 18 ezer forintért vettünk lottószelvényeket, pontosan nyolcvan darabot. Amint azt az előző heti nyereményekből levezettük, egy háromtalálatos vagy tizenhárom kéttalálatos kellett volna ahhoz, hogy kevesebbet bukjunk a lottón, mint a Facebookon. Ezt utólag annyival kell pontosítanunk, hogy már 12 darab kettes is elég lett volna, mivel a kettes ezen a héten jobban fizetett (1290 forintot). A hármasért pedig 18265 forintot lehet most felmarkolni, szóval ha ez bejött volna, rögtön nyereségbe fordult volna a lottóprojekt.

De nem jött be. Hármasunk nem volt, csak kettő nyavalyás kettesünk lett (az egyik majdnem hármas), és hét darab egyesünk (ezek, akárcsak múlt héten, nulla forintot fizetnek).  A két kettes 2580 forintot ér, tehát buktunk 15420 forintot. A Facebook-részvényeken akkor buknánk ekkorát, ha valamivel 6 dollár alá szánkázna le az árfolyam. A Facebook tehát egyelőre messze jobb üzletnek tűnik, mint a lottó.

Persze az utóbbi tiszta szerencsejáték, ahol tényleg legfeljebb matematikai esélye van a nyereménynek. A tőzsdén viszont előfordul, hogy hosszú távon nyer az ember, mi is ebben bízunk. Viszont ahhoz egy kicsit össze kellene szednie magát a Facebook-részvénynek, mert pénteken 31,91 dolláron zárt az árfolyam (mi 38,32 dolláron jegyeztünk).

Kárpótolhatják a Facebook részvényeseit

2012. május 25., 15:29 Módosítva: 2012.05.25 15:29
3

A Morgan Stanley, a Facebook vezető befektetési bankja állítólag kompenzálja azokat a részvényeseseket akik túlárazottan vásároltak részvényeket a múlt pénteki IPO idején – mondta el a Associated Pressnek egy, az ügyet közelről ismerő forrás. A cég felülvizsgálja a lakossági ügyfelek részvényvásárlásait, és árkorrekciót alkalmaz azoknál, akik túl sokat fizettek. Azt egyelőre nem tudni, ez pontosan mekkora összeg.

Nagyon sokan várták a közösségi oldal pénteki IPO-ját, de a Nasdaq technikai problémái miatt csúszott a bevezetés. Azóta  az is felmerült, hogy a csalódott részvényesek beperelik a Facebookot, mivel a cég vezetése a tőzsdei bevezetés előtt fontos információkat hallgatott el a kisbefektetők elől. A legfrissebb növekedési kilátásokat tartalmazó jelentést csak a nagy bankokkal osztották meg, így a kisbefektetők hamis, vagy elégtelen információk birtokában kezdtek a kereskedésnek.

Jobb biznisz a lottó, mint a Facebook?

2012. május 25., 09:26 Módosítva: 2012.06.02 10:01
18

Vettünk volna inkább lottót – legyintettünk lemondóan péntek reggel óta több száz alkalommal, ahányszor csak a Facebook-részvényeink árfolyamának görbéjére néztünk. A nagyon sokadik lemondó sóhaj után aztán eljött az a pillanat, mint a Dr. House-ban, amikor a címszereplő hirtelen megvilágosodik, és rádöbben, hogy a szomszéd macskájának mogyoróallergiája okozta az albínó törpe méhen kívüli terhességét. Tényleg, hát miért nem veszünk lottót?

Nagyszabású, és egyáltalán nem laboratóriumi körülmények között végzett kísérletünkben arra keressük a választ, hogy a facebookos részvényspekulációval, vagy a jó öreg szerencsejátékkal lehet-e többet kaszálni (vagy éppen bukni). Ugyanannyi pénzért fogunk lottószelvényt venni, amennyivel a közösségi oldalba szálltunk be. A két részvényünket 38,22 dolláros árfolyamon vásároltuk, ami az akkori forint-dollár állás szerint kereken 9000 forintot ért. A két részvényünkbe így 18 ezret öltünk, ugyanennyiből pontosan nyolcvan lottószelvényt kapunk. Az egyszerűség kedvéért véletlenszerű számokkal fogunk játszani, és legalább olyan izgalomban fogjuk várni a lottóhúzást, mint a Nasdaq-nyitást múlt pénteken.

A Facebook-részvények jelenleg 32 dolláron állnak, vagyis a napi forintárfolyammal számolva 15 318 forintot érnek. A brókerház jutaléka vásárlásnál és eladásnál is 1-1 százalék, az egyszer 180 forint, amikor megvettük, és egyszer 153, ha most eladnánk: marad 14 985. Árfolyamnyereség-adót nyilván nem fizetnénk, hiszen összességében buktunk. A lottó oldaláról a múlt heti adatokból tudunk kiindulni, a kéttalálatos 1205, a hármas 15 270 forintot fizetett, és ezek után már adót sem kell fizetni. Vagyis jelenleg azt a becslést tudjuk tenni, hogy ha legalább egy hármasunk, vagy 13 darab kettesünk lesz a 80 szelvényünkön, a lottó jobb üzletnek bizonyul, mint a Facebook-részvény. Már ha szombat este hétig nem történik semmi különös a New York-i tőzsdén, amire azért nem vennénk mérget.

Csalódott részvényesek perlik a Facebookot

2012. május 24., 10:54 Módosítva: 2012.05.25 15:00
118

A Facebook amerikai kisrészvényeseinek szövetsége pert indít a cég, személyesen Mark Zuckerberg, illetve a részvénykibocsátásban résztvevő nagy bankok, a Morgan Stanley, a JP Morgan és a Goldman Sachs ellen. A vád szerint a cég vezetése a tőzsdei bevezetés előtt fontos információkat hallgatott el a kisbefektetők elől, és a legfrissebb növekedési kilátásokat tartalmazó jelentés tartalmát csak a nagy bankokkal osztották meg. Így a részvényjegyzésnek a kisbefektetők tömege hamis, vagy elégtelen információk birtokában futott neki, míg a Facebook és közvetlen partnerei már tudtak a részvényárfolyamot negatívan befolyásoló jelentésről.

A vitás jelentés arról szólt, hogy a közösségi oldal számára jó reklámfelületet jelentő amerikai és nyugat-európai felhasználók egyre inkább valamilyen mobil platformon érik el az oldalt. Ezekben az alkalmazásokban azonban egyelőre nem jelennek meg hirdetések, így a fogyasztói szokások átalakulása bevételkieséshez vezet. Ezt azonban egyelőre jól eltakarja az a tény, hogy fejlődő országokból, például Brazíliából, Mexikóból, Indiából vagy Vietnamból özönlenek a friss Facebook-tagok (az említett négy országból összesen heti közel 2,5 millió új regisztráció érkezik). Ők azonban a hirdetők számára nem olyan érdekesek, mint a mobilra átszokó nyugatiak, így hiába a tagság növekedése, és azzal a reklámmegjelenéseké is, a trend azt mutatja, hogy egyre olcsóbban lesz kénytelen a Facebook a hirdetéseket értékesíteni, míg ki nem talál valami megoldást a mobilos problémára.

Ez a probléma egyébként már a részvénykibocsátás előtt is ismert volt (a tőzsdefelügyelet külön felhívta a cég figyelmét, hogy ezt jobban hangsúlyozza a kibocsátási tájékoztatóban), a Facebook ügyvédei is erre hivatkoznak, amikor azt mondják, hogy semmilyen információt nem tartottak vissza senkitől, a vádak alaptalanok. Az is jó előre ismert jelenség volt, hogy a Facebook-részvényekre elsősorban a kisbefektetők fognak ráharapni, miután a kibocsátás előtti napokban sorra jelezték a pénzvilág befolyásos figurái, hogy nem szállnak be, vagy éppen most szabadulnak meg a papírjaik nagy részétől.

Nem ez az egyetlen per, ami mostanában a Facebookot, és a részvénykibocsátásban részt vevő partnereit fenyegeti. Éppen a tőzsdei belépés napján indult egy 15 milliárd dolláros személyiségi jogi per az oldal ellen, és magát a technológiai cégekkel foglalkozó tőzsdét, a Nasdaq-ot is bíróság elé citálják a Facebook-premier körüli technikai problémák miatt.

Az ügy gyorsan politikai színezetet is kapott, Ohio állam demokrata párti szenátora, Sherrod Brown beszélt arról a CBS amerikai tévé híradójában, hogy a Facebook tőzsdére menetelével kapcsolatban nagyon sok a homályos és gyanús pont, és a tőzsdefelügyelet alapos vizsgálatát sürgette.

A Facebook részvényárfolyama egyébként a pénteki, bevezetés után három napig folyamatosan süllyedt, de szerdára már megállapodni látszott 32 dolláros szint környékén.

Negyednapra feltámada?

2012. május 23., 16:05 Módosítva: 2012.06.01 22:50

Reszkető kezekkel nyitja meg az egyszeri Facebook-részvényes a böngészőt kora délután, hogy a hivatalos tőzsdezárás utáni, illetve előtti kereskedelemben kialakuló árfolyamot  megnézze (ezzel fog indulni a papír New York-i idő szerint reggel fél tízkor, amikor a Nasdaq beindul). Hétfő reggel jó nagyot esett a pénteki záráshoz képest, kedden is a hétfő estihez képest - de hopp, most mit látunk? A tegnapi 31,00-s zárás után szabad szemmel is jól látható emelkedés, és 31,41 dolláros nyitóárfolyam! Ami az első kereskedési órában többször megkoccintotta a 32-es szintet is (most éppen 31,90), az meg testvérek között is 3 százalékos emelkedés. Persze még így is több mint öt dollár mínuszban vagyunk részvényenként, de azért megveregetjük a saját vállunkat, hogy nem adtunk el mindent pánikszerűen tegnap este.

Eltőzsdézzük az Index pénzét

2012. május 23., 13:49 Módosítva: 2020.05.23 15:19
107

Tizennyolcezer forinttal szálltunk be a Facebookba, de már tizenötezer forintunk sincs. A háromezer forint feletti veszteség nagyon fáj, csak akkor érezzük magunkat picivel jobban, amikor a cégalapító Mark Zuckerberg veszteségét számolgatjuk. Ő három nap alatt elméletileg 840 milliárd forintot bukott, ez nagyjából annyi, mint a tíz leggazdagabb magyar összes vagyona.

Az alapító-tulajdonost rendesen megviseli az ügy, legalábbis az, hogy megnősült, gyanús. Rajtunk máshogy jön ki a stressz. Nem merjük megnyitni a webbrókert, laposkúszásban közlekedünk a menzán és a biciklitároló környékén, pedig nemrég még az indexes tőzsdeiskola alapkőletételét tervezgettük. Nehéz a tőzsdeguru élete.

Pedig pénteken még nagy reményekkel vártuk a Facebook piacra lépését. A tőzsdei szakaszt megelőző kibocsátásról ugyan lemaradtunk, de a kereskedés nyitószakaszában jelentősebb spekulatív pozíciókat vettünk fel. Bár lett volna lehetőségünk a kiugrásra közel tíz százalékos profittal, mi több pénzért jöttünk.

Tovább

Mindennapi infografikánk

2012. május 23., 11:15 Módosítva: 2012.05.23 11:15

Az MBAOnline adatai persze már nem pontosak, az árfolyam megzuhanása miatt (a zárás utáni kereskedésben 30,5 dollár is volt a CNBC szerint!) Zuckerberg vagyona is megcsappant kicsit, és most rongyor 16 milliárd körül van. Ettől függetlenül az összehasonlítások érdekesek, például a hasonló korú Bill Gatesszel, a globális pornóiparral, vagy Afganisztán GDP-jével.

Csúszunk tovább lefelé

2012. május 22., 14:50 Módosítva: 2012.05.23 13:51

A Nasdaq még nem nyitott ki, de New Yorkban már lassan reggel kilenc, a brókerek rég beküldték a reggeli kávét és fánkot, és már javában zajlik a hivatalos nyitás előtti kereskedelem, ami meghatározza majd, milyen árfolyamon nyitnak a papírok, ha megszólal a kereskedést indító csengő. A második napot a Facebook-részvényeink 34,03 dollárral zárták, de úgy tűnik, van még lejjebb: a pre-market árfolyam most 32,90-et mutat.

Úgy néz ki tehát, kedden megint egy kis süllyedéssel indul a papír, de ez alig 3 százalékos, a tegnapi nyitás csaknem -10%-os zuhanása után annyira nem is vészes. Még az is lehet, hogy ma megáll a süllyedés. Ideje lenne, mert a részvényeink darabján már több mint öt dollárt bukunk. Igaz, legalább a nyereségadó gondolata nem nyomaszt.

Frissítés: elindult a kereskedés, rögtön lezuhant az árfolyam 31,50-re. Nem süllyedünk! Nem süllyedünk!

Tovább zuhant a Facebook

2012. május 21., 23:35 Módosítva: 2012.05.23 13:51
9

Hétfőn nagy eséssel indított a Facebook-részvények árfolyama, és a nap végén a nyitóárnál körülbelül másfél dollárral mélyebben, 34,03 dollárnál állt meg a mutató. Elemzők szerint a kibocsátást levezénylő bankok és a hibázó Nasdaq együtt tehetlen arról, hogy egyelőre gyengén teljesít a közösségi portál papírja, de ez nem jelenti azt, hogy elfogyott a cég lendülete.

Zuhanunk!

2012. május 21., 15:47 Módosítva: 2012.05.23 13:51
16

New Yorkban e sorok írásakor pár perccel múlt reggel fél tíz, kinyitott a tőzsde, és a Facebook-részvények árfolyama rögtön 8 százalékos eséssel kezdte a második kereskedési napot, most a 35 dolláros szinten kapaszkodik a papír.

Kínzó kérdéseink sora végeláthatatlan. Álmos a piac? Ereszt a lufi? Mindenki kijózanodott az első napi nagy őrület után, és beáll a reális értékére a papír? És ami a legfontosabb: mi legyen a két részvényünkkel, pánikszerűen eladjuk őket, hogy minimalizáljuk a bukást, vagy győzzük meg magunkat, hogy hosszú távú befektetésnek jók lesznek? Esetleg vegyünk még egyet, amíg ilyen olcsó?

Frissítés: Az első fél órában egészen 33 dollárig süllyedt az árfolyam, aztán 33 és 34 között megállapodni látszik. A Zynga és a Linkedin árfolyama szintén 5-10 százalékos eséssel nyitott, a Google-papírokat nem hatotta meg a Facebook zuhanása.

Rovatok